Heraldikai lexikon/Cassaneus
H E R A L D I K A – Cassaneus
Bartholomäus Cassaneus (Issy-l'Eveque, 1480 augusztusa-1542, Aix-en-Provence) híres burgundiai származású francia jogász, heraldikus.
A neve előfordul Cassaneus Bertalan, Bartolomeus Cassaneus, Bartholomaeus Cassaneus, Barthélemy de Chasseneuz, Barthelemy de Chassenée, Bartholm Chasseneux, Chassanæus, Chassanaeus, Hassanaus, en: Bartholomew Cassaneus vagy Chassaneus alakban is.
Anyja révén autuni származású volt. Tanulmányait Dôle és Poitiers egyetemein kezdte, majd 1497-től a torinoi és 1499-től a paviai egyetemen jogot tanult, ahol 1502 februárjában doktori címet szerzett közjogból és kánonjogból. Milánóban Robert de Pardines jogászkapitány asszesszora lett. Az 1506-os milánói pestisjárvány miatt februárban visszatért Autunba, ahol két fivére, a Szt. Lázár egyház kanonokainak ösztönzésére feleségül vette a Vitteaux-i származású Catherine Languet-t, akitől öt gyermeke származott. Burgundiai pályáját Guy Moreau királyi ügyvédnél kezdte. 1531. május 17-én Párizsban parlamenti tanácsos, majd a provencei (Aix-en-Provence) parlament első elnöke. Részt vett a valdensek üldözésében és 1533-ban együttműködött a hírhedt inkvizítorral Jean de Romaval. Elnöksége alatt az Aix-i parlament súlytotta herézis miatt első ízben kollektív halálbüntetéssel egy falu, Arrêt de Mérindol teljes lakosságát. Cassaneus ezt megelőzően közzétett egy értekezést a rovarok elítéléséről és megbüntetéséről a termés elpusztítása miatt, mely beleilleszkedik a középkori hasonló témájú, ma már paradoxnak tűnő művek sorába.
Catalogus de gloriae mundi (1529) című művére Bartolo de Sassoferrato volt nagy hatással. A címertannal az első rész 38. értekezése foglalkozik száz pontban. Ez ötven címer és heraldikai ábrázolás fametszetét is tartalmazza. Kísérletet tett a francia és a német címerelméleti irányzat egyesítésére, mely ezen címertani terület addigi legátfogóbb munkája volt. Megkísérelte a nehézkes német és a világos és pontosan meghatározott francia Heraldikai lexikon/nevezéktan egyesítését is, mely Clément Prinsault óta máig ugyanazon az alapon áll. A heroldhivatal megszűnése miatt hanyatló német címerleírás számára is rendkívül hasznos munka volt. Németországban rendkívüli módon elterjedt. Kétszáz év alatt majdnem húsz kiadást ért meg, ebből csak Frankfurtban négy jelent meg. Művét Ortelius (1527-1598) térképe[1] is idézte.
Művei
szerkesztésCommentaria in consuetudines ducatus Burgundiæ principaliter et totius fere Galliæ consecutive. Lyon 1517.
Chasseneuz, Barthélemy de, Commetaria Bartholomei de Chasseneux, iuriu doctoris, Advocatiregy seu fisealis Heduen. In Consuetudines Ducatus Burgūdie principaliter et totius fere Gallie. - (Lugduni), (1517)
Barthélémy de Chasseneux, Repertorium consiliorum domini Bartholomei de Chasseneuz. Index consiliorum... Bartholomei de Chasseneuz... - [Lyon] M. D. XXXI., 1531 : Imprimebantur in frequentissimo Lugduni emporio M. D. XXXI. Symon Vincentius impensam fecit. Dionysius de Harsy typos et operas locavit). - [16]-147-[1] f. : ill. gr. s. b. ; 2ø.
Chasseneuz, Barthélemy de, Consilia. - Hac postrema editione pristino candori resituta, multisque, quibus antea scatebant erroribus, repurgata. - Lugduni : Vincentius, 1588
Chasseneuz, Barthélemy de, Consilia ... ; Angeb ; Consuetudines ducatus Burgundiae fereque totius Galliae - 1647
Chasseneux, Barthélemy de, Consuetudines Ducatus Burgundiae, fereque totius Galliae, per Bartholomaeum à Chassenaeo commentariis ... illustratae, summáque diligentia & labore recognitae: acc. index. - Parisiis : Oudin Petit, 1548
Chasseneuz, Barthélemy de, In Consvetvdines Dvcatvs Bvrgvndiae, Feréque totius Galliæ, Commentarii amplissimi : quos summa fide & quam maxima fieri portuit diligentia illustranimus & a mendis quamplurimis repuraganimus. - Parisiis : Porta, 1552
Chasseneuz, Barthélemy de, Consvetvdines Dvcatvs Bvrgvndiae, Fereqve Totivs Galliae. Commentariis D. Bartholomæi a Chassenæo, vt amplissimis, ita doctissimis illustratæ, summaque diligentia & labore recognitæ. Acceßit Index locupletißimus, summa fide pristino mitori restitutus. - Lugduni : Vincentius, 1552
Chasseneux, Bartélémy (Chasseneuz, Chasseneo): Catalogus gloriae mundi. Lyon, Dionysius de Harsy metszeteivel Simon Vincentius számára. 1529
Három velencei kiadása: B. Cassaneus, Catalogus gloriae mundi, Apud To. Vincentium, Lugduni 1546
Bartholomaeus Cassaneus, Catalogus gloriae mundi, Venezia 1569, per i tipi del Valgarisi
és: Catalogus gloriae mundi. Opus in libros XII divisum. Venetiis, 1571, apud Vicentium Valgrisium (néha évesen 1751)
Chasseneuz, Barthélemy de, Catalogo gloriae mvndi lib. XII - 1666
Chasseneuz, Barthélemy de. IV. Bartholomaevs Cassanaevs: Catalogo gloriae mvndi lib. XII- 1702
Kölni kiadása a magyarországi jezsuita könyvtárak katalógusából: Bartholomaei Chassanaei, Catalogus gloriae mundi, seu dignitatibus, honoribus et excellentij creaturarum. Coloniae Allobrogum 1617. in fol. membrana alba margine viridj
Digitalizált változatai: 1571, 1576:, 1617:, 1649: