Wikipédia

Álmosd

magyarországi község Hajdú-Bihar vármegyében
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 14.

Álmosd község Hajdú-Bihar vármegyében, a Nyíradonyi járásban.

Álmosd
Református templom
Református templom
Álmosd címere
Álmosd címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Alföld
VármegyeHajdú-Bihar
JárásNyíradonyi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Baranya Zsolt János (független)[1]
Irányítószám4285
Körzethívószám52
Népesség
Teljes népesség1610 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség47,58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület34,13 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 59′47.416667°N 21.983333°EKoordináták: é. sz. 47° 25′, k. h. 21° 59′47.416667°N 21.983333°E
Álmosd (Hajdú-Bihar vármegye)
Álmosd
Álmosd
Pozíció Hajdú-Bihar vármegye térképén
Álmosd weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Álmosd témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

szerkesztés

A vármegye keleti szélén helyezkedik el, közvetlenül a magyar-román államhatár mellett, a megyeszékhely Debrecentől 35 kilométerre kelet-délkeletre, Létavértestől 9 kilométerre északkeletre.

A szomszédos települések a határ magyar oldalán: észak felől Bagamér, északnyugat felől Újléta, nyugat felől pedig Kokad; csak kis híja van annak, hogy nem határos északnyugat vagy délnyugat felől még Létavértessel is. Határszéle kelet és dél felől mintegy 7 kilométer hosszban egybeesik az országhatárral, a legközelebbi település abban az irányban Székelyhíd (Săcueni).

Megközelítése

szerkesztés

Csak közúton közelíthető meg, a Vámospércs-Bagamér-Létavértes közti 4806-os úton. Déli határszélét érinti még a 4814-es út is, melynek határátkelőhelye is van Székelyhíd felé.

Története

szerkesztés

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Álmosd és környéke már az őskortól lakott volt. A késő rézkori Baden-kultúra, a kortárs Coțofeni-kultúra, a középső bronzkori gyulavarsándi kultúra, a vaskori kelta kultúra (La Tène-kultúra) emlékei és szkíta, római császárkori szarmata és dák leletek, valamint Árpád-kori, középkori és kora újkori leleteket is előkerültek.

Első ismert írásos említése 1261-ből való (Almus). Neve az egykori Álmos (Almus) személynév d-képzős változata. Régen többféle változatban írták: Alumas, Almuz, Almus és Almos formában is. A település az álmosdi Chyre nemzetség ősi fészke és temetkezőhelye volt.

1261-ben V. István király Álmos fia Chyre részére már új adománylevelet adott a településre. Az Álmosdi Chyre család 1554-ig, a család kihaltáig birtokolta Álmosdot. A család kihalta után a falut Thay Ferencz királyi lovászmester kapta adományba. 1442-ben a Zoárdfiaknak is volt itt birtoka.

A település lakossága az 1530-as évek elején áttért a református hitre.

1554-ben adományként Dobó István tulajdonába került. 1604. október 15-én Álmosd határában arattak győzelmet Bocskai István hajdúi Basta császári tábornok serege fölött (álmosdi csata).

Az 1600-as évek után több birtokosa is volt: a Péchy, Bagossy, Csanády, Somodory, Kölcsey, Chermel, Gulácsy, Balku, Fényes, Szodoray, Miskolczy és Kazinczy család.

A nemesítéseknek köszönhetően a 18-19. században Álmosd kisnemesi településsé vált (lakóinak 15-20%-a nemesi származású). Az 1738-43 as pestisjárvány idején az itt élők egyharmada elpusztult. A település görögkatolikus vallású lakosainak román és rutén ősei a pestisjárvány után települtek be Álmosdra.

A 20. század elején a Fráter és a Bay, majd a Fekete családnak voltak itt birtokai.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
Időszak Polgármester Párt Megjegyzés
1990–1994 Farkas Pál független[3]
1994–1998 független[4]
1998–2002 független[5]
2002–2006 független[6]
2006–2010 független[7]
2010–2014 Köteles István független[8]
2014–2018 Fidesz-KDNP[9] Hivatalától megfosztva: méltatlanság[10]
2018–2019 Tóth Sándor független[11] Időközi választás 2018. január 28.[12]
2019–2024 független[13]
2024– Dr. Baranya Zsolt János független[1]

Népesség

szerkesztés

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
1672
1663
1653
1672
1615
1602
1610
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

Népcsoportok

szerkesztés

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[14]

2022-ben a lakosság 92,6%-a vallotta magát magyarnak, 5,4% cigánynak, 0,7% románnak, 0,3% németnek, 0,1-0,1% horvátnak, örménynek, bolgárnak és ukránnak, 1% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 48,6% volt református, 4,5% római katolikus, 11,1% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 0,2% egyéb katolikus, 0,1% ortodox, 10,3% felekezeten kívüli (24,5% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Kölcsey Ferenc Emlékház a Kölcsey Ferenc utca 11. sz alatt.[1]. Születése után egy ideig Álmosdon élt, majd tanulmányait befejezve 1812–1815 között itt élt és dolgozott Kölcsey Ferenc. A településen lévő családi birtokon később is gyakran megjelent.
  • Mucsi Mihály Kovácsműhely. Kiállítás az egykori műhely berendezésével, szerszámaival, termékeivel. A kiállítás a Rákóczi Ferenc utca 2. szám alatt található. [2]
  • Református templom a 13–14. századból, többször átépítve
  • Dobó-fal, erődfal jellegű téglafal a református templom előtt
  • Görögkatolikus templom: 1850-ben épült.
  • Lelkészlak: barokk stílusú a 18. századból
  • Emlékmű az álmosdi csata színhelyén
  • Post-Mail-Art Múzeum a Kölcsey Ferenc utca 26. szám alatt [3]
  • Névtelen hajdú szobra az Arany János utca sarkán
  • I. világháborús emlékmű a templomkertben
  • II. világháborús emlékmű a Bőgőnél, a mai buszfordulónál
  • Joseph Kádár Gyűjtemény és Falumúzeum, a Fő utca 7. szám alatt
  • Millenniumi Emléktábla a Dobó-falon
  • Miskolczy-kúria és arborétum, a Táncsics utca 22. szám alatt.

Híres emberek

szerkesztés

Források

szerkesztés

Képgaléria

szerkesztés

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. augusztus 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ A települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 28.)
  5. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 6.)
  9. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. ↑ Megfújta a községi bojlert a polgármester, lebukott, felmentették, de ma ismét elindul a posztért. (Hozzáférés: 2018. január 28.)
  11. ↑ Álmosd települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018. január 28. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2018 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  13. ↑ Álmosd települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 23.)
  14. ↑ A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  15. ↑ Álmosd Helységnévtár

További információk

szerkesztés
  • Kölcsey Ferenc Emlékház, Álmosd. A költő születésének 200. évfordulóján megnyílt állandó kiállítás vezetője; kiállításrend., szerk. Keresztesné Várhelyi Ilona, bev. Szuromi Lajos; Déri Múzeum, Debrecen, 1990
  • Kölcsey Ferenc álmosdi évei; szerk. Hamar Péter; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 1999
  • Vajda Mária: Álmosd; szerk. Selmeczi László; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2002 (Száz magyar falu könyvesháza)
  • Bocskai-napok az Érmelléken. Tudományos konferencia az Érmellékről. Létavértes, 2004. június 18. A Bocskai-szabadságharc, az álmosdi csata és a hajdúk letelepítése 400. évfordulójának megünneplése. Kismarja, 2004. június 20.; szerk. Pántya Julianna, Radványi Réka; Érmellékért Közhasznú Egyesület, Létavértes, 2004
  • Határon átnyúló együttműködés elősegítése. Vendégvárók, partnerkapcsolatok lehetőségei az Érmelléken; szerk. Túróczi Barnabás, Nyíri Arnold, Fekete Miklós; Önkormányzat, Létavértes, 2005
  • Zarándokfüzet. Ifjúsági gyalogos zarándoklat a "kiengesztelődés" jegyében. Álmosd – Máriapócs, 2006. augusztus 6-11.; Örökségünk, Nyíregyháza, 2006
  • Kölcsey Ferenc Emlékház, Álmosd; kiállításrend., szerk. Lakner Lajos, háztörténet Angyal László; Debreceni Irodalmi Múzeum, Debrecen, 2007
  • Társasági élet Álmosdon innen, Csekén túl. Válogatás az 1988–2008 közötti húsz év nyilatkozatai, avató- és emlékbeszédei köréből; szerk., jegyz. Csorba Sándor; Kölcsey Társaság, Fehérgyarmat, 2010 (A Kölcsey Társaság füzetei)
  • Álmosd; Önkormányzat, Álmosd, 2011
  • Álmosdi képes krónika, 1-2.; Önkormányzat, Álmosd, 2013–2014
  • Gondviselés. Álmosdi Református Egyházközség. 10 év visszatekintés; Buzás Árpád, Álmosd, 2016
  • Álmosdi szakácskönyv. Régmúlt és jelen népi ételkülönlegességei; Önkormányzat, Álmosd, 2016
  • Nagy Gergő: Almus terra avagy Álmosd földben rejlő története; szerzői, Álmosd, 2018
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Álmosd&oldid=27366217”
  NODES
todo 1