Árvalányhajgomba

	Az árvalányhajgomba; mikológiai jellemzői
Étkezési érték:; fogyasztásra alkalmatlan	<img src="https//upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/5/52/Tox_Inedible_icon.svg/36px-Tox_Inedible_icon.svg.png" decoding="async" width="36" height="36" class="mw-file-element" data-file-width="300" data-file-height="300">

Árvalányhajgomba
Rendszertani besorolás
Ország:	Gombák;
Törzs:	Bazídiumos gombák;
Osztály:	Agaricomycetes;
Rend:	Kalaposgombák;
Család:	Palánkagombafélék;
Nemzetség:	Clavaria;
Tudományos név
	Clavaria fragilis; (L.: Fr.) Fr. 1838
Szinonimák
	Clavaria vermicularis
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Árvalányhajgomba témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Árvalányhajgomba témájú médiaállományokat és Árvalányhajgomba témájú kategóriát.

Az árvalányhajgomba (Clavaria fragilis) a palánkagombafélék (Clavariaceae) családjába tartozó, réteken, erdőkben élő, nem ehető gombafaj.

Megjelenése

Az árvalányhajgomba termőtestei 3–9 cm magas, 4–5 mm vastag, hengeres vagy kissé összenyomott, spagettiszerű szálak, amelyek belül üregesek. Egyenesek, vagy gyakrabban kissé hullámosan görbék, végük csúcsos vagy lekerekedő bunkó alakú, nem elágazóak (ritkán a csúcs közelében villaszerűen elválhatnak). Színük fehér, a csúcsuk idővel sárgásra vagy cserszínűre színeződik. Nagyon törékenyek, húsuk fehér; ízük, szaguk nem jellegzetes.

Spórapora fehér. A spórák ellipszis alakúak, sima felszínűek, méretük 5-7 x 3-4 µm.

Hasonló fajok

Alakra hasonlít hozzá a sárga bunkógomba, de annak színe élénk sárga.

Elterjedése és termőhelye

Az északi féltekén általánosan elterjedt; ezenkívül megtalálták Ausztráliában és Dél-Afrikában is. Magyarországon nem gyakori. Sovány talajú réteken, gyakran a fű között, vagy erdőben is megtalálható. Csoportosan nő, egy bokorban akár ötven szál is lehet. Júliustól októberig terem.

Nem mérgező, de kis mérete és ritkasága miatt étkezési szempontból jelentéktelen.