Írország
Írország (angolul: Ireland IPA: [ˈaɪərlənd], írül: Éire IPA: ⓘ) vagy Ír Köztársaság (angolul: Republic of Ireland, írül: Poblacht na hÉireann) Európa északnyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) a brit korona fennhatósága alá tartozik, az Egyesült Királyság része, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Dublin.
Az 1990-es évektől a kiugró gazdasági növekedése miatt kelta tigrisnek is nevezik, utalva Kelet-Ázsia tigrisállamaira.[4][5][6] 2018-ban Európa második leggazdagabb országa volt az egy főre jutó GDP tekintetében (vásárlóerővel kiigazítva), és a világon az ötödik leggazdagabb.[7] Az életminőség a legmagasabbak közé tartozik a világon, és az ország számos nemzetközi összehasonlításban nagyon jól teljesít, beleértve az egészségügyet, a gazdasági szabadságot és a sajtószabadságot.[8][9]
Etimológia
szerkesztésAz „ír” és az „Éire” név az óír Ériu névből származik, aki az ír mitológia istennője volt.[10]
Földrajz
szerkesztés
Írország az Atlanti-óceán északkeleti- és Európa északnyugati részén található Ír-sziget öthatodát teszi ki. Területe 70 273 km² (míg a teljes Ír-szigeté 84 421 km²). A Brit-szigettől az Ír-tenger, Európától pedig a Kelta-tenger választja el.
Domborzat
szerkesztésDombok, hegyek inkább csak a partok mentén találhatók, és ezek sem túl magasak. Legmagasabb pontja, a Kerry megyében található Carrauntuohill-csúcs (ír nyelven: Corrán Tuathail) 1041 m magas.
Vízrajz
szerkesztésLeghosszabb folyója, a Shannon kettészeli a szigetet. Hossza 370 km, amihez hozzáadódik még a Limericknél kezdődő 70 km hosszú torkolata. Vízgyűjtő területe 16 000 négyzetkilométer. A Shannon Sligo városától nem messze ered, és amíg eljut az Atlanti-óceánig, összeköti a Lough Allen, a Lough Drumharlow, a Lough Boderg, a Lough Bofin, a Lough Forbes, a Lough Ree és a Lough Derg tavakat. Jelentős folyók még Írországban: Liffey, Boyne, Blackwater, Barrow, Corrib, Erne és Suir. A 18. század nagy vállalkozása volt a Királyi-csatornarendszer kiépítése, melynek fő ága, a Királyi-főcsatorna Dublint hivatott összekötni a Barrow és a Shannon folyókkal. Nagy tava a Lough Corrib Connemarában.
Éghajlat
szerkesztésÍrország éghajlata az Észak-atlanti-áramlat meleg vizeinek köszönhetően sokkal enyhébb, mint más, hasonló földrajzi szélességű területeké. Az átlagos téli hőmérséklet +4,5 – +7 °C, ami 14 fokkal magasabb, mint az azonos szélességi körön fekvő helyeké általában. Mivel nyáron az óceán hűt, ezért a hőmérséklet csak 15–17 °C. A csapadék sok, 1500–2500 mm. Megoszlása egész évben egyenletes.
Növény- és állatvilág
szerkesztés
Lásd az Ír-sziget szócikkben.
Környezetvédelem
szerkesztésAz Ír-szigetet eredetileg borító erdők maradványai kis foltokban megtalálhatók az egész országban. Ezek mérete általában nem teszi lehetővé az élővilág gazdagságának fenntartását. A terület nagy részén intenzív mezőgazdasági művelés folyik. A felhasznált vegyszerek bemosódnak az élő vizekbe, és károsítják azokat.
Írország nemzeti parkjai:[11]
- Wicklow Mountains Nemzeti Park – 20 000 hektár, a glaciális völgyben kolostor;
- The Burren Nemzeti Park – sziklás, kopár felszín alatt sok barlang. Egyedülálló élővilág;
- Glenveagh Nemzeti Park – nagy kiterjedésű botanikus kert;
- Renville Park – egy kastély és tartozékai, valamint park;
- Killarney Nemzeti park – "Európa legnyugatibb csücskében" hegyek, erdők és mocsarak.
Írországban nincs olyan természeti táj, amit az UNESCO világörökséggé nyilvánított volna.
-
A Moher-sziklák az Atlanti-óceán partján -
Slieve League nevű tengerpart Donegal megyében -
Kép a sziget DNy-i részén (Kerry megye) -
Glendalough környéki tájkép -
Történelem
szerkesztésAz Ír-sziget első lakói a kőkorszakban jelentek meg. A középkorban Anglia szerezte meg a szigetet. A katolikus írek a 19. század folyamán nagy számban vándoroltak ki az Amerikai Egyesült Államokba. A 20. század elején megnövekedett a függetlenségi vágy, majd 1921-ben kikiáltották a Szabad Ír államot. 1973-tól Írország az Európai Gazdasági Közösség (ma: Európai Unió) tagja lett.
Államszervezet és közigazgatás
szerkesztés
Alkotmány, államforma
szerkesztésÁllamformája parlamentáris köztársaság. Jelenleg az ország politikai életében két nagy párt uralkodik, az egymást váltogató Fianna Fáil és a Fine Gael. Írország nem tagja a NATO-nak. Törvényhozása kétkamarás: alsóháza a Dáil Éireann 166 képviselővel, felsőháza a szenátus, melynek 60 tagja van.
2022-ben az államfő Mícheál D. Ó hUiginn.
Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás
szerkesztésA végrehajtó hatalom a kormány kezében van, melynek vezetője a miniszterelnök (Taoiseach). Az állam legfőbb közjogi méltósága a köztársasági elnök (President).
Az írek nem használják az angol prime minister kifejezést a miniszterelnökre, mert annak olyan íze van, mintha angol miniszterelnökük lenne. Helyette az ír nyelvű taoiseach szó jelöli az ír miniszterelnököt. A taoiseach megjelölésnek finom iróniája, hogy a szó „klánfőnököt” jelent írül, a miniszterelnök-helyettesre használt tánaiste pedig „klánfőnökhelyettest”. 2020-tól a taoiseach posztját Mícheál Ó Máirtín tölti be.
A választásokon jellemzően arányos képviseletet alkalmaznak többmandátumos választókerületekben és az egyetlen átruházható szavazat (STV) rendszerén keresztül, kivéve az elnökválasztáson és az időközi választásokon, amin az STV egygyőzteses analógját használják, az azonnali többfordulós szavazást, más néven alternatív szavazást (IRV/AV).[12]
Közigazgatási beosztás
szerkesztésA sziget a törzsi rendszerben élő kelták idején öt tartományra oszlott: Ulster, Connaught, Leinster, Munster és Meath, ez később beolvadt Leinster tartományba, így alakult ki a ma is számontartott négyes tartományi rendszer. Ma Ulster 9 megyéjéből 6 az Egyesült Királysághoz tartozik. Az Ír-szigetnek összesen 32 megyéje (county) volt, ebből 26 alkotta megalakulásakor az Ír Köztársaságot, ezek nem egyeztek meg pontosan a mai közigazgatási egységekkel. Dublin felosztása kettővel, Tipperaryé eggyel növelte a megyék számát a közigazgatásban. Cork, Limerick, Galway, és Waterford szintén 2-2 megyét alkot, külön a város, és külön a környező vidéke.
Az Ír Köztársaság felosztása (megyék és városok, zárójelben az ír nevek):
 |
|
|
| térkép szerkesztése |
1. Dún Laoghaire-Rathdown, Fingal, Dél-Dublin és Dublin Város Tanácsa korábbi Dublin megyeként egy közigazgatási egység volt.
2. Tipperary megyét 1898-ban adminisztrációs szempontból két megyére osztották fel
3. Offaly és Laois az 1920-as évekig a "Király megyéje", illetve a "Királynő megyéje" néven voltak ismertek.
Politikai pártok
szerkesztésA jelentősebb politikai pártok és vezetőik (zárójelben) 2018 elején:[13]
- Solidarity-People Before Profit vagy AAAS-PBP
- Fianna Fail [Micheal MARTIN]
- Fine Gael [Leo VARADKAR]
- Green Party [Eamon RYAN]
- Labor (Labour) Party [Brendan HOWLIN]
- Renua Ireland [John LEAHY]
- Sinn Fein [Gerry ADAMS]
- Social Democratics [Catherine MURPHY, Roisin SHORTALL]
- Socialist Party
- The Workers' Party [Michael DONNELLY]
Védelmi rendszer
szerkesztésNépesség
szerkesztés
Általános adatok
szerkesztésNépesség: 4 848 078 (2017)
Főváros: Dublin 505 739 fő (agglomerációval 1 661 185 fő)
Népsűrűség: 57,5 fő/km²
Várható élettartam: 77 év
Népességének változása
szerkesztés| Lakosok száma | 2 828 600 | 2 888 800 | 3 036 850 | 3 329 100 | 3 532 423 | 3 534 235 | 3 674 171 | 3 996 521 | 4 535 375 | 5 149 139 |
| 1960 | 1966 | 1972 | 1978 | 1984 | 1991 | 1997 | 2003 | 2009 | 2022 |
Legnépesebb települések
szerkesztés| Legnagyobb 20 település (2016. évi népszámlálás)[14][15] | |||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| # | Település | Népesség | # | Település | Népesség | ||
| 1 | Dublin | 1 173 179 | 11 | Kilkenny | 26 512 | ||
| 2 | Cork | 208 669 | 12 | Ennis | 25 276 | ||
| 3 | Limerick | 94 192 | 13 | Carlow | 24 272 | ||
| 4 | Galway | 79 934 | 14 | Tralee | 23 691 | ||
| 5 | Waterford | 53 504 | 15 | Newbridge | 22 742 | ||
| 6 | Drogheda | 40 956 | 16 | Portlaoise | 22 050 | ||
| 7 | Swords | 39 248 | 17 | Balbriggan | 21 722 | ||
| 8 | Dundalk | 39 004 | 18 | Naas | 21 393 | ||
| 9 | Bray | 32 600 | 19 | Athlone | 21 349 | ||
| 10 | Navan | 30 173 | 20 | Mullingar | 20 928 | ||
Etnikai megoszlás
szerkesztésAz országot 2011-ben 85%-ban írek (kelták) lakják. Kb. 9% – egyéb fehér, kb. 2% – ázsiai, 1,4% – fekete, 2,5% – egyéb.[16]
Külföldről betelepülő legnagyobb csoportok a lengyelek, britek, amerikaiak, litvánok, lettek, nigériaiak, németek, indiaiak, pakisztánok, kínaiak.[17]
Nyelvi megoszlás
szerkesztésAz országnak két hivatalos nyelve van: az ír és az angol.
Főleg az angolt és jóval kevesebben az írt (gael) is beszélik.
Vallási megoszlás
szerkesztés2011-es felmérés alapján a lakosság 84%-a római katolikus, 7,6% – vallás nélküli, 2,8% – anglikán, 1% – muzulmán, 1% – ortodox keresztény.
Az országban 4 római katolikus püspökség van: Armagh, Dublin, Tuam és Cashel. Az ország vallási vezetője Armagh érseke. Az anglikán egyház 1869 óta független a brit anglikán egyháztól. A vallási vezető szintén Armaghban székel.
Észak-Írországban a mai napig komoly probléma a vallási köntösben megjelenő etnikai konfliktus.
Szociális rendszer
szerkesztés
Gazdaság
szerkesztés| Gazdasági mutatók | ||
|---|---|---|
| GDP (nominális) | 545,6 mrd $ (2023) | [18] |
| GDP növekedési ráta | - 1,4% (2024 Q2) | [19] |
| Egy főre jutó GDP (PPP) | 127 623 $ (2023) | [20] |
| Államadósság | 238,6 mrd € (2023) | [21] |
| Államadóssági ráta | 43,7% (2023) | [21] |
| Infláció | 2,2% (2024. június) | [22] |
| Foglalkoztatottsági ráta | 74% (2023 Q4) | [23] |
| Munkanélküliségi ráta | 4,2% (2024. június) | [24] |
| Minimálbér | 2 146€ (2024) | [25] |
| Bérnövekedés üteme | 4,7% (2024 Q1) | [26] |
| Jegybanki alapkamat | 4,25% (2024. június) | [27] |
| SZJA | 40% (2023) | [27] |
| ÁFA (általános) | 23% (2023) | [28] |
| TAO | 12,5% (2023) | [27] |
Írország Európa egyik legszegényebb országából vált néhány évtized alatt az egyik leggazdagabbá. Bár a 2008-ban kirobbant világgazdasági válság súlyosan érintette, utána pár év múlva újra nagyon gyors tempóban fejlődött tovább. 2014-től a gazdasága világszinten az egyik leggyorsabb növekedést mutatta.[29] Ma Európában itt az egyik legmagasabb az egy főre jutó GDP.
| Állam | 2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Írország
|
38,090 | 38,890 | 41,870 | 55,970 | 57,210 | 61,870 | 66,670 | 70,470 |
 Magyarország
|
10,050 | 10,310 | 10,730 | 11,400 | 11,740 | 12,830 | 13,690 | 14,720 |
A múlt
szerkesztésÍrország még a 20. század nagy részében is a nyugati világ gazdaságilag fejletlen, alacsony népességű, kis területű országa volt. Nehezen ért el sikereket a nem-mezőgazdasági jellegű termékek gyártásában, s soha nem volt katonai nagyhatalom.
Írország az elmúlt évtizedben tapasztalt gazdasági növekedése a legnagyobb dinamizmust mutatta az Európai Unióban. A növekedés ír varázsitalának receptje nagyon összetett: a kelta tigris-jelenség részben az 1990-es évek józan, céltudatos és célkövető gazdaságpolitikának eredménye volt, másrészt a Strukturális Alapok támogatásai, a globalizálódó világgazdaság és egyéb, országspecifikus tényezők (mint az angol anyanyelv, a periférikus fekvés) is a mixtúra elemeit alkotják. Példaértékű valamint, ahogyan az írek megfelelő körülményeket teremtettek, hogy az ország a multinacionális cégek számára vonzó telephellyé váljon.
1922-es függetlenné válását követően protekcionista, a behozatalt helyettesítő, agrárjellegű, a világgazdaság vérkeringéséből elzárkózó – ámde nyersanyagokban szegény (az ország egyetlen energiahordozója a tőzeg, s emiatt sosem alakult ki jelentősebb nehézipara) – sziget volt, mígnem az 1950-es évek liberalizációs trendváltása a globalizálódó világ diktálta trendekre adott helyes válaszként végre megnyitotta az országot a szabadkereskedelemnek és a külföldi (leginkább amerikai) működő-tőkének. Ez nemcsak a világgal való szorosabb összefonódást, hanem az Egyesült Királyságtól való függőség lazulását is eredményezte.
A kulcsrakész ipari parkok, támogatások, ösztönzők segítségével kezdetben a munkaerő-intenzív iparágakat sikerült az országba vonzani, majd a hatvanas évektől egyre inkább a modern, high-tech nagyvállalatok betelepülése volt jellemző. Ezek a vállalatok főleg behozott inputokból exportra termelnek és nem fonódnak össze a helyi iparágakkal. Ezért az ír ipar a mai napig duális szerkezetű. Azonban a jelentős technológia-transzfert és K+F-beruházásokat magukkal hozó multik elősegítik a tudásgazdaság kiépülését Írországban.
Az ország csatlakozása az Európai Gazdasági Közösséghez 1973-ban sokat lendített a periférikus, gazdaságilag is elmaradott ország helyzetén, hiszen jogosulttá vált egy sor, a felzárkózását segítő szubvencióra. Ezek a támogatások jelentős mértékben hozzájárultak Írország hosszú távú gazdasági fejlődéséhez.
A nyolcvanas évek közepén magas munkanélküliséggel, inflációval, költségvetési deficittel és felszaporodó államadóssággal, tömeges emigrációval jellemezhető válság, mely jórészt a populista fiskális politikának volt köszönhető, összeomlással fenyegette az országot. Ezért 1987-ben átfogó, társadalmi konszenzusra épülő konszolidációs programot kellett végrehajtani, mely stabilizálta és emelkedő pályára állította a gazdaságot. Az 1987-ben elindult sikeres stabilizációs program öt pillérre épült:
- fiskális konszolidáció;
- jól működő társadalmi érdekegyeztetés (konszenzusos megállapodások);
- kvalifikált munkaerő (az oktatási és képzési rendszer reformja);
- külföldi tőke exporttevékenysége;
- az Európai Unió exportjuttatásai.
Majd a kilencvenes években, olykor kétszámjegyű, ámde mindenképpen átlagfeletti-dinamikájú éves GDP-növekedéssel elvezetett egészen a „kelta tigris” cím kiérdemléséig, mely arra utal, hogy az ír gazdaság gyors iramú fejlődése csakis a délkelet-ázsiai „kistigrisek” növekedéséhez fogható.
Általános adatok
szerkesztésGazdasága: ipari agrárország.
- A GDP összetétele származási szektoronként 2017-ben:[31] mezőgazdaság: 1,2%, ipar: 38,6%, szolgáltatások: 60,2%
- A munkaerő foglalkozása (2015-ös becslés):[31] mezőgazdaság: 5%, ipar: 11%, szolgáltatások: 84%
Gazdasági adatok
szerkesztésÍrország gazdasági adatai 2012-2017 között:[32]
| Év | GDP (milliárd US$ PPP) |
GDP per fő (US$ PPP) |
GDP növekedés (reál) |
Infláció |
Munkanélküliség |
Államadósság (GDP %-ban) |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 2012 |  211.7
|
46,058
|
 0.0 %
|
1.9 %
|
 15.5 %
|
119.7 %
|
| 2013 | 218.6
|
47,422
|
1.6 %
|
0.6 %
|
 13.8 %
|
119.6 %
|
| 2014 | 241.0
|
52,133
|
8.3 %
|
0.3 %
|
11.9 %
|
104.7 %
|
| 2015 | 305.7
|
65,656
|
25.5 %
|
−0.1 %
|
10.0 %
|
77.1 %
|
| 2016 | 325.4
|
69,248
|
5.1 %
|
−0.2 %
|
8.4 %
|
72.9 %
|
| 2017 | 357.2
|
75,538
|
7.8 %
|
0.3 %
|
6.7 %
|
68.5 %
|
Mezőgazdaság
szerkesztésFőbb mezőgazdasági termények, termékek: árpa, burgonya, búza; marhahús, tejtermékek.[31]
Ipar
szerkesztésFőbb iparágak: gyógyszeripar, vegyipar, számítógépipar (hardver- és szoftvergyártás), élelmiszeripar (ital, sör); orvosi eszközök gyártása[31]
Külkereskedelem
szerkesztésFőbb termékek:[31]
- Export: gépek és berendezések, számítógépek, vegyi anyagok, orvosi eszközök, gyógyszerek; élelmiszerek, állati termékek, élőállat
- Import: adatfeldolgozó berendezések, más műszaki felszerelések és alkatrészek, kőolaj és olajszármazékok, textil, ruházat
Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[31]
- Export:
USA 27,1%, Egyesült Királyság 13,4%, Belgium 11%, Németország 8,1%, Svájc 5,1%, Hollandia 4,9%, Franciaország 4,3% - Import:
Egyesült Királyság 29%, USA 18,9%, Franciaország 12,1%, Németország 9,6%, Hollandia 4,1%
Közlekedés
szerkesztés
Közút
szerkesztésÍrországban bal oldali közlekedés van. A távolságokat és a sebességkorlátozást a táblákon metrikus rendszerben adják meg. Külön jelzés nélkül a megengedett sebesség lakott területen 50 km/óra, országúton 80 km/óra autópályán pedig 120 km/óra. Az autópályák és gyorsforgalmi utak használata ingyenes, kivéve egy-egy fizetőkaput az M1-es, az M4-es és az M50-es autópályán, ahol – a gépjármű méretének függvényében – néhány eurós úthasználati díjat kell fizetni. Vezetés közben a kihangosítás nélküli mobiltelefon használata tilos. A kijelölt buszsávok szabadon hagyását motoros rendőrök sűrűn ellenőrzik, a szabálysértőt komoly büntetés sújtja. Érvényes parkolójegy hiányában a gépkocsira a kijelölt parkolóhelyen is tehetnek kerékbilincset. A bilincs eltávolítása akár 140 euróba is kerülhet.[mikor?]
A nemzeti busztársaság a Bus Eireann. Ez a társaság szállítja az ország különböző pontjaihoz az utasokat.
Vasút
szerkesztésLégi
szerkesztésÍrországban Dublinban, Kerryben, Corkban, Shannonban található nemzetközi reptér.
Írország nemzeti légitársasága, az Aer Lingus Belfast Cityből, Corkból, Dublinból és Shannonból Európába, Észak-Afrikába és Észak-Amerikába nyújt szolgáltatásokat. Egyéb ír légitársaságok a Ryanair, a Stobart Air, a CityJet, az ASL Airlines Ireland.
Vízi
szerkesztésA nagyobb kikötők Dublinban, Belfastban, Corkban, Rosslareban, Derryben és Waterfordban vannak.
Telekommunikáció
szerkesztés| Hívójel prefix | EI-EJ |
| ITU zóna | 27 |
| CQ zóna | 14 |
Kultúra
szerkesztés|
Képek                |
Oktatási rendszer
szerkesztésKulturális intézmények
szerkesztésA vezető galériák otthont adnak az ír kortárs művészek alkotásainak és a maroknyi régi mesterek alkotásainak. A főbb galériák Dublinban:[33]
- Ír Nemzeti Galéria. Ennek a galériának az egyik legmeglepőbb alkotása a Krisztus elfogása, amelyet az itáliai festő, Michelangelo Merisi készített. A több száz évig elveszettnek hitt képet 1992-ben találták meg Dublinban és a Nemzeti Galéria restaurálta.
- Hugh Lane Városi Galéria
- Ír Modern Művészeti Múzeum
- Nemzeti Szobrász Gyár
Corkban:
- Crawford Városi Művészeti Galéria
Világörökségi helyszínek
szerkesztésAz UNESCO a következő helyszíneket nyilvánította kulturális világörökséggé:
- Brú na Bóinne régészeti együttese;
- Skellig Michael kora középkori kolostoregyüttes.
Művészetek
szerkesztés
Irodalom
szerkesztésGeorge Berkeley, Jonathan Swift, James Joyce, George Bernard Shaw, Richard Brinsley Sheridan, Oliver Goldsmith, Oscar Wilde, William Butler Yeats, Patrick Kavanagh, Samuel Beckett, John Millington Synge, Seán O’Casey, Séamus Heaney, Bram Stoker.
Zene
szerkesztésNépzene
szerkesztésA legkedveltebb tradicionális hangszerek:
- a hárfa a legkorábbi, és az ír kultúrát szimbolizálja;
- a bodhra, kézi bőrdob;
- az Uillean duda, ami a skót duda ír változata.[33]
Kortárs zene
szerkesztésU2, The Cranberries, The Kelly Family, Boyzone, Ronan Keating, Ronan Hardiman, Thin Lizzy, Gary Moore, Mark Feehily, Westlife, Jedward, One Direction (Niall Horan), Ben Haggerty (Macklemore), The Script, Hothouse Flowers, Hozier, The Corrs
Főbb fesztiválok
szerkesztés- Szent Patrik napja
- Tralee Rózsája, az ország egyik legnagyobb fesztiválja[34]
- Corki Nemzetközi Kórus Fesztivál
- Waterfordi Könnyű Opera Fesztivál
- Kilkennyi Művészeti Hét
- Wexfordi Opera Fesztivál
- Guinness Nemzetközi Dzsessz Fesztivál (Cork)
- Fleadh Cheoil Na Heireann (Zenefesztivál)
- Osztriga Fesztivál (Galway)
- Galwayi lóversenyek
- Dublini Írók Hete
Filmművészet
szerkesztésÍrországot először az amerikai filmesek fedezték fel az 1910-es évek elején: több film is forog a "smaragdszigeten". Az 1910-ben Beaufortban felvett The Lad from Old Irelandet az első, külföldön forgott amerikai filmként tartják számon. Rendezője, Sidney Olcott stúdiót tervezett létrehozni Írországban, de a világháború kitörése közbeszólt.
Az első igazán ír filmként Walter MacNamara 1913-as The Story of David and Greig című rövidfilmjét tartják számon. Az első egész estés alkotás az egy évvel később készült, szintén MacNamara rendezte Ireland, a Nation volt.
Az ír filmek visszatérő témája az angol-ír konfliktus – a nemzeti hősként tisztelt Bobby Sands alakja például több filmben (Some Mother’s Son, 1996; Hunger, 2008; Bobby Sands: 66 Days, 2016) is életre kel –, de a katolikus egyház hatása és témaként való jelenléte is jellemző (Song for a Raggy Boy, 2003; Calvary, 2014).
Ma is igen gyakran készülnek koprodukciós filmalkotások Írországban. A partner főleg amerikai vagy brit, de itt forgott például a Jórgosz Lánthimosz rendezte A homár is.
Hagyományok
szerkesztésGasztronómia
szerkesztésA hagyományos ír ételek bőségesek és kalóriadúsak, általában marha- vagy birkahúsból készülnek, rengeteg gumós zöldséggel, mint a burgonya, a répa, a hagyma és a fehérrépa. Ilyen tradicionális étel az ír pörkölt.[33]
Írország a Guinness hazája, a krémesen sötét testes vagy barna sörnek, amely az ország nemzeti itala.
Turizmus
szerkesztésKerékpáros turizmus
szerkesztésEuroVelo 1
szerkesztésAz országon az EuroVelo nemzetközi kerékpárhálózat két útvonala is keresztülhalad. Az első az EV1, vagyis az Atlantic Coast Route, amely Norvégiából halad Portugália tengerpartjai felé, miközben végig az Atlanti-óceán partjai mellett húzódik. Vannak kész, kivitelezés alatt álló, illetve tervezett szakaszai is. Kis vízi átkelés után az Egyesült Királyságból érkezik ide, majd szintén vízi átkelés után Franciaország felé veszi az útját.[35]
EuroVelo 2
szerkesztésA második útvonal az EV2, vagyis a Capitals Route, amely érinti az EV1-et. Galwayből indul, és rögtön Dublin felé veszi az irányt. Az útvonal ír szakasza egyelőre még teljes egészében kivitelezés alatt áll. Kompátkelés után az útvonal Hollandia felé halad tovább. Nevéhez híven az általa érintett országok fővárosait igyekszik meglátogatni.[36]
Sport
szerkesztés
Írországban a hurling és az ír foci a nemzeti sport. Az ír focit nem fizetett "profik" űzik, s Írországon kívül szinte sehol nem játsszák. A hurling a leggyorsabb szabadtéri sport a világon, amelyre minden ír rendkívül büszke. Ezeken kívül igen népszerű az európai labdarúgás és a rögbi. Az ír nemzeti rögbiválogatott a 2010-es rögbi világranglistán az 5. helyen áll.
Olimpia
szerkesztésAz ország eddig nyolc aranyérmet szerzett a játékok során. A legeredményesebb sportág az atlétika.
Bővebben: Írország az olimpiai játékokon
Labdarúgás
szerkesztésAz ír labdarúgó-válogatott eddig még nem ért el kimagasló eredményt.
Ünnepek
szerkesztésHivatalos ünnepek
szerkesztés| Dátum | Ünnep |
|---|---|
| Január 1. | Újév napja |
| Március 17. | Szent Patrik napja |
| Változó | Nagypéntek |
| Változó | Húsvéthétfő |
| Május utolsó hétfője | Tavaszi állami ünnep Észak-Írországban |
| Június első hétfője | Júniusi állami ünnep az Ír Köztársaságban |
| Július 12. | A boyne-i csata napja Észak-Írországban |
| Augusztus első hétfője | Augusztusi állami ünnep |
| Augusztus utolsó hétfője | Nyári állami ünnep Észak-Írországban |
| Október utolsó hétfője | Októberi állami ünnep |
| December 25. | Karácsony |
| December 26. | Szt. István napja az Ír Köztársaságban |
| December 26. | Boxing Day Észak-Írországban |
Egyéb ünnepek
szerkesztés- Január 1.: ha hétköznapra esik, ha nem, a következő nap munkaszüneti nap.
- Február 1.: Szent Brigitta napja.
- Szent Patrik napja (március 17.) ha hétköznapra esik, ha nem, a következő nap munkaszüneti nap.
- Május 1.: Beltaine.
- Október 31. Samhain.
- Karácsony napja (december 25.) ha hétköznapra esik, ha nem, a következő keddi nap munkaszüneti nap.
- Szent István napja, (december 26.) ha hétköznapra esik, ha nem, a következő nap munkaszüneti nap.
Nagypéntek:
- A Húsvét előtti péntek.
- Húsvét hétfő: a Húsvét utáni nap.
- Májusi Bank Holiday: az első hétfő május hóban.
- Júniusi Bank Holiday: az első hétfő június hóban.
- Augusztusi Bank Holiday: az első hétfő augusztus hóban.
- Októberi Bank Holiday: az utolsó hétfő október hóban.
A "bank holiday" amolyan szabad hétfő, hivatalos munkaszüneti nap, aminek köszönhetően három napos a hétvége. Elvileg minden évszakban kapnak egy ilyet a polgárok. A legtöbb gyár, üzem, a posták, bankok és közhivatalok zárva vannak, de némelyik bolt ezeken a napokon is nyitva van, rövidített nyitvatartással, esetleg a nagy kiárusításokat éppen erre a napra időzítve (ez a szabadnap nem a zárva tartó bankokról, hanem a törvényt beterjesztő, angol Bank nevű képviselőről kapta a nevét a legenda szerint).
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ https://www.cso.ie/en/csolatestnews/pressreleases/2023pressreleases/pressstatementcensusofpopulation2022-summaryresults/
- ↑ Worldometers 2020
- ↑ Írország Alkotmánya (Bunreacht na hÉireann/Constution of Ireland, Article 4 és Ír Törvénykezés Könyve (Irish Statute Book, Section 2)
- ↑ Szám-Lap –Írország – a kelta tigris. www.ksh.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ Charles Smith: 'Ireland', in Wankel, C. (ed.) Encyclopedia of Business in Today's World, California, USA, 2009.
- ↑ Európa növekedési bajnoka: kelta tigris vagy mindenkit átverő bűvész? (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2022. február 2.)
- ↑ Download WEO Data: October 2019 Edition, 2020. december 16.
- ↑ Human Development Report 2020 pp. 343. HDRO (Human Development Report Office) United Nations Development Programme. (Hozzáférés: 2022. január 29.)
- ↑ Henry, Mark. In Fact An Optimist's Guide to Ireland at 100.. Dublin: Gill Books (2021. november 26.). ISBN 978-0-7171-9039-3. OCLC 1276861968
- ↑ Ériu, The Encyclopedia of Medieval Literature in Britain, 4 Volume Set (angol nyelven). Chichester: John Wiley & Sons (2017. november 26.). ISBN 978-1-118-39698-8
- ↑ National Parks in Ireland. [2011. november 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 18.)
- ↑ Cite web-hiba: a title paramétert mindenképpen meg kell adni!
- ↑ https://www.indexmundi.com/ireland/political_parties_and_leaders.html
- ↑ Archivált másolat. [2014. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. április 29.)
- ↑ https://www.citypopulation.de/en/ireland/cities/
- ↑ Archivált másolat. [2013. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. június 26.)
- ↑ http://www.cso.ie/statistics/placebirthagegroup.htm
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=IE
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/gdp-growth-annual
- ↑ https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=IE&view=chart%2C
- ↑ a b https://countryeconomy.com/national-debt/ireland
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/inflation-cpi
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/employment-rate
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/unemployment-rate
- ↑ https://countryeconomy.com/national-minimum-wage/ireland
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/wage-growth
- ↑ a b c https://hu.tradingeconomics.com/ireland/indicators
- ↑ https://hu.tradingeconomics.com/ireland/sales-tax-rate
- ↑ Länder mit dem größten Wachstum des Bruttoinlandsprodukts (BIP) 2019 (német nyelven). Statista. (Hozzáférés: 2021. január 25.)
- ↑ Gross domestic product at market prices (Current prices and per capita). Eurostat
- ↑ a b c d e f CIA World Factbook. [2019. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. szeptember 20.)
- ↑ Report for Selected Countries and Subjects (amerikai angol nyelven). www.imf.org . (Hozzáférés: 2018. szeptember 11.)
- ↑ a b c Robin Gauldie: Írország, 2006.
- ↑ https://www.irishtourism.com/must-see-attractions-in-ireland/festivals-in-ireland/1225
- ↑ http://www.eurovelo.com/en/eurovelos/eurovelo-1
- ↑ http://www.eurovelo.com/en/eurovelos/eurovelo-2
Irodalom
szerkesztésAngolul
szerkesztés- Antony Shaw: Ireland in your pocket ISBN 0-7171-3579-9
- Sean Dufy: Atlas of Irish History (G.Macmillan, 2000) ISBN 978-0-7171-3093-1
- Nathaniel Harris: Heritage of Ireland (Bounty Books 2006) ISBN 0-7537-0556-7
- Kevin Eyres: The secrets of Ireland (Star Fire Books 2006) ISBN 1-84451-466-8
- Rosanna Negrotti: Joyce's Dublin. An illustrated commentary (Caxton Editions, 2000) ISBN 1-84067-149-1
- Sean Dufy (szerk.): ATLAS of IRISH HISTORY (2.ed.) – G. Macmillan 2000. ISBN 978-0-7171-3093-1
- Nathaniel Harris: HERITAGE of IRELAND – Bounty Books, 2006. ISBN 0-7537-0556-7
- Kevin Eyres: THE SECRETS of IRELAND – Star Fire Books, 2006. ISBN 1-84451-466-8
Németül
szerkesztés- Peter Zöller: Irlands Erbe (G.Macmillan, 2001) ISBN 0-7171-3208-0
Magyarul
szerkesztés- Művészeti lexikon I–IV. Főszerk. Zádor Anna, Genthon István. 3. kiad. Budapest: Akadémiai. 1981–1983.
- L. Gerard – S. T. Perry: Írország (Panemex Grafo, 2006) ISBN 963-9491-54-3
- Midi Világatlasz, Nyír-Karta és Topográf Kiadó, 2003, ISBN 963-9516-63-5
- Írország és Észak-Írország filmgyártása
További információk
szerkesztés
