Újbarok
Újbarok (németül: Neudörfl (im Schildgebirge))[5] község Fejér vármegyében, a Bicskei járásban. 149 hektáros kiterjedésével a megye és a Közép-Dunántúl régió legkisebb, Magyarország harmadik legkisebb területű települése.[6]
| Újbarok | |||
 | |||
| A római katolikus templom második világháborús szovjet katonasírokkal | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Fejér | ||
| Járás | Bicskei | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Schnobl Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2066 | ||
| Körzethívószám | 22 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 458 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 271,81 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1,49 km² | ||
| Földrajzi nagytáj | Dunántúli-középhegység[3][4] | ||
| Földrajzi középtáj | Vértes–Velencei-hegyvidék[3][4] | ||
| Földrajzi kistáj | Lovasberényi-hát[3][4] | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 29″47.479489°N 18.558011°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 46″, k. h. 18° 33′ 29″47.479489°N 18.558011°E | |||
 Újbarok
Pozíció Fejér vármegye térképén
| |||
| Újbarok weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Újbarok témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésBicskétől mintegy 5 kilométerre nyugatra fekszik. A közvetlenül határos települések: északkelet felől Óbarok, délkelet felől Felcsút, délnyugat felől Bodmér, északnyugat felől pedig Szár.
Központján a 8126-os útból Felcsút és Óbarok határán kiágazó, Szárligeten át az egykori nagyegyházi bányaüzemig vezető 8113-as út halad keresztül; északi külterületeit átszeli az 1-es főút is.
Története
szerkesztésNevét az oklevelekben 1339-ben említették először Sorol falu határjárásakor.
A környező községek már a rómaiak idejében is lakott helyek voltak, Bárokról azonban csak a 15. századból van írásos okmányunk, a későbbi adatokban is mint puszta fordul elő, így valószínűleg lakatlan terület volt. Régi birtokosairól adat nincs.
Az első ismert okmány – mely egy birtokkiegyezésről szól, és amelyben neve, mint Sorul falu határa szerepel – 1339-ből való. Ebben az időben a keresztesek birtoka volt, mert István nádor Szentlőrinczi Imrének és fiainak, a fejérvári polgároknak, csóri lakosoknak, Konth Miklósnak, valamint a mohai lakosoknak Iszka és Bárok nevű birtokokat, – mint a keresztesek tulajdonát – elfoglalni megtiltja.
A következő adatunk már 1695-böl való, amikor is Erdy András és Barkó Kata fia – a Bárok-pusztából – őt illető részt Sajnovics Mátyás és neje birtokában hagyja. Hogy miért, az kitűnik a következőkből: Barkó István, Márton akkori főispán fia nőül vette Gazdagh Katát, s hozományul Bárok-puszta 1/3-át kapta. Mindketten elhalván, Gazdagh Kata az ő részét a tatai pápista egyházra hagyományozta, s ezt váltotta magához Sajnovics Mátyás.
1826-ban Dersikai Ernő Béni és neje Ó-Barokon birtokot cserélt nagynénjével: özv. Roboz Mihálynéval, majd 1841-ben Schachtner Antalné Fejér vármegyében fekvő ó-baroki stb. pusztákat, ill. részjogát – mely Tolnay János, utóbb Nemes Baltus Samu özvegyéről örökségkép szállt rá – Tolnay János és Kászonujfalvi Nagy Antalnak eladta.
Ugyanez évben a Barkó család – mint a puszta régi birtokosa – az akkori birtokosok ellen pert indított s ennek levezetésére Hetyei Sándorral szerződést kötött. E per anyagához mellékelték családfájukat, kimutatva az örökség jogosságát. Mivel a rokonok közül a birtokot többen már kölcsönnel terhelték meg, a család egy része 1842-ben a per vitelével Csörgei Zsigmondot bízta meg. Hogy mi lett a pereskedés vége, nem tudjuk. 20 kát. holdnál nagyobb birtokos gazda a községben jelenleg nincs.
A második világháborúba bevonult katonák száma: 70, hősi halottaké: 13, hadiözvegyeké: 3, hadi árváké: 8. A földreform folytán a község igénylői között 155 kh. földet osztottak ki.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Juhász Ferenc (független)[7]
- 1994–1998: Juhász Ferenc (független)[8]
- 1998–2002: Juhász Ferenc (független)[9]
- 2002–2006: Dr. Pajor Péter (független)[10]
- 2006–2010: Dr. Pajor Péter (független)[11]
- 2010–2014: Schnobl Ferenc (független)[12]
- 2014–2019: Schnobl Ferenc (független)[13]
- 2019–2024: Schnobl Ferenc (független)[14]
- 2024– : Schnobl Ferenc (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 417 | 399 | 395 | 482 | 470 | 460 | 458 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 79,2%-a magyarnak, 0,5% cigánynak, 0,2% lengyelnek, 25,7% németnek, 0,2% románnak, 0,2% ukránnak mondta magát (19,9% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39%, református 5,1%, evangélikus 0,5%, görögkatolikus 0,7%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 13,6% (38,8% nem nyilatkozott).[15]
2022-ben a lakosság 87%-a vallotta magát magyarnak, 17,2% németnek, 0,4% cigánynak, 2,8% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,6% volt római katolikus, 8,5% református, 1,3% evangélikus, 0,9% görög katolikus, 0,2% izraelita, 0,6% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 12,3% felekezeten kívüli (48,7% nem válaszolt).[16]
Nevezetességei
szerkesztés- Óceán-átrepülés emlékműve - 1931. július 16-án, 5770 kilométer megtétele után itt, a falu közelében hajtott végre kényszerleszállást Endresz György és Magyar Sándor, az a két magyar, akik elsőként repülték át Atlanti-óceánt, repülésük időtartamával világrekordot felállítva. [A landolás helyszíne a 2020-as években elérhető térképi adatok szerint Szár közigazgatási területére esett, míg az azt megörökítő emlékművet Felcsút nyugati külterületén emelték.]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ a b c Fejér megyei kistérségek összehangolt stratégiai programja (pdf) pp. 29–34. Sárvíz Térségfejlesztő Egyesület, 2001. [2013. május 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. július 11.)
- ↑ a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8
- ↑ Újbarok (magyar nyelven). Központi Statisztikai Hivatal . (Hozzáférés: 2022. május 30.)
- ↑ A Magyar Köztársaság helységnévkönyve, 2011. január 1. (XLS). Központi Statisztikai Hivatal, 2011. január 1. (Hozzáférés: 2012. augusztus 25.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 11.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 6.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. június 18.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 13.)
- ↑ Újbarok települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 8.)
- ↑ Újbarok Helységnévtár
- ↑ Újbarok Helységnévtár
