A gályarab

1935-ben bemutatott fekete–fehér amerikai játékfilm
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. augusztus 7.

A gályarab (eredeti cím: Les Misérables) Victor Hugo A nyomorultak című regénye alapján készített, 1935-ben bemutatott fekete–fehér amerikai játékfilm, amelyet Richard Boleslawski rendezett. Magyarországon 1939. augusztus 2-án mutatták be ezen a címen.

A gályarab
(Les Misérables)
1935-ös amerikai film

Cedric Hardwicke és Fredric March
Cedric Hardwicke és Fredric March
RendezőRichard Boleslawski
ProducerDarryl F. Zanuck
AlapműVictor Hugo A nyomorultak című regénye
Műfajdráma
ForgatókönyvíróW.P. Lipscomb
Főszerepben
ZeneAlfred Newman
OperatőrGregg Toland
VágóBarbara McLean
DíszlettervezőRichard Day
Gyártás
Gyártó20th Century Fox
Ország Amerikai Egyesült Államok
Nyelvangol
Játékidő108 perc
Forgalmazás
Forgalmazó
Bemutató
További információk
SablonWikidataSegítség

Cselekmény

szerkesztés

Jean Valjeant kenyérlopásért tíz évi gályarabságra ítélték. Felügyelője Javert, a kötelességtudó rendőrfelügyelő. Valjeannak szabadulása után rendszeresen jelentkeznie kell a rendőrségen. Az éhező embert a könyörületes Bienvenu püspök befogadja házába. Valjeant a püspök nagylelkűsége teljesen átalakítja. Öt év alatt gyártulajdonos lesz, közben soha nem jelentkezett a rendőrségen. Javert felügyelőt ugyanabba a városba osztják be. Vége a nyugodt életnek. Valjean még gondoskodni akar a szegény sorsú kis Cosette-ről, akit pártfogásába vett. Pénzt akar átadni a kislány beteg édesanyjának, amikor Javert betoppan a kórházba. Az izgalom megöli a beteg asszonyt, Valjean felindulásában leüti Javert-t. Cosette-tel együtt egy kolostorban találnak menedéket.

Öt év után elhagyják a kolostort, hogy Valjean vagyonából csendesen éljenek. Megismerkednek Mariusszal, egy fiatal diákkal. Marius és Cosette között szerelem ébred. Marius a vezére annak a mozgalomnak, amely többek között a gályarabság eltörléséért harcol. A mozgalmat és vezérét ártalmatlanná akarják tenni, és a nyomozással Javert-t bízzák meg. A felügyelő ráakad Valjean nyomára, aki Cosette-tel az utolsó percben menekül el. A lány bevallja Marius iránti szerelmét és maradni akar. Valjeant váratlanul éri a vallomás, rájön, hogy ő is szerelmes fogadott lányába. Indulás előtt megtudják, hogy Marius a barikádokon a halált keresi, mert azt hiszi, hogy Cosette elhagyta őt. Valjean elhatározza, hogy lemond szerelméről és megmenti Mariust. A barikádon szembetalálja magát Javert-rel. Az utolsó pillanatban sikerül az ájult Mariust megszöktetnie, de Javert a nyomában van, és arra kéri Valjeant, lássa be: nem ő üldözi őt, hanem a törvény. Megengedi Valjeannak, hogy elbúcsúzzon Cosette-től, de a búcsút nem várja be, hanem futni engedi őket. Javert életében először megszegte a törvényt, és az öngyilkosságba menekül.

Szereplők

szerkesztés
  • Fredric March – Jean Valjean
  • Charles Laughton – Javert felügyelő
  • Cedric Hardwicke – Monseigneur Bienvenu
  • Rochelle Hudson – Cosette
  • Florence Eldridge – Fantine
  • John Beal – Marius
  • Frances Drake – Éponine
  • Ferdinand Gottschalk – Thénardier
  • Jane Kerr – Mme Thénardier
  • Marilyn Knowlden – a kis Cosette
  • Jessie Ralph – Mme Magloire
  • Mary Forbes – Mlle Baptiseme
  • Florence Roberts – Toussaint
  • Charles Haefeli – Brevet
  • John Bleifer – Chenildieu
  • Leonid Kinskey – Genflou
  • Harry Semels – Cochepaille
  • Eily Malyon
  • John Carradine – Enjolras

További információk

szerkesztés
  NODES
Intern 2
os 17