Alkotmányosalapismeretek-vizsga

Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2022. április 23.

Az alkotmányosalapismeretek-vizsga sikeres letétele a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 4. § (1) bekezdés e) pontja értelmében a honosítását kérő cselekvőképes nagykorú személynek – a hivatkozott törvény 4/A. § (2) bekezdésében meghatározott kivételekkel – kötelező. A sikeres vizsgához az általános iskolai Alkotmányos alapismeretek című tankönyv anyagát és Magyar Köztársaság Alkotmányának tartalmát kell ismerni.[1]

A vizsga helye, jelentkezés

szerkesztés

A vizsgát a lakóhely szerint illetékes kormányhivatalban kell letenni, a hivatal vezetője által kijelölt vizsgabizottság előtt, jelentkezni a hivatkozott helyen megadott nyomtatvánnyal lehet.[1]

A vizsga témakörei

szerkesztés
  1. Magyarország helye a Kárpát-medencében, Európában és nemzetközi szervezetekben (ENSZ, Európa Tanács, NATO, Európai Unió)
  2. Magyarország nemzeti jelképei és ünnepei (címer, zászló, korona, Himnusz, Szózat, nemzeti ünnepek)
  3. Magyarország történetének fordulópontjai (honfoglalás-államalapítás; az Árpád-ház kihalása, török uralom, Habsburg fennhatóság, 1848–49-es forradalom és szabadságharc, kiegyezés, első és második világháború, 1956-os forradalom, 1990. évi rendszerváltoztatás)
  4. A képzőművészet, a zene és a tudomány kiemelkedő magyar képviselői
  5. A magyar irodalom meghatározó személyiségei
  6. Az Alkotmány alapvető intézményei (Országgyűlés, köztársasági elnök, Kormány, az Alkotmánybíróság és az igazságszolgáltatás)
  7. A közigazgatás felépítése (központi, területi, helyi szervek, önkormányzati igazgatás)
  8. Alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek (szabadságjogok, gazdasági, szociális és kulturális jogok, állampolgári kötelezettségek és az állampolgári jogok védelme)
  9. A magyar állampolgárság (keletkezése, megszerzése, megszűnése és igazolása)[1]

Minták tételsorokra

szerkesztés

1. Tételsor

szerkesztés

1/a. Népünk eredete, útja a Kárpát-medencéig; A honfoglalás; A kereszténység felvétele és az államalapítás
1/b. Az Alkotmány

2/a. A tatárjárás; A középkori Magyarország virágzása; Harc a törökök ellen
2/b. Az Országgyűlés

3/a. Mátyás állama; Mohács – az ország három részre szakadása
3/b. Választási rendszerünk: az országgyűlési képviselők választása

4/a. Függetlenségi háborúk; Buda felszabadítása
4/b. Választási rendszerünk: a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása

5/a. II. Rákóczi Ferenc szabadságharca; Magyarország a XVIII. században
5/b. A népszavazás, mint a hatalomgyakorlás közvetlen formája

6/a. A reformkor nagyjai (Széchenyi István, Kossuth Lajos)
6/b. Választási rendszerünk: a köztársasági elnök választása, feladatai

7/a. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc
7/b. A magyar művészet világa: mutasson be 1-1 Ön által kiválasztott személyt az irodalom és a festészet világából

8/a. Önkényuralom és kiegyezés
8/b. Az Alkotmánybíróság hatásköre, szervezete, eljárása

9/a. A polgárosodó Magyarország I. (gazdaság)
9/b. A bíróság; Az ügyészség

10/a. A polgárosodó Magyarország II. (politika)
10/b. Az országgyűlési biztosok; A fegyveres erők és a rendőrség

11/a. Magyarország az első világháborúban és a világháború után
11/b. Az Állami Számvevőszék

12/a. Trianon; A Horthy-rendszer kialakulása és megszilárdulása
12/b. Nevezze meg és ismertesse nemzeti jelképeinket és ünnepeinket!

13/a. Magyarország a második világháborúban
13/b. Állampolgári jogok (kialakulása, forrásai, csoportosítása)

14/a. A német megszállás és a nyilas rémuralom
14/b. A közigazgatás: a minisztériumok és a megyei közigazgatási hivatalok

15/a. A demokrácia reménye és esélye
15/b. A magyar művészet világa: mutasson be 1-1 Ön által kiválasztott személyt az irodalom és a festészet világából

16/a. A kommunista hatalomátvétel és diktatúra
16/b. A közigazgatás: a Kormány feladata, összetétele

17/a. A Rákosi-diktatúra válsága
17/b. Az államigazgatási eljárás

18/a. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc
18/b. Magyarország földrajzi elhelyezkedése, államformája, pénzneme és területi tagozódása

19/a. A Kádár-korszak
19/b. Magyarország helye Európában: az Európa Tanács és az Európai Unió

20/a. A demokratikus Magyarország megszületése
20/b. A magyar művészet világa: mutasson be 1-1 Ön által kiválasztott személyt a szobrászat és a zene világából!

21/a. Önkormányzati igazgatás; A jegyző
21/b. Magyarország helye Európában: az ENSZ és a NATO

22/a. Az állampolgárok egyenjogúsága; Az állampolgárok alapvető kötelezettségei; Az állampolgári jogok védelme
22/b. A magyar művészet világa: mutasson be 1-1 Ön által kiválasztott személyt a szobrászat és a zene világából!

23/a. A magyar állampolgárság (fogalma, keletkezése és megszerzése)
23/b. Mutasson be 1-1 Ön által kiválasztott személyt a tudományos élet és a hittudomány világából!

24/a. A magyar állampolgárság (alapelvei, megszűnése és megszüntetése)
24/b. Mutassa be Széchényi Ferenc és Széchenyi István szerepét a kulturális életben! [2]

2. Tételsor

szerkesztés

1/a. Ismertesse, milyen kiemelkedően fontos nemzetközi szervezeteknek tagja a Magyar Köztársaság! Röviden mutassa be ezeket a szervezeteket!
1/b. Az Alkotmány fogalma, alapvető intézményei. Az Alkotmány általános rendelkezései.

2/a. Röviden mutassa be az Európai Uniót (szervezete, működése)! Mi az Európai Unió célja? Hogyan találkozik nemzetközi érdekeinkkel?
2/b. Az Országgyűlés (az Országgyűlés feladatai, működése, a képviselők jogai és kötelességei)

3/a. Ismertesse Magyarország földrajzi elhelyezkedését, államformáját, pénznemét és területi tagozódását!
3/b. A magyar választási rendszer (választási alapelvek, választási eljárás)

4/a. Adjon rövid leírást a Magyar Köztársaság nemzeti jelképeiről, valamint nemzeti ünnepeiről!
4/b. Az országgyűlési képviselők választása.

5/a. A nemzeti zászló és a nemzeti szimbólumok. Mondja el a Himnusz első versszakát!
5/b. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása.

6/a. A magyar nép eredete és vándorlásai
6/b. Az Állami Számvevőszék.

7/a. A honfoglalás és az államalapítás (Árpád vezér, Géza fejedelem és Szent István király szerepe a magyar történelemben).
7/b. A köztársasági elnök választása, hatáskörei.

8/a. Az Árpád-házi királyok. A tatárjárás. A középkori Magyarország virágzása.
8/b. Az Alkotmánybíróság.

9/a. Törökellenes harcok a 15-16. században (Hunyadi János és Hunyadi Mátyás A mohácsi vészaz ország három részre szakadása)
9/b. Az országgyűlési biztosok.

10/a. Buda felszabadítása. A Habsburg-uralom. A Rákóczi-szabadságharc.
10/b. A fegyveres erők és a rendőrség

11/a. A reformkor. Forradalom és szabadságharc 1848-49-ben.
11/b. A közigazgatás fogalma és szervezeti rendszere.

12/a. A kiegyezés. A polgárosodó Magyarország.
12/b. A kormány főbb feladatai, megalakulása, megszűnése.

13/a. Magyarország részvétele az I. világháborúban.
13/b. A helyi önkormányzatok.

14/a. A trianoni békeszerződés. Magyarország a két világháború között.
14/b. Az ügyészség. A bíróság.

15/a. Magyarország a II. világháborúban. A német megszállás és a nyilas uralom.
15/b. Az országos és a helyi népszavazás.

16/a. A II. világháborút követő időszak (1945-1956.). A kommunista diktatúra évei (Rákosi-rendszer)
16/b. A közigazgatási szervek eljárása.

17/a. Az 1956. évi forradalom és szabadságharc. A kádári konszolidáció.
17/b. Az állampolgári jogok csoportosítása. Magyarázza el az egyes állampolgári jogok tartalmát!

18/a. A politikai rendszerváltozás: a demokratikus Magyarország megszületése.
18/b. Az állampolgári jogok állampolgári jogok védelme. Az állampolgárok kötelezettségei.

19/a. A magyar ősköltészet és a magyar korai középkor irodalma.
19/b. Ismertesse a magyar állampolgárság fogalmát, alapelveit és a magyar állampolgárság keletkezését!

20/a. A reneszánsz és a barokk irodalom, valamint a felvilágosodás és a klasszicizmus Magyarországon.
20/b. A kormány összetétele és működése.

21/a. A magyar irodalom a romantika korában.
21/b. A magyar állampolgárság megszerzése, megszűnése. A magyar állampolgárság igazolása.[3]

További információk

szerkesztés
  NODES