Medvehagyma
A medvehagyma (Allium ursinum) az egyszikűek (Liliopsida) osztályának spárgavirágúak (Asparagales) rendjébe, ezen belül az amarilliszfélék (Amaryllidaceae) családjába tartozó faj. Nevét arról kapta, hogy a barnamedvék előszeretettel fogyasztják a növényt, és még a föld alól is gyakran kiássák, de hasonlóképp kedvelik a vaddisznók is.
 | ||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Allium ursinum
| ||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Allium ursinum L. | ||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Medvehagyma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Medvehagyma témájú médiaállományokat és Medvehagyma témájú kategóriát. |
Népies nevei: jurda,[1] poroszhagyma,[2] sajamás,[2] salamás,[2] sarima,[3] sási-hagyma,[2] selyemi hagyma,[4] vadfokhagyma.[2] Egyes források kígyóhagymát is népies nevének tekintik, valójában az egy másik növényt, a vadsnidlinget jelöli (Allium scorodoprasum)[5]
Előfordulása
szerkesztésEgész Európában megtalálható. Magyarországon Baranya, Somogy, Tolna és Veszprém vármegyében elterjedt.
Megjelenése
szerkesztés
Fehér, megnyúlt buzogány alakú (45 mm hosszúra és 5 mm vastagra hízó) hagymájából rendesen két nagy, tojásdad, hosszú nyelű, a végén kihegyesedő, 15–25 cm magasra emelkedő tőlevelet hoz. A külső levél hüvelye hártyás. Levéllemeze átlag 15 cm hosszú és 4 cm széles, és sötétebb zöld fonákukat fordítják a nap felé.
Virágrügyeit két hártyaszerű, barna buroklevél védi. A kinyílt virágok hófehérek, háromszögletű tőkocsányon, tömött ernyőkben nyílnak. Három rekeszű toktermése van.
Életmódja, élőhelye
szerkesztés
Évelő növény. A nedves, árnyas erdőkben érzi jól magát, az enyhén savas talajt kedveli. Erősen fokhagymaillatú levelei kora tavasszal jelennek meg, és a nyár közepére elszáradnak. Április-májusban virágzik. Hazánkban főleg a gyertyános, tölgyes vagy bükkös erdők aljnövényzetében nő tömegesen. Március elejétől már látható hajtásai vannak. Tömeges tenyészhelye a Zselic, a Gerecse, Bakony és a Mecsek, ahol legkorábban Orfű környékén, illetve a Misina déli lejtőin jelenik meg.
Gyűjtése
szerkesztés
Leveleit tavasszal, a virágzás előtt szedik, és frissen használják fel, mert szárítva gyógyhatásuk gyengül. Hagymáját a fokhagymáéval azonos módon hasznosítják.
Gyűjtéskor fontos az óvatosság, mivel a medvehagyma könnyen összetéveszthető a – hasonló körülmények között élő – májusi gyöngyvirággal (Convallaria majalis) illetve az őszi kikericcsel (Colchicum autumnale). Mindkét esetben az eredmény súlyos, esetenként halálos mérgezés lehet,[6] mivel az említett két növény levelei emberi fogyasztásra alkalmatlanok.
A medvehagyma és a másik két növény közti legfőbb különbség az, hogy a medvehagyma levelei és virágzata is erősen fokhagyma-illatúak, míg a másik két növényé nem. A gyöngyvirág levelei rövidebbek és jelentősen szélesebb, tojásdad alakúak; virágai pedig nem a szár csúcsán, hanem a tő közelében erednek és édes illatúak. A medvehagymához alakban közelebb álló kikericsnek pedig más az élőhelye: a medvehagymával ellentétben füves réteken, napfényes mezőkön nő.[7] A védett területek kivételével hazánkban még nem tiltott gyűjtése. A természetes hazai medvehagyma állomány védelméért érdemes egy-egy tőről csak a levelek felét leszedni, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszórása is biztosított marad. Jelen törvényi szabályozás szerint, magánszemély naponta, saját felhasználására 2 kg mennyiséget gyűjthet állami, nem védett területen. Természetvédelmi területen a gyűjtése egyértelműen tilos!
Felhasználása
szerkesztésNagyon sokféle bántalomra használható. Nyersen feldarabolva vajas kenyérre szórva vagy salátákhoz keverve. Leveseket, burgonyás ételeket fűszerezhetünk vele, vagy főzhetünk belőle medvehagyma-krémlevest (egy krumpli, hagyma, fokhagyma és tejszín hozzáadásával), illetve a hűtőszekrényben tárolható pesztóként (olajjal, parmezán sajttal, sóval és magokkal összeturmixolva), ami rizses és tésztaételek szószaként is finom. Régi, népi étel (pl. beré) különleges ízhatású változatát adhatja. A jellegzetesen erős illatát az ételekbe keverve elveszti, így nagyon kellemes aromát ad az ételeknek. További felhasználási lehetőség, ha a spenóthoz hasonlóan készítjük el főzelékként. Rántás nem kell hozzá: enyhén párolva, majd összeturmixolva finom étel. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy sok élelmiszeripari cég alkalmazza különböző alaptermékeik ízesítéséhez. Például: medvehagyma pesztó, Medvehagyma olívaolajban, medvehagyma só, medvehagymás mustár, medvehagymás torma stb.
Gyógyhatása
szerkesztés
Kedvezően hat a gyomorra, a bélrendszerre, krónikus hasmenés és szorulás ellen jó hatású, a szédülést, fejfájást enyhíti,[8] a magas vérnyomást csökkenti, tisztítja a vesét és a húgyhólyagot, elősegíti a vizelet ürítését, tisztítja a vért.[9] Természetes Antibiotikum. Léteznek medvehagyma kivonatok, cseppek, kenőcsök. Ezek a termékek egyre inkább nem csak a március-áprilisi "medvehagyma szezonban" népszerűek, hanem egész évben is.
Tartósítása
szerkesztésFrissen a leghatékonyabb és legfinomabb. Eltartható aprítva sóval összekeverve, olajban, valamint a legegyszerűbb ha lezárt nejlonzacskóban lefagyasztjuk. Célszerű kis zacskókban lefagyasztani és úgy eltenni, hisz akkor nem kell felengedni mindet. A fagyasztás után a felengedett medvehagyma rostjai szétesnek és sötétedik, valamint némi levet ereszt, azonban még mindig a fagyasztás őrzi meg hatóanyagának nagy többségét. Tartósíthatjuk továbbá olajban. Ez esetben a száraz leveleket leöntjük olívaolajjal és kész. A friss medvehagymát kicsit tovább tarthatjuk frissen ha vákuumcsomagoljuk. [10]
Élettani hatása
szerkesztésEnyhe vérlemezke- (trombocita-) összecsapódást gátló aktivitással is rendelkezik. Véralvadásgátló szerekkel együtt fogyasztása nem javasolt, mert a vérzés kockázatát fokozza. Ugyanezért nem szabad hagymát enni műtétek előtt, és rendszeres fogyasztása a nem szteroid véralvadásgátlót, gyulladáscsökkentőt szedő betegek számára csak orvosi felügyelettel engedhető meg.[11] Általában a hagymaformák idegrendszerre gyakorolt nyugtató hatása kiemelkedő. Női problémák, illetve nőknél változó kori panaszok esetén segít.A hagymaformák a védikus tanítások szerint radzsasztikus ételek, azaz a vágyat, szenvedélyt erősítik, illetve az érzelemtestre hatnak.[12]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szinonimaszótár Archiválva 2015. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinonimaszotar.hu
- ↑ a b c d e Terebess: Medvehagyma
- ↑ Szinonimaszótár Archiválva 2015. április 16-i dátummal a Wayback Machine-ben, szinonimaszotar.hu
- ↑ Itt a Medvehagyma szezon!. read-it.hu, 2016. március 25. [2016. december 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. december 4.)
- ↑ Dénes, Andrea, Papp Nóra, Babai Dániel, Czúcz Bálint, Molnár Zsolt. Ehető vadnövények a Kárpát-medencében.
- ↑ Gyöngyvirág a rántottában - meghalt a sportedző. [2013. május 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 7.)
- ↑ "Medvehagyma - sokan a kikericcsel és a gyöngyvirággal keverik össze" [1] Archiválva 2019. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Egészségtudomány LVIII. évfolyam 2014. 3. szám 97. oldalon említi ISSN 0013-2268 A magyar higiénikusok társasága tudományos és továbbképző folyóirata keresés az [2] Archiválva 2013. május 1-i dátummal a Wayback Machine-ben honlapján a keresőbe kell beírni, hogy medvehagyma [3] Archiválva 2019. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Mire jó?[4]
- ↑ Friss és Fagyasztott medvehagyma. www.medvehagyma.eu. [2019. március 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. március 7.)
- ↑ Gyógynövénytár-Medvehagyma.Házipatika[5]
- ↑ Egészségpláza[6] Archiválva 2019. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- A medvehagyma veszélyei avagy a növénygyűjtés szabályai
- Medvehagyma felhasználása, termesztése és gyógyhatásai
- Medvehagyma Magyarország Manufaktúra
- Tóth Endre: Vargánya, rókagomba, füge, medvehagyma és a sültek!; MediaM, Bp., 2005 (Mit főzzünk ma?)
- Orfűi medvehagyma kincseskönyv; szerk. Nagy Bandó András; Szamárfül, Orfű, 2006
