Amazon-jégmadár
Az Amazon-jégmadár (Chloroceryle amazona) a madarak osztályának szalakótaalakúak (Coraciiformes) rendjébe és a jégmadárfélék (Alcedinidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Amazon-jégmadár | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Chloroceryle amazona (Latham, 1790) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Amazon-jégmadár témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Amazon-jégmadár témájú kategóriát. |
Rendszerezése
szerkesztésA fajt John Latham angol ornitológus írta le 1790-ben, az Alcedo nembe Alcedo amazona néven.[3]
Előfordulása
szerkesztésMexikó, Belize, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Nicaragua, Salvador, Panama, Trinidad és Tobago, Argentína, Brazília, Bolívia, Ecuador, Francia Guyana, Kolumbia, Guyana, Peru, Paraguay, Uruguay, Suriname és Venezuela területén honos.
Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi mangroveerdők, tengerparti sós és édesvizű tavak, folyók és patakok környéke. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
szerkesztésTesthossza 30 centiméter, a hím testtömege 98–121 gramm, a tojóé 125–140 gramm.[3] A hímnek vörös a melle.
Életmódja
szerkesztésHalakkal és rákokkal táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
szerkesztésAz elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
Források
szerkesztés- 22683649/0 A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2019. július 12.)
- Novum állatvilág enciklopédia V.: Madarak II. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2008. ISBN 978-963-9703-41-4 – magyar neve