Amerikai gulipán

madárfaj
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. március 3.

Az amerikai gulipán (Recurvirostra americana) a madarak osztályának lilealakúak (Charadriiformes) rendjébe, ezen belül a gulipánfélék (Recurvirostridae) családjába tartozó faj.[1][2]

Amerikai gulipán
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Madarak (Aves)
Rend: Lilealakúak (Charadriiformes)
Család: Gulipánfélék (Recurvirostridae)
Nem: Recurvirostra
Faj: R. americana
Tudományos név
Recurvirostra americana
Gmelin, 1789
Elterjedés
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Amerikai gulipán témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Amerikai gulipán témájú médiaállományokat és Amerikai gulipán témájú kategóriát.

Rendszerezése

szerkesztés

A fajt Johann Friedrich Gmelin német természettudós írta le 1789-ben.[3]

Előfordulása

szerkesztés

Az Amerikai Egyesült Államokban és Kanadában költ. Telelni délre vonul, eljut Mexikó, Anguilla, Antigua és Barbuda, a Bahama-szigetek, Barbados, Belize, Bonaire, Sint Eustatius, Saba, a Kajmán-szigetek, Kuba, Curaçao, a Dominikai Közösség, Guadeloupe, Martinique, Montserrat, Puerto Rico, Saint Kitts és Nevis, Saint Lucia, Saint Vincent és a Grenadine-szigetek, Sint Maarten, Trinidad és Tobago, a Turks- és Caicos-szigetek, Costa Rica, Guatemala, Honduras, Salvador, Ecuador, és Venezuela területére is.

Természetes élőhelyei a mocsarak, sekély tavak és tengerpartok.[4]

Megjelenése

szerkesztés

Testhossza 51 centiméter, szárnyfesztávolsága 68 centiméter, testsúlya 275-350 gramm.[5] Lábai hosszúak, vékonyak, szürkék. Tollazata fekete-fehér, a feje és nyaka nyáron fahéj színű még télen szürke. Csőre hosszú és felfelé ívelő.

 
Nyári
 
téli tollazattal
 
és a levegőben

Életmódja

szerkesztés

Tápláléka rákokból és rovarokból áll melyeket sekély vízben, mocsarakban keres meg. Költési idő után több százas csoportokba gyűlnek a vonulási időre.

Szaporodása

szerkesztés

Költési időben több tucat párból álló csoportokba tömörülnek. Csésze alakú fészkét általában vízhez közeli kis szigetre vagy mocsaras partra építi, nehezen elérhető helyre a ragadozók miatt. Fészekalja általában négy tojásból áll, melyen mindkét szülő felváltva költ, a fiókák kikelésük után önállóan táplálkoznak, a szülők nem etetik őket.

 
Fészken ülő madár
 
tojásai
 
és fiókái

Természetvédelmi helyzete

szerkesztés

Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]

  1. A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  2. A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  3. Avibase. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)
  4. a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2016. augusztus 15.)
  5. Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2020. szeptember 27.)

További információk

szerkesztés
  NODES
INTERN 3