Andorra la Vella

	Andorra la Vella
	Andorra la Vella madártávlatból
; Andorra la Vella címere	; Andorra la Vella zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Andorra
Alapítás éve	9. század
Polgármester	Maria Rosa Ferrer Obiols
Irányítószám	AD500
Testvérvárosok	Lista Foix; Valls; Sant Pol de Mar; Mexikóváros;
	Népesség
Teljes népesség	24 042 fő (2023)
– agglomeráció	22256 fő
Népsűrűség	741.87 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	1023 m
Terület	30 km²
Időzóna	UTC+02:00; UTC+01:00;
	Elhelyezkedése
	é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 30′42.500000°N 1.500000°EKoordináták: é. sz. 42° 30′, k. h. 1° 30′42.500000°N 1.500000°E
	Andorra la Vella weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Andorra la Vella témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Andorra la Vella az Andorrai Hercegség fővárosa.

Földrajz és időjárás

A város Andorra délnyugati részén található, két hegyvonulat találkozásánál. Mivel a tengerszint feletti 1409 méteres magasságban található, a magasan fekvő fővárosok közé tartozik – és a síelők kedvelt úticélja. A klímája alpesi, hideg telekkel, és kellemesen meleg, szárazabb nyarakkal. Az átlagos januári hőmérséklet −1 °C, a júliusi 20 °C. Évente 808 mm eső esik.

Andorra la Vella éghajlati jellemzői
Hónap	Jan.	Feb.	Már.	Ápr.	Máj.	Jún.	Júl.	Aug.	Szep.	Okt.	Nov.	Dec.	Év
Átlagos max. hőmérséklet (°C)	1,0	1,0	3,0	5,0	9,0	14,0	18,0	17,0	15,0	9,0	4,0	1,0	8,1
Átlaghőmérséklet (°C)	−2,5	−3,0	−1,5	0,5	4,5	8,5	12,0	11,5	9,5	5,0	0,0	−2,5	3,5
Átlagos min. hőmérséklet (°C)	−6,0	−7,0	−6,0	−4,0	0,0	3,0	6,0	6,0	4,0	1,0	−4,0	−6,0	−1,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)	114	97	100	106	132	112	78	105	102	124	141	118	1329
Forrás: World Climate Guide

Közlekedés

A főváros a három legfontosabb andorrai út, a CG1, a CG2 és a CG3 találkozásában fekszik, tehát közúton könnyen megközelíthető. Vasútállomása nincs (tekintettel a terepviszonyokra), habár buszjáratok közlekednek Andorra egyetlen vasútállomásához, L'Hospitalet-hoz, amit a francia vasúttársaság üzemeltet. Innen Párizsba is indulnak vonatok. Andorrában nincsenek repülőterek. A legközelebbit Andorra la Vellától három órányira, a francia Toulouse-ban találjuk.

Történelem

A Casa de la Vall, Andorra parlamentje

Andorra la Vella – lefordítva "Andorra, a Város" (így különböztetve meg a fővárost az Andorrai Hercegség egészétől) – környéke már a keresztény kor előtt is lakott volt. A település 1278 óta az ország legfontosabb városa. Az óváros (Barri Antic) ebből az időből származó épületeket is rejt. Mint a fővárosa egy elszigetelt, feudalista államnak (amely függetlenségét jól védte a társhercegi rendszer), a történetét nem túl jól dokumentálták.

A kis ország még a huszadik században is teljesen észrevétlen maradt – a versailles-i békeszerződésekben sem vett részt (ahogy a háborúkban sem.) A harmincas évek politikai nyugtalansága és Borisz Szkozirev hatalomátvételi kísérlete után egy nem formaszerű demokrácia jött létre. Az ország lakossága a 60-as években körülbelül hatezer fő volt. 1993-ban elkészült az ország első alkotmánya, kialakult a parlamentáris demokrácia, és az ország hivatalos szervei Andorra la Vellában kaptak helyet. Ezzel Andorra belépett a nyugat-európai fejlett államok sorába.

Népesség

A népesség alakulása 2010 és 2023 között

Lakosok száma	21 190	19 408	22 886	22 151	22 440	22 537	22 873	23 324	24 042
	2010	2012	2015	2018	2019	2020	2021	2022	2023

Adatok: Wikidata

Látnivalók, kultúra

Az óváros középkori hangulatú kőházakból áll. Minden télen zenei fesztivált tartanak. A városban színházat is találunk. Bár csak a katalán a hivatalos nyelv, utcáin spanyol, portugál és francia szót is gyakran hallani, mivel a bevándorlók nagy számban ezeket a nyelveket beszélik.^[2]

Templomok

Sant Esteve Plaça Príncep Benlloch

A templom egy része már a római korban is templom volt. A további részeket a későbbi korokban építették, főleg a 20. században. 1940-ben Josep Puig i Cadafalch modernista építész felújította a harangtornyot és a jelenlegi oldalbejáratot. Belül egy 12. századi függőmennyezet látható és két oltár. Az egyik a 17. századból, Szent Lucának, a másik a 18. századból, Keresztelő Szent Jánosnak szentelve.

Sant Martí de la Cortinada

Román kori templom a 12. századból. A 17. és 18. században bővítették. Cortinada festőművész falfreskóit tartalmazza a 12. század végéről. Említésre méltó a kovácsoltvas rács, a fából készült, faragott bútorzat (17. század), az ötvösmunka, a harangok és a gyóntatószék.

Santa Coloma

Román kor előtti templom (9. század és 10. század). Lombard harangtorony, köríves alappal (12. század). Mindezek együtt a fejedelemségben egyedülállóvá teszik. A 12. században falfestményekkel díszítették, melyeket Santa Coloma festőművész készített.

Említésre méltó: 12. vagy 13. századi Remei Szűz szobra, 18. századi barokk oltár többszínű fából.

Múzeumok, emlékművek

Air museum of geology « Roques al carrer »

Oficina de Turisme - Plaça de la Rotonda, s/n

Geológiai múzeum, ami fedetlen területen van. Három részből áll: kőkert, geológiai bevezető, építészet gránittal.

Casa de la Vall Carrer de la Vall

A „La Casa de la Vall” (a. m. „A völgy háza”) az andorrai parlament épülete. 1580-ban épült, 1702-ben költözött be a parlament. Falain gótikus freskók ábrázolják Krisztus szenvedéseit.

La Margineda híd

Román kori híd, a legnagyobb és legkarcsúbb középkori híd Andorrában. 33 méter hosszú és 9,2 méter magas.