Andrássy-kastély (Tiszadob)
A romantikus stílusú tiszadobi Andrássy-kastély a szájhagyomány szerint a kastély Erzsébet magyar királyné tiszteletére, a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyok mintájára készült.[1]
| Andrássy-kastély (Tiszadob) | |
 | |
| Andrássy-kastély | |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Tiszadob |
| Épült | 1880 - 1885 |
| Építész | Meinig Artúr |
| Stílus | romantikus neogót |
| Család | Andrássy család |
| Jelenlegi funkció | Múzeum |
| Elhelyezkedése | |
 Andrássy-kastély (Tiszadob)
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 01′ 02″, k. h. 21° 10′ 26″48.017083°N 21.173950°EKoordináták: é. sz. 48° 01′ 02″, k. h. 21° 10′ 26″48.017083°N 21.173950°E | |
 | |
| Andrássy-kastély (Tiszadob) weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Andrássy-kastély (Tiszadob) témájú médiaállományokat. | |
A kastély története
szerkesztésA kastélyt id. Andrássy Gyula, az Osztrák–Magyar Monarchia első külügyminisztere építtette 1880-1885 között. Tervezője Meinig Arthur.[2][3] A kastély mögötti angolkertet is akkor létesítették, amit máig szépen gondoznak. A soktornyos épület neogótikus-romantikus stílusjegyeket hordoz. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt külön előparkot létesítettek, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében Fadrusz János szép szobrával (Leányszöktetés).[4] Távolban a kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park a tájba illeszkedik.
A kastély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemlékkastély is. Gróf Andrássy Sándor, országgyűlési képviselő volt az utolsó tulajdonosa a kastélynak és a hatalmas birtoknak. 1942-ben boldogfai Farkas Endre vezérkari őrnagy és felesége Lenz Klára úrnő a Tiszadobhoz tartozó 1 576 kataszteri holdas kocsordosi földbirtok (1154 kataszteri hold Tiszadobhoz, 422 kataszteri hold Kesznyétenhez tartozott) tulajdonosai voltak; az uradalmat Lenz Klára apja, Lenz József kereskedelmi tanácsos, nyékládházi földbirtokos, nagykereskedő, gróf Andrássy Sándortól vásárolta meg és ajándékba bocsátotta leányának és vejének.[5] A park területe a második világháború után csökkent, jelenleg 15 katasztrális hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki.
Az épület érdekessége: az évszakok számának megfelelően 4 bejárata, a hónapok számának megfelelően 12 tornya, a hetek számának megfelelően 52 szobája és a 365 napnak megfelelően 365 ablakszeme van.[6]
A kastély neves újkori képzőművészeti alkotása Péli Tamás roma festő 9-szer 4,5 méteres pannója.
A kastély felújítása
szerkesztés„A tiszadobi Andrássy-kastély és kapcsolódó területeinek kulturális és turisztikai hasznosítása” című kiemelt projekt 2009-ben kapott 1,738 milliárd forint európai uniós támogatást, mint az észak-alföldi régió kiemelt jelentőségű turisztikai fejlesztése. A fejlesztési projektet az ingatlan tulajdonosa, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat végezte.
A tiszadobi Andrássy kastély valamint a kastélyt körülölelő természeti környezet turisztikai célú felújításának előkészítése, a műemlék épületet érintő nagyszabású beruházás tervezése a Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda Kft. vezetésével és többek között Balázs Tibor (B5 Építész Iroda) közreműködésével zajlott. A kiemelt projekt keretében az Andrássy-kastély és parkjának kulturális-turisztikai fejlesztése valósult meg.
A rekonstrukció során új létesítmény vagy épületrész kialakítására nem került sor. A fejlesztések az épület külső állapotjavítására, a belső berendezések felújítására, és az üzemeltetés hatékonyságának növelésére irányultak.
A felújítási projekt 2014 júniusában befejeződött, azonban a szükséges engedélyek megszerzésének csúszása miatt csak 2015. december 7-től látogatható a kastély és a park. 2023. májusától ismét bezárt bizonytalan időre. Az Építési és Közlekedési Minisztérium ugyanis egy törvénytervezet értelmében az állami tulajdonú kastélyoknak egy részét, köztük az Andrassy-kastélyt is, közérdekű vagyonkezelő alapítványoknak, vagy más magánjogi szereplők kezébe adja át.
Képek a kastélyról
szerkesztés-
Légifelvétel -
A kastély -
A kastélykert a tiszafákkal övezett bukszus-labirintus bejáratával -
Fadrusz János szobra a bukszus-labirintusban áll : Leányszöktetés -
A holtág felől -
Bukszus-labirintus -
A kastély távolról -
Felújítás és a fák kivágása utáni állapot 2012 májusában -
Bukszus-labirintus 2012 májusában -
Andrássy-kastély látképe madártávlatból -
Andrássy-kastély és labirintusa légi fotón -
Andrássy-kastély (Tiszadob) légi felvételen -
A tiszadobi Andrássy-kastély növény labirintusa a magasból
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Andrássy gróf az 1848-49-es szabadságharc után emigrációban Franciaországban élt. Valószínűleg így építtetett egy olyan kastélyt, amilyen stílusút arrafelé rengeteget látott.
- ↑ Herczeg Renáta: Andrássy gróf tiszadobi álomkastélyának kalandos története (Mult-kor.hu, 2011-06-09. Hozzáférés: 2018-09-18)
- ↑ Meinig Arthúr / Nekrológ (Művészet, 1904, 5. szám, 314–315.
- ↑ Andrássy-kastély, muemlekem.hu
- ↑ ZML. XIII. 10. Farkas család iratai. 10. doboz 1991–1993 4. pallium 5. darab 3.Farkas Endréné Lenz Klára kárpótlási ügyben folytatott levelezése (21 oldal)
- ↑ Az Andrássy-kastély, Tiszadob – Az Andrássy-kastély története (Hozzáférés: 2017. július 23.)