Antikapitalizmus

Az antikapitalizmus olyan eszmerendszer vagy mozgalom, amely kritizálja a kapitalizmust mint gazdasági és társadalmi rendszert, és a kapitalizmus helyett más gazdasági modellek létrehozását szorgalmazza. A kapitalizmus az a rendszer, amelyben a termelési eszközök (pl. gyárak, föld, tőke) magántulajdonban vannak, és a profitmotívum dominál, míg az antikapitalista nézetek azt állítják, hogy ez a rendszer igazságtalanságokat, egyenlőtlenséget és kizsákmányolást eredményez.

Antikapitalista gúnyrajz 1911-ből

Az antikapitalizmus történeti gyökerei

Az antikapitalista eszmék a kapitalizmus megjelenésével párhuzamosan alakultak ki a 18-19. században. A korai kritikusok, mint például Jean-Jacques Rousseau, a magántulajdon negatív hatásait hangsúlyozták. A modern antikapitalizmus egyik alapvető műve Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista kiáltványa (1848), amely a kapitalizmust a társadalmi igazságtalanságok és az osztályharc forrásaként írja le. A 19. században a munkásszervezetek, szakszervezetek és szocialista pártok a munkások kizsákmányolása ellen léptek fel, és egyenlőbb gazdasági rendszert követeltek. A 20. században az antikapitalista gondolatok a szovjet típusú szocializmusban, a harmadik világ felszabadító mozgalmaiban és a nyugati újbaloldali mozgalmakban (pl. 1968-as diáklázadások) kaptak új lendületet.

Főbb jellemzők

• Kritika a kizsákmányolás ellen: Az antikapitalisták szerint a kapitalizmusban a munkások által létrehozott érték nagy része a tőkéseké lesz, míg a munkások alulfizetettek maradnak.
• Egyenlőtlenségek elleni fellépés: A kapitalizmus a gazdasági egyenlőtlenségek növekedéséhez vezethet, ahol a gazdagok egyre gazdagabbak, míg a szegények helyzete romlik.
• Alternatív rendszerek keresése: Az antikapitalizmus különböző alternatívákat kínálhat, mint például a szocializmus, kommunizmus, anarchizmus vagy más kooperatív gazdasági modellek.

Gyakorlati kritikák

Az antikapitalisták a kapitalizmus hibáiként említik a dolgozók kizsákmányolását, a környezeti pusztítást (pl. erdőirtás, szennyezés), a profitérdek által vezérelt társadalmi egyenlőtlenségeket és a társadalom polarizálódását. Az antikapitalizmus célja tehát egy igazságosabb, egyenlőbb és fenntarthatóbb társadalmi-gazdasági rendszer kialakítása.

Az antikapitalizmus különböző formái

Menet a tiszta energiáért Philadelphiában 2016. július 24-én. A feliraton ez áll: "vessünk véget a kapitalizmusnak, mielőtt ő vet nekünk véget".

Az antikapitalizmus nem egyetlen ideológia, hanem különböző irányzatok gyűjtőneve, melyek lehetnek:

• Szocializmus: Közös tulajdonon és a javak igazságosabb elosztásán alapul.
• Forradalmi antikapitalizmus: Marxizmus és kommunizmus, amelyek radikális társadalmi átalakulást sürgetnek. Egy osztály nélküli társadalmat céloz meg, ahol megszűnik a magántulajdon.
• Reformista antikapitalizmus: A kapitalizmus fokozatos átalakítása törvényes reformokkal, például a jóléti állam kiépítése vagy erős szociális háló létrehozása.
• Anarchizmus: Az anarchisták elutasítják a kapitalizmus mellett az állami hatalmat is, és közösségi alapú, hierarchiamentes rendszert javasolnak.
• Ökológiai antikapitalizmus: Környezetvédelmi szempontból kritizálja a kapitalizmust, mert az erőforrások kimerítéséhez és környezeti válságokhoz vezet és a környezeti problémák megoldását a kapitalizmus felszámolásában látja.
• Antiglobalizációs mozgalmak: A globalizált kapitalizmus kritikája, amely szerint a multinacionális vállalatok dominanciája és a nemzetközi pénzpiac kizsákmányoló és egyenlőtlen rendszert hoz létre.

Főbb antikapitalista gondolkodók és mozgalmak

Emma Goldman

• Karl Marx: Az antikapitalista gondolkodás központi alakja, a történelmi materializmus kidolgozója.
• Friedrich Engels: Marx szövetségese, közös munkáik az antikapitalizmus alapvető irodalmának számítanak.
• Emma Goldman: Anarchista gondolkodó, aki kritizálta a kapitalizmust és az állami rendszereket.
• Noam Chomsky: Modern antikapitalista gondolkodó, a globalizáció és az amerikai imperializmus kritikusa.
• Occupy Wall Street: A 2010-es évek elején zajló mozgalom, amely a "1% és 99%" közötti egyenlőtlenségekre hívta fel a figyelmet.

Jelenkori antikapitalista mozgalmak

Az antikapitalizmus ma is létező és aktív eszme, amely különféle új formákban jelenik meg:

• Klímaaktivizmus: A kapitalizmus felelősségre vonása az éghajlatváltozásért.
• Antifa mozgalom: Az antifasiszta csoportok sokszor antikapitalista ideológiát is vallanak.
• Kooperatív gazdaságok: Olyan kezdeményezések, amelyek a közös tulajdont és az egyenlőbb döntéshozatalt támogatják.

Az antikapitalizmus kritikája

Bár az antikapitalizmus erőteljes társadalmi mozgalmakat inspirált, számos kritika is érte. A szocialista rendszerekben gyakran lassabb a gazdasági növekedés, és előfordulhatnak erőforráshiányok. A kommunista rendszerekben az állami kontroll gyakran az egyéni szabadságjogok csorbításához vezetett, valamint kritikusai szerint az antikapitalizmus nem mindig kínál életképes alternatívát a kapitalizmussal szemben.

Antikapitalista szimbólumok és jelszavak

A vörös csillag, a sarló és kalapács, a keresztül húzott dollárjel valamint a fekete zászló az antikapitalista mozgalmak jelképei.

Jelszavak

"Minden hatalmat a munkásoknak!"

"Az emberek fontosabbak, mint a profit!"

"Egy másik világ lehetséges."

Kapcsolódó cikkek

• Kapitalizmus
• Kizsákmányolás
• Globalizációellenesség
• Önkéntes egyszerűség
• Nemnövekedés
• Éghajlatváltozás
• Globális felmelegedés

Irodalom

• Nancy Fraser. Kannibál kapitalizmus. Open Books, 280. o. (2024). ISBN 978-963-572-365-2 
• Erik Olin Wright. Hogyan legyünk antikapitalisták a 21. században. Open Books, 208. o. (2022). ISBN 9789635720736 
• David Graeber. Bullshit munkák. Typotex Kiadó, 340. o. (2021). ISBN 9789634931171 
• Krausz Tamás. Antikapitalista baloldal. Eszmélet Alapítvány, 336. o. (2016). ISBN 9786158058100 
• Thomas Piketty. A tőke a 21. században. Kossuth Kiadó, 704. o. (2015). ISBN 9789630981910 

Források

• Kirakós helyett totalitást – Nancy Fraser Kannibál kapitalizmus című könyve. merce.hu, 2024. szeptember 14. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
• TGM: „A kapitalizmus által okozott szenvedés nem az emberi állapot természetes velejárója, hanem történeti, mulandó jellegű” (2009). merce.hu, 2023. április 15. (Hozzáférés: 2024. november 23.)
• Az új antikapitalizmus. vg.hu, 2019. november 13. (Hozzáférés: 2024. november 23.)