Aszódi járás

Az Aszódi járás Pest vármegyéhez tartozó járás Magyarországon, amely 2013-ban jött létre. Székhelye Aszód. Területe 298,37 km², népessége 36 992 fő, népsűrűsége pedig 124 fő/km² volt 2013. elején. 2013. július 15-én két város (Aszód és Tura) és kilenc község tartozott hozzá.

Aszódi járás
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Vármegye	Pest vármegye
Járási székhely	Aszód
Települések száma	11
városok	2
Népesség
Teljes népesség	37 754 fő (2022. okt. 1.)
Népsűrűség	124 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	298,37 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Térkép
Az Aszódi járás elhelyezkedése Magyarországon

Az Aszódi járás a járások 1983. évi megszüntetése előtt is létezett, 1912 és 1965 között. Az 1950-es megyerendezésig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, azután Pest megyéhez tartozott.

Települései

Település	Rang (2013. július 15.)	Közös hivatal	Kistérség (2013. január 1.)	Népesség (2013. január 1.)	Terület (km²)
Aszód	járásszékhely város		Aszódi	6 163	16,2
Tura	város		Aszódi	7 721	55,92
Bag	nagyközség		Aszódi	3 710	23,55
Kartal	nagyközség	Kartal	Aszódi	5 617	29,11
Domony	község		Aszódi	2 159	21,8
Galgahévíz	község		Aszódi	2 489	31,18
Galgamácsa	község	Galgamácsa	Veresegyházi	1 854	43,31
Hévízgyörk	község		Aszódi	2 997	22,85
Iklad	község		Aszódi	2 031	11,21
Vácegres	község	Galgamácsa	Veresegyházi	849	13,67
Verseg	község	Kartal	Aszódi	1 402	29,57

Története

Az Aszódi járást 1912-ben szervezték. Ezt megelőzően az ide beoszott 12 község közül tíz a Gödöllői, kettő pedig a Váci járáshoz tartozott.

Az 1910-es évek elején Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye járási beosztását jelentősen megváltoztatták Budapest környékén, ugyanis 1910-re a főváros vonzáskörzetének gyors népességnövekedése miatt több járás (a Gödöllői, Monori és Ráckevei) népessége is megközelítette a százezer főt. Ezért került sor ezek területéből az Aszódi, a Gyömrői és a Kispesti járás megszervezésére 1911 és 1913 között. A három járás közül ez működött a legtovább, több mint fél évszázadon át.

A járás megszervezéséről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatósági bizottsága 1911. november 27-én tartott közgyűlésén a 2,086. számú határozatában döntött, amit a belügyminiszter 1912. február 16-án 2,837/1912. számú rendeletével hagyott jóvá. Az új járás főszolgabírói hivatala 1912. június 1-jén kezdte meg működését. A Gödöllői járás északkeleti részéből kialakított új járás székhelyéül Aszódot választották. Az egykori mezőváros a környező települések hagyományos kereskedelmi központja volt, emellett vasúti és közúti csomóponttá is vált a 20. század elejére.

Az 1950-es megyerendezés során a járás Pest megye része lett, két községét elcsatolták Heves megye Hatvani járásához. Az 1950-es járásrendezés során viszont öt községet idecsatoltak a Váci járásból, de ezek közül egy 1954-ben visszakerült oda.

1965 végén Gödöllőt várossá nyilvánították, tehát kivált a Gödöllői járásból, így annak népessége jelentősen csökkent. A várossá nyilvánítás azt is jelentette, hogy a Pest megyei tanács irányítása alá rendelt szervek száma eggyel megnőtt. Ezzel összefüggésben került sor az Aszódi járás megszűnésére, községei közül kettőt a Váci járáshoz, a többit pedig a Gödöllőihez csatolták.

Községei 1912 és 1983 között

Az alábbi táblázat felsorolja az Aszódi járáshoz tartozott községeket, bemutatva, hogy mikor tartoztak ide, és hogy hova tartoztak megelőzően, illetve később.

Község	Mikortól	Honnan	Meddig	Hova
Acsa	1950	Váci járásból	1965	Váci járáshoz
Aszód	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Bag	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Boldog	1912	Gödöllői járásból	1950	Hatvani járáshoz (Heves megye)
Csővár	1950	Váci járásból	1954	Váci járáshoz
Domony	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Galgagyörk	1912	Váci járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Galgahévíz	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Galgamácsa	1912	Váci járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Hévízgyörk	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Iklad	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Kartal	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Kerekharaszt	1947	Verseg határából	1950	Hatvani járáshoz (Heves megye)
Püspökhatvan	1950	Váci járásból	1965	Váci járáshoz
Tura	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Vácegres	1950	Váci járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Váckisújfalu	1950	Váci járásból	1965	Gödöllői járáshoz
Verseg	1912	Gödöllői járásból	1965	Gödöllői járáshoz

Történeti adatai

Az alábbi táblázat az Aszódi járás területének és népességének változását mutatja be. Az egyes sorok a járás területi változásait mutatják be, az első rovatban megjelölve, mely időszakban érvényes terület adatai találhatók az adott sorban. A következő rovat a járás területnagyságát mutatja az adott időszakban. A további rovatok az adott időszakban érvényes határok között az oszlopfejlécben jelzett népszámlálás adatai szerint talált népességszámot adják meg ezer főre kerekítve.

Az eltérő színezéssel kijelölt adatok mutatják meg az egyes népszámlálásokkor érvényes közigazgatási beosztásnak megfelelő adatokat.

Területi beosztás	Terület	1910-ben	1920-ban	1930-ban	1941-ben	1960-ban
1912–1950 között	341 km²	29	31	33	36	40
1950–1954 között	375 km²	30	32	35	37	41
1954–1965 között	358 km²	29	31	34	36	40

Források

• A 218/2012. (VIII. 13.) számú kormányrendelet a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról (Magyar Közlöny 2012. évi 107. szám, 2012.augusztus 13.)
• Magyarország közigazgatási helynévkönyve 2013., KSH