Avidjá (buddhizmus)
Az avidját (szanszkrit, páli: aviddzsá; tibeti fonetikus: ma rigpa) leggyakrabban magyarul "tévelygésnek", "tudatlanságnak", "a helyes felfogás hiányának" vagy "nem-tudásnak" fordítják.[1][2] Jelentése a buddhizmusban a négy nemes igazság nem teljes értése, a valóság természetének alapvető félreértelmezése. Jelentései:
- A 12 nidána, az újraszületéshez vezető függő keletkezés első láncszeme.
- A mahájána buddhista hagyományban a három méreg egyike.
- A mahájána-féle Abhidharma tanításokban a hat klésa közül az egyik nem üdvös mentális tényező.
- A théraváda hagyomány tíz béklyója közül az egyik[3]
- A théraváda-féle Abhidharma tanításokban a móha megfelelője.
| Avidjá (Fordításai és hagyományos megfelelői) | |
| magyar | tévelygés, tudatlanság, nem-tudás |
| angol | ignorance, misconceptions |
| páli | 𑀅𑀯𑀺𑀚𑁆𑀚𑀸 (IAST:) avijjā |
| szanszkrit | अविद्या (IAST:) avidyā |
| burmai | အဝိဇ္ဇ (MLC:) əweɪʔzà |
| kínai | wú míng (hagyományos:) 無明 |
| japán | mumyō (kandzsi:) 無明 |
| khmer | អវិជ្ជា, អវិទ្យា (UNGEGN:) âvĭchchéa, âvĭtyéa |
| koreai | mu myeong (handzsa:) 무명 |
| szingaléz | අවිද්යාව |
| tibeti | མ་རིག་པ (Wylie:) ma rig pa |
| thai | อวิชชา (RTGS:) awitcha |
| vietnámi | vô minh |
| szójegyzék • jegyzet • tárgymutató | |
|
A függő keletkezés keretein belül az avidjá szimbóluma a vak vagy bekötött szemű ember.
Áttekintés
szerkesztésAz avidját a buddhizmusban különböző módon vagy szinten magyarázzák. A legalapvetőbb szinten a valóság természetének nemértését jelenti - ennél pontosabban a jelenségek és az önkép helytelen értelmezését illetve félreértését. A legalacsonyabb szinten az avidjá a négy nemes igazság jelentésének és vonzatainak nem teljes megértésére vonatkozik.
Hagyományos meghatározások
szerkesztésThéravada
szerkesztésBhikkhu Bodhi az Abhidharma tanítások alapján azt állítja, hogy az avidjá a mentális tényezők (csétaszikák) tévedése (moha), amely egy vízzuhataghoz hasonlóan elhomályosítja a dolgok igaz természetének észlelését. Magyarázata szerint a tévelygés (avidjá) természete megegyező a "tévedés" (moha) nem üdvös gyökerével. Amikor a Buddha a mentális tényezőkről beszél pszichológiai értelemben, akkor a "moha" kifejezést használta, amikor a szanszára oksági alapjára utalt, akkor pedig az "avidjá" kifejezést.[4]
Nina van Gorkom szerint a moha nem törődik a valóság igaz természetével, nem ismeri a nevet (náma) és a formát (rúpa), ahogy azok tényleg vannak. A moha a négy nemes igazság ismeretének hiánya: a szenvedés (dukkha), a szenvedés oka, a szenvedés megszüntethetőségének lehetősége, és az ehhez vezető út. Amíg ez a tévelygés fennáll, addig nem szűnik meg a születések és halálok folyamatos, egymást ismétlő köre.[5]
Mahájána
szerkesztésMipham Rinpocse a mahájána Abhidharma alapján úgy tartja, hogy a tévelygés a cselekedetek és történések törvényeinek és azok okozatainak nemtudása. Ez okoz minden szenvedést.[6]
Az Abhidharma-szamuccsaja szövege szerint az avidjá az, amikor valaki nincs tisztában a saját képességeivel. Az avidjá a téves makacsság alapja, a kétség és az érzékenység a valóság dolgaival szemben.[7]
A mahájána hagyományban az avidjának két szintje van. Dzigar Kongtrul magyarázata szerint az egyik a jelenségek lényegi természetének teljes nemtudása, illetve a relatív világunk megfelelő olvasatának a nemismerete.
Az első fajta avidjá miatt hiányzik belőlünk a bölcsesség, mivel nem értjük igaz természetünket és az illúzióról és tágas térről azt képzeljük, hogy szilárd és valóságos. A második fajta avidjá a karma törvényeinek és az egymástól való függőség nemtudása, amely a világhoz való helytelen kapcsolódáshoz vezet.[8]
A 12 nádana
szerkesztésAz avidjá a függő keletkezés tizenkét oksági láncolatában az első — a sorozat a karmikus folyamatot ábrázolja, amely az érző lényeket a szanszárában tartja (létforgatag).
Ácsán Szucsitto magyarázata szerint a függő keletkezés folyamata a tévelygéssel kezdődik (avidjá), amelyet a buddhista ikonográfiában vak vagy bekötött szemű emberként ábrázolnak. Ez a szenvedéshez (dukkha) vezető buszút sofőrje. Az emberek olykor pejoratív értelemben veszik a tévelygést, holott az egyszerűen az ismeret hiánya - a négy nemes igazság tudásának hiánya. Amíg a tévelygés állapota fennáll, addig a tudat folyton keresi a kielégítő állapotot és amikor ezt nem találja, akkor csalódik. A zsák csilit falatozó emberhez szokás hasonlítani, akitől amikor megkérdezik, hogy miért teszi, azt feleli, hogy keresi köztük az édeset. Ez a tévelygés.
Az avidjá megszüntetése
szerkesztésAz avidját a helyes tudással és megfigyeléssel lehet rendszerszerűen kigyomlálni, a bölcsesség (szanszkrit: pradzsnyá, páli: panná) művelése által. Jártasságot kell szerezni az etikában, koncentrációban és a valóság logikus elemzésében. Általánosságban a buddhizmusban úgy nevezik, hogy követni a nemes nyolcrétű ösvényt.
A buddhista iskolák gyakorlatai és a filozófia közötti ontológiai, episztemológiai és metafizikai különbségeket sokan vitatják - buddhista és más nyugati tudósok egyaránt. Azonban filozófiailag és gyakorlatilag megállapítható, hogy az összes iskola használja a koncentrációt (Szamatha) és az elemzést (Vipasszaná) a létezés lehetetlen módjainak megállapítására. Ezek jelennek meg a hétköznapi életben a naiv tudat számára.
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztésForrások
szerkesztés- ↑ www.karuna.hu - Buddhizmus alaptanítás. [2014. november 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
- ↑ www.mek.oszk.hu - A függő keletkezés 12 tagú láncolata
- ↑ www.theravada.blogger.hu - Theravada buddhizmus. [2014. november 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 7.)
- ↑ Bhikkhu Bodhi, The Noble Eightfold Path, footnote 1
- ↑ Gorkom (2010), Definition of ignorance Archiválva 2013. február 9-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Kunsang (2004), p. 35.
- ↑ Guenther (1975), Kindle Locations 770-772.
- ↑ Dzigar Kongtrul Rinpoche (2008). pp. 18-19.
Jegyzetek
szerkesztés- Ácsán Szucsitto (2010). Turning the Wheel of Truth: Commentary on the Buddha's First Teaching. Shambhala.
- Bhikkhu Bodhi (2003), A Comprehensive Manual of Abhidhamma, Pariyatti Publishing
- Csogyam Trungpa (1972). "Karma and Rebirth: The Twelve Nidanas, by Chogyam Trungpa Rinpoche." Karma and the Twelve Nidanas, A Sourcebook for the Shambhala School of Buddhist Studies. Vajradhatu Publications.
- 14. Dalai Láma (1992). Az élet értelme, fordította és szerkesztette Jeffrey Hopkins, Boston: Wisdom.
- Csigar Kongtrul Rinpocse (2008). Light Comes Through. Shambhala.
- Csongszar Khjence (2004). Gentle Voice #22, September 2004 Issue.
- Herbert V. Guenther & Leslie S. Kawamura (1975), Mind in Buddhist Psychology: A Translation of Ye-shes rgyal-mtshan's "The Necklace of Clear Understanding" Dharma Publishing. Kindle Edition.
- Erik Pema Kunszang (fordító) (2004). Gateway to Knowledge, Vol. 1. North Atlantic Books.
- Leifer, Ron (1997). The Happiness Project. Snow Lion.
- Mingyur Rinpocse (2007). The Joy of Living: Unlocking the Secret and Science of Happiness. Harmony. Kindle Edition.
- Nina van Gorkom (2010), Cetasikas, Zolag
- Ringu Tulku (2005). Daring Steps Toward Fearlessness: The Three Vehicles of Tibetan Buddhism, Snow Lion.
- Szonam Rincsen (2006). How Karma Works: The Twelve Links of Dependent Arising, Snow Lion.
- Takuan Szoho (szerző), William S. Wilson (fordító) (1986). The Unfettered Mind. Kodansha [1]