Bahama-szigeteki hutia

Bahama-szigeteki hutia
	Kitömött példány
	Természetvédelmi státusz
	Sebezhető;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Osztály:	Emlősök (Mammalia);
Alosztály:	Elevenszülő emlősök (Theria);
Csoport:	Eutheria;
Alosztályág:	Méhlepényesek (Placentalia);
Öregrend:	Euarchontoglires;
Csoport:	Glires;
Rend:	Rágcsálók (Rodentia);
Alrend:	Sülalkatúak (Hystricomorpha);
Alrendág:	Hystricognathi;
Részalrend:	Caviomorpha;
Öregcsalád:	Octodontoidea;
Család:	Hutiák (Capromyidae);
Alcsalád:	Capromyinae;
Nem:	Geocapromys; Chapman, 1901
Faj:	G. ingrahami;
Tudományos név
	Geocapromys ingrahami; J. A. Allen, 1891
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Bahama-szigeteki hutia témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Bahama-szigeteki hutia témájú kategóriát.

A bahama-szigeteki hutia (Geocapromys ingrahami) az emlősök (Mammalia) osztályának rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül a hutiák (Capromyidae) családjába tartozó faj.

Előfordulása

A bahama-szigeteki hutia a Bahama-szigetek egyik endemikus állata.

Alfajai

Geocapromys ingrahami abaconis
Geocapromys ingrahami irrectus

Megjelenése

Testhossza 60 centiméter, testtömege 5 kilogramm, a farka rövid. A bahama-szigeteki hutia patkányszerű megjelenésű.

Életmódja

A bahama-szigeteki hutia többnyire növényevő, de a rovarokat és a gyíkokat sem veti meg. Jó famászó. A földön fogyaszt növényi táplálékot. Nem agresszív állatok, de "birkózni" szoktak egymással. A kutyákkal ellentétben a bahama-szigeteki hutia nem jelöli ki a területét. Éjszaka aktív.

Szaporodása

A nőstény 17-18 hétig tartó vemhesség után 1-4 kölyköt fial. A kölykök 80 grammosak.

Természetvédelmi állapota

Az IUCN vörös listája a sebezhető kategóriába sorolja a bahama-szigeteki hutiát.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2010. október 16.)
Animal Diversity Web.name=[1]
Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (szerkesztők). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3. kiadás) (angolul)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap