Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság

A Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság (szerbül Република Српска / Republika Srpska, bosnyák nyelven és horvátul Republika Srpska) egyike a két, Bosznia-Hercegovinát alkotó ún. entitásnak (a másik a Bosznia-hercegovinai Föderáció). A Szerb Köztársaság fővárosa Bosznia-Hercegovina alkotmánya szerint Szarajevó, a de facto főváros azonban Banja Luka (a kormányhivatalok többsége és a parlament is itt működik).

Szerb Köztársaság
Република Српска Republika Srpska
A Boszniai Szerb Köztársaság zászlaja Bosznia-hercegovinai Szerb Köztársaság címere
Nemzeti mottó: nincs Nemzeti himnusz: Moja republika
Fővárosa	hivatalosan Szarajevó, a gyakorlatban Banja Luka
é. sz. 44° 45′, k. h. 17° 19′44.75, 17.316666666667
Államforma	köztársaság
Vezetők
elnök	Milorad Dodik
Miniszterelnök	Radovan Višković
Hivatalos nyelv	szerb, bosnyák, horvát
Kikiáltása	1992
Népesség
Népszámlálás szerint	1 228 423 fő (2013)
Népsűrűség	58 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	25 053 km²
Időzóna	CET (UTC+1) CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra.
Pénznem	Bosnyák konvertibilis márka (KM)
Nemzetközi gépkocsijel	BIH
Internet TLD	.ba
A Wikimédia Commons tartalmaz Szerb Köztársaság témájú médiaállományokat.

Története

Az 1990-es évek elején Szlovénia és Horvátország kilépése miatt a maradék Jugoszláviában szerb túlsúly jött létre. Bosznia-Hercegovina jugoszláv tagköztársaság etnikailag erősen megosztott volt. A szerbek Jugoszlávián belül akartak maradni, a bosnyákok és a horvátok pedig el akartak szakadni illetve Horvátországhoz akartak csatlakozni. 1992. január 9-én a boszniai Szerb Gyűlés egyoldalúan kikiáltotta a boszniai Szerb Köztársaságot, február 28-án elfogadta az új állam alkotmányát, amely kimondta a Jugoszláviához való tartozást. A bosnyákok és a horvátok ezután egy népszavazáson az önállósulás mellett döntöttek. Erre a szerb milíciák a Jugoszláv Néphadsereg (JNA) támogatásával háborút indítottak a nem szerbek lakta országrész ellen.

A Szerb Köztársaságot a boszniai háború alatt (1992–1995) nemzetközileg nem ismerték el. Miután 1994-től kezdve a sorozatos katonai vereségek nyomán egyre jobban lecsökkent az államalakulat területe, az ország vezetői békekötésre kényszerültek.

1995-ben a délszláv háborúkat lezáró daytoni békeszerződés értelmében a gyakorlatilag több részre szakadt Bosznia-Hercegovinát újraegyesítették, de a területén kikiáltott Szerb Köztársaság és a bosnyák-horvát béketárgyalások folyamán felállt Bosznia-hercegovinai Föderáció jogalanyiságát is elismerték. Bosznia-Hercegovinát két „entitásra” osztották fel, melyek önálló parlamenttel rendelkeznek. A dualista állam egységét a ENSZ Boszniai Főmegbízott Hivatala (Office of the High Representative, OHR) biztosítja, amely az ENSZ nevében kormányozza egész Boszniát. A főmegbízott megsemmisítheti a parlamentek határozatait.

A Szerb Köztársaság legfőbb támogatója Szerbia.

Közigazgatás

A Szerb Köztársaság 7 régióra oszlik:

Banja Luka-i régió, székhelye Banja Luka Doboji régió, székhelye Doboj Bijeljinai régió, székhelye Bijeljina Vlasenicai régió, székhelye Zvornik Szarajevó-Romanija régió, székhelye Sokolac Fočai régió, székhelye Foča Trebinjei régió, székhelye Trebinje

Képek

• 
  Híd a Drinán Višegradnál
• 
  Banja Luka
• 
  Prijedor

Lásd még

• Brčkói Körzet
• A boszniai Szerb Köztársaság elnökeinek listája