Bouillon (Belgium)
Bouillon (vallonul Bouyon) belga település Vallónia régióban, Luxembourg tartományban. Híres középkori vára révén a környék fontos turisztikai központja.
| Bouillon | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Belgium | ||
| Régió |  Vallónia | ||
| Közösség | Belgiumi Francia Közösség | ||
| Tartomány |  Luxembourg | ||
| Járás | Neufchâteau | ||
| Polgármester | André Defat | ||
| Körzethívószám | 061 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 5353 fő (2018. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km2 | ||
| Gazdaság | |||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 149.09 km2 | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 47′ 44″, k. h. 5° 04′ 05″49.795556°N 5.068056°EKoordináták: é. sz. 49° 47′ 44″, k. h. 5° 04′ 05″49.795556°N 5.068056°E | |||
| Bouillon weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bouillon témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
szerkesztésA település Belgium déli részén, a francia határtól nem messze található, a Semois folyó egyik kanyarulatában. Átlagos tengerszint feletti magassága 220 m; jórészt erdők veszik körül.
Történelem
szerkesztésA bouilloni grófságot a 8. század derekán alapították.[2] A középkorban a település az Alsó-Lotaringiai hercegséghez tartozott. A Semois folyó hurokszerű kanyarulatában épült vár legkorábbi említése 998-ból való.[3] Leghíresebb ura Bouillon Gottfried volt, az első keresztes hadjárat vezető alakja, aki 1076-ban szerezte meg a várat, de abból a célból, hogy fedezni tudja a keresztes hadjárat költségeit, hamarosan túl is adott rajta, így a vár 1096-ban a Liège-i Püspökség kezébe került.[4] A francia hadsereg 1678-ban szerezte meg. A település 1815-től, a waterlooi csatát követően Hollandia, majd 1830-tól Belgium része.
Helytörténeti múzeuma a Musée Ducal Bouillon.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Wettelijke Bevolking per gemeente op 1 januari 2018. Statbel. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
- ↑ Deville 17. o.
- ↑ Bouillon a www.castles.org-on. [2012. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 20.)
- ↑ Steven Runciman. A keresztes hadjáratok története. Budapest: Osiris Kiadó, 120. o. (2002). ISBN 963-389-347-X
Források
szerkesztés- ↑ Deville: Bouillon. In Louis Deville (szerk): Les plus belles villes de Belgique. (franciául) Brüsszel: Reader's Digest. 1985. 16–19. o. ISBN 2-87101-003-X
- ↑ Matthys: André Matthys: Bouillon. In Valérie Dejardin (szerk) – Julien Maquet (szerk): Le patrimoine militaire de Wallonie. (franciául) Namur: Institut du Patrimoine wallon. 2007. 84–89. o. ISBN 978-2-930466-20-0
