Cieszyn
Cieszyn (csehül Těšín; németül: Teschen; latinul Tessin, régi magyar neve Tessény) dél-lengyelországi város a sziléziai vajdaságban, a cieszyni járásban. A város az Olza folyó (mely egyben államhatár Lengyelország és Csehország között) jobb partján fekszik. Az egykori egységes város balparti része Český Těšín, ma Csehországhoz tartozik.
| Cieszyn | |||
 | |||
| A piactér | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Lengyelország | ||
| Vajdaság | Sziléziai | ||
| Járás | Cieszyn | ||
| Irányítószám | 43-400 | ||
| Körzethívószám | (+48) 33 | ||
| Rendszám | SCI | ||
| Testvérvárosok | |||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 33 958 fő (2021. márc. 31.)[2] | ||
| Népsűrűség | 1 183,62 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 249-378,5 m m | ||
| Terület | 28,61 km² km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.750000°N 18.633333°EKoordináták: é. sz. 49° 45′, k. h. 18° 38′49.750000°N 18.633333°E | |||
| Cieszyn weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cieszyn témájú médiaállományokat. | |||
A város története a 9. századig nyúlik vissza és a golensica szláv törzs földvárához kapcsolódik. A város 1220 körül keletkezett. A 13. század végétől a cieszyni fejedelemség központja lett, mely formálisan 1918-ig állt fenn, uralkodói pedig először a Piast, majd a Habsburg dinasztia tagjai voltak. A város kettéosztása 1920 júliusában következett be az Osztrák–Magyar Monarchia romjain megalakuló Lengyelország és Csehszlovákia két évig tartó vitája után.
Műemlékek
szerkesztésA lengyel oldalon található az egykori egységes város legtöbb műemléke elsősorban az Óvárosban (Stare Miasto) és a várhegyen.
- Várhegyen többek között Szent Miklós 9. századi román rotundája, gótikus vártorony a 14. századból ("Piast torony"), 19. századbeli Habsburg-palota, a piast-kori vár maradványai.
- Mária Magdolna (korábban dominikánus) plébániatemplom, a 13-14. század fordulójáról, a 18. században egy tűzvész után újjáépítve barokk stílusban.
- Szent György templom a 14-15. század fordulójáról.
- Szentháromság templom – késő reneszánsz, a 16-17. század fordulójáról neogótikus toronnyal.
- Irgalmasrendi kolostor a Szűz Mária mennybemenetele templommal. Épült 1697-1714-ig, átépítve 1788-ban.
- Jézus templom. Építésének kezdete 1710-ben, 1750-ben épült a tornya, Lengyelország legnagyobb evangélikus temploma.
- A ferencesek Szent Kereszt temploma, eredetileg a 17. században épült hercegi kápolna, melyet a 18. században a város átépített barokk stílusban. Mellette ferences rendház.
- Piactér (Rynek): lakóházak, városháza, szálloda "A barna szarvashoz", szökőkút Szent Flórián szobrával.
- Óváros több tucat műemlék épülettel.
- A Cieszyni Szilézia Múzeuma – Lengyelország legrégibb múzeuma igen gazdag gyűjteménnyel, többek között Peter Parler műhelyéből származó gótikus "cieszyni madonnával" 1375 körül. A múzeum mellett lapidárium.
- A nemesi udvarház a 14-19. századból.
Jegyzetek
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztés- Hivatalos honlap
- A Cieszyni Szilézia Múzeuma (Muzeum Śląska Cieszyńskiego)
- Turistainformációk
