Countdown to Extinction
A Countdown to Extinction a Megadeth nevű amerikai thrash metal együttes ötödik nagylemeze, amely 1992 júliusában jelent meg a Capitol Records kiadásában. Ez volt az első Megadeth-lemez, amit Max Norman producerrel készítettek, és a korábbiaknál letisztultabb hangzásnak köszönhetően egy szélesebb közönséghez jutottak el vele. Az album a 2. helyet érte el a Billboard 200-as lemezeladási listán az Egyesült Államokban. Már a megjelenése évében platinalemez lett Amerikában, és azóta több mint kétmillió példányban kelt el, ezzel a Megadeth kereskedelmileg legsikeresebb albuma. A lemezt 1993-ban Grammy-díjra jelölték a Best Metal Performance kategóriában.
Megadeth Countdown to Extinction | ||||
nagylemez | ||||
Megjelent | 1992. július 14. 2004. (remaszterelt) 2008. (újbóli átdolgozás bakelitre) | |||
Felvételek | 1992. január 6. – április 28. The Enterprise Studio, Burbank | |||
Stílus | thrash metal, heavy metal | |||
Nyelv | angol | |||
Hossz | 48 perc 27 mp 66 perc 29 mp (remaszterelt) | |||
Kiadó | Capitol Records | |||
Producer | Max Norman, Dave Mustaine | |||
Megadeth-kronológia | ||||
| ||||
Kislemezek az albumról | ||||
| ||||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Az albumról négy kislemezt adtak ki. A Foreclosure of a Dream, a Sweating Bullets és a Symphony of Destruction kislemez is szerepelt a Billboard Hot Mainstream Rock Tracks slágerlistáján, utóbbi kislemez pedig a Megadeth történetében először a Billboard Hot 100 slágerlistára is felkerült a 71. helyen. A Skin O' My Teeth kislemezt csak Európában adták ki. Mindegyik kislemezhez, illetve a High Speed Dirt dalhoz készítettek videóklipet. A lemez címadó száma megkapta a Humane Society nevű amerikai állatvédő szervezet Genesis-díját, a szervezet történetében az egyetlen heavy metal zenekarként.
2004-ben remixelve és remaszterelve, bónuszdalokkal adták ki újra a lemezt. 2008-ban a Mobile Fidelity Sound Lab által remaszterelt változat jelent meg 180 grammos dupla bakeliten.
A lemezt 2017-ben a Rolling Stone magazin a Minden idők 100 legjobb metal albuma listáján a 33. helyre rangsorolta.[1]
Történet
szerkesztésAz ötödik Megadeth-album felvételei 1992 januárjában kezdődtek a Capitol Records burbanki stúdiójában, Kaliforniában. Az addigi szokásoktól eltérően a dalszerzésben nem csak a két alapító tag, Dave Mustaine gitáros/énekes és Dave Ellefson basszusgitáros, vett részt, hanem bevonták az előző lemezen bemutatkozott Marty Friedman gitárost és Nick Menza dobost is. Ez a lépés egy kellően változatos dallistát eredményezett. Az album felvételeinek irányításával a Rust in Peace album keverését végző Max Normant bízták meg, aki az 1980-as években Ozzy Osbourne lemezeinek producereként szerzett hírnevet magának. Normannak köszönhetően a határozott és karakteres riffek mellett a dallamok is komoly szerepet kaptak a Megadeth új hangzásának kialakításánál. Nemcsak a gitárharmóniáknál és a gitárszólóknál, de Mustaine énektémáiban is, ami a legnagyobb fejlődést mutatta az előző lemezekhez képest.
A dalszövegek egy része a Megadethtől megszokott módon politikai és háborús témákkal foglalkozik. A Symphony of Destruction például Dave Mustaine elmondása szerint „alapvetően arról szól, hogy fogsz egy embert, egy tipikus tökfejet, és eljátszod vele a régi trükköt: megfürdeted, megborotválod, ráhúzol egy öltönyt és ő máris képes elvezetni az országot... Arról szól, hogy a tömegeket egy olyan vezető viszi a pusztulásba, aki leginkább valamiféle árnyékkormány bábja.”[2] Az Architecture of Aggression a modern katonai hadműveletek precizitásáról szól, melyet az Irak elleni Sivatagi Vihar hadművelet nyitányaként szolgáló 1991. január 16-i, bagdadi bombázások ihlettek. A dal végén a CNN helyszíni riportereinek tudósításából származó részletek hallhatóak. A Foreclosure of a Dream a gazdasági és politikai változásoknak való kiszolgáltatottságot tárgyalja. A dal témáját Dave Ellefson szüleinek esete inspirálta, akik a Reagan-kormányzat idején veszítették el munkahelyüket. A dalban szerepel George H. W. Bush akkori alelnök és elnökjelölt híres 1988-as kampánybeszédének részlete („Read my lips”), ami a politikusi hazugság szinonímája lett az Egyesült Államokban. Az Ashes in Your Mouth a háború negatív utóhatásaival foglalkozik, míg a Captive Honour a börtönélet keménységével és embertelenségével.[3]
A címadó Countdown to Extinction, amely az állatvédelem fontosságáról szól, megkapta a Humane Society nevű amerikai állatvédő szervezet Genesis-díját. „Az alapötlet Nicktől jött, aki látott egy cikket a Time magazinban a seggfej orvvadászokról. Ezek a fickók tíz- és húszezer dollár közötti összeget kapnak egy-egy állatért attól függően, hogy mennyire számít ritka fajnak. És az egész a karámvadászatokról szól, ami Amerika déli részén zajlik, például Texasban, ahol egzotikus állatokat zárnak ketrecbe és benyugtatózzák őket, aztán mikor az állat kitántorog a ketrecből, a vadászok fejbe lövik, lefotóztatják magukat a tetemmel, aztán mindenkinek bemesélik, hogy valami egzotikus helyen vadásztak.” (Mustaine, 1992)[3]
A társadalmi kérdések mellett személyes jellegű témák is terítékre kerülnek az albumon. A lemeznyitó Skin O' My Teeth az öngyilkossági kísérletekről szól, amiről Mustaine többször is nyilatkozta, hogy megfordult a fejében. A Sweatin Bullets a skizofrénia témáját, míg a This Was My Life Mustaine egy korábbi viharos kapcsolatát boncolgatja. A High Speed Dirt az ejtőernyőzés okozta adrenalinlöketről szól, ami legalább olyan addiktív tud lenni, mint a drogok. A Psychotron szövegét Mustaine elmondása szerint „egy Marvel képregény, a Deathlok inspirálta, ami egy srácról szól, aki egy kiborg testében él. Gyilkológépnek szánták, de valami visszafelé sült el. De nem csak ez ihlette a szöveget, hanem valami más is, amit a tévében láttam, egy Lida nevű gépezet, amit az oroszok agymosásra használtak. Egy mikrochipet ültettek az agytörzsbe, és ezzel irányították az ember döntéseit.”[3]
A lemez borítóját Hugh Syme készítette, aki a Rush albumainak grafikai munkáival szerzett magának elismerést korábban.
Fogadtatása
szerkesztésKritikák | |||||||||||||||
|
A Countdown to Extinction 1992. július 14-én jelent meg és a Megadeth történetének legnagyobb sikerét érte el. Az Egyesült Államokban a Billboard 200 lemezeladási listán a 2. helyet szerezte meg, éppen csak lemaradva a No.1 pozícióról Billy Ray Cyrus country-énekes mögött.[4][5] Megjelenésekor Angliában az 5., Japánban a 9., Ausztráliában pedig a 14. helyen nyitott az album.[6][7] A lemez szeptemberre elérte az 1 millió eladott példányt az USA-ban, és platina minősítést kapott, két évre rá pedig dupla platina lett.[8]
Az albumról négy kislemezt adtak ki. A Foreclosure of a Dream, a Sweating Bullets és a Symphony of Destruction kislemez is szerepelt a Billboard Hot Mainstream Rock Tracks slágerlistáján, utóbbi kislemez pedig a Megadeth történetében először a Billboard Hot 100 slágerlistára is felkerült a 71. helyen.[9] A Skin O' My Teeth kislemezt csak Európában adták ki. Mindegyik kislemezhez, illetve a High Speed Dirt dalhoz készítettek videóklipet. A Symphony of Destruction és a Sweating Bullets klipjeit az MTV állandó rendszerességgel játszotta, ami tovább növelte az album népszerűségét.[5][10] A politikus témájú Foreclosure of a Dream videóklipjének amerikai premierjét szándékosan az 1992 novemberi elnökválasztásra időzítették.[6] Az albumot 1993-ban Grammy-díjra jelölték a Best Metal Performance kategóriában, ám a díjat a Nine Inch Nails kapta meg.[11]
Habár néhány régi Megadeth rajongó fanyalogva fogadta a zenekar letisztultabb hangzását,[12] a többség a kritikusokkal együtt pozitívan értékelte az albumot. Az AllMusic lemezismertetőjében Steve Huey így írt: „A Metallica 1991-es albuma nyomán a hosszú, progresszív kompozícióit a Megadeth is áramvonalasabb és feszesre megírt, feszesen eljátszott dalokra cserélte le, ami hozzájárult ahhoz, hogy a rádió és az MTV játssza őket. Azok a sirámok, hogy a zenekar "eladta" magát értelmetlennek tűnnek, amikor a végeredmény művészileg is siker.”[13] Greg Sanfow az Entertainment Weekly szakírója is azon a véleményen volt, hogy „a zene elveszítette korábbi szélvész jellegét, de a harapóssága megmaradt, és sokkal mélyebb, dallamosabb lett”.[14]
A 2000-es évekből visszatekintve a Metal Crypt kritikusa úgy látja, hogy a „Countdown a Megadeth népszerűségének és sikereinek csúcspontját testesíti meg, de az album a mai napig egy hiteles, odavágós, thrash anyag.” Mike Stagno a Sputnikmusictól az album hosszútávú hatásaira is rámutat: „A Countdown to Extinction a 2. helyet érte el az amerikai listán. Hosszú távon ez a legrosszabb, ami az együttessel történhetett... A zenekar annyira meg akarta szerezni az 1. helyet, hogy fokozatosan egyre poposabb lemezeket készítettek, egészen az 1999-es Risk albumig”.[15]
Újrakiadások
szerkesztés2004 augusztusában a Capitol Records által kiadott többi Megadeth-albummal együtt a Countdown to Extinction remaszterelt és remixelt változata is megjelent. A lemezt Ralph Patlan hangmérnök és Dave Mustaine keverték és Tom Baker maszterelte újra.[16] A többi felújított albumhoz képest a Countdown to Extinctionön csak minimális változásokat eszközöltek, mivel az eredeti produkció is csúcsminőségű volt.[5] A 2004-es kiadáson négy bónusz dal szerepel. A nagylemezen korábban meg nem jelent Crown of Worms dalszövege Mustaine és Sean Harris (Diamond Head énekes) közös munkája. A másik három bónusz dal egy-egy lemezes szám demo felvétele, és hangszerelésükben némileg különböznek az albumon hallható változatoktól. A Symphony of Destruction például ebben a formában egyedül a Rude Awakening című koncertalbumra került fel még.[5][16]
2006-ban aranyozott CD-n, majd 2008-ban 180 grammos dupla bakeliten jelent meg az album Mobile Fidelity Sound Lab által remaszterelt változata.[17]
Utóélete
szerkesztésAz albumról a Symphony of Destruction, a Sweating Bullets és a Skin O' My Teeth dalok a Megadeth koncertprogramjának állandó szereplői, és ennek megfelelően a hivatalos koncertlemezeken, -videókon is rendre feltűnnek. A Symphony of Destruction-t az Arch Enemy a Dead Eyes See No Future EP-n, a Nightwish pedig a The Siren kislemezen dolgozta fel. Az 1999-ben megjelent Megaded – A Tribute To Megadeth című Megadeth tribute albumon a Fury játssza a dalt. A finn Kalmah a Skin O' My Teeth dalt vette fel 2002-es albumára (They Will Return), a Sweating Bullets-et az amerikai Eyes of the Dead együttes játszotta újra a Lets Play Drink the Beer!! EP-jén.
A Symphony of Destruction több videójátékban is szerepel. A Guitar Hero játékban egy átdolgozott változat játszható le, míg a master verzió a Sweating Bullets-vel együtt letölthető tartalomként volt elérhető a Guitar Hero 5-höz.[18] A Symphony of Destruction remix-változata szerepelt a WWE SmackDown! vs. Raw 2006[19] és a Full Auto 2: Battlelines videójátékokban,[20] ezenkívül a dal feltűnik még a True Crime: Streets of L.A.-ben,[21] az NFL Street 3-ban[22] és a FlatOut 2-ben.[23] A High Speed Dirt pedig a Brütal Legend nevű metal videójátékba került be.
Gilad Elbom 2004-ben megjelent Scream Queens of the Dead Sea című novellájában a főszereplő hivatásos katona egyik kedvenc Megadeth-lemeze a Rust in Peace mellett a Countdown to Extinction.[24]
Az album dalai
szerkesztésAz összes szám szerzője Dave Mustaine, kivéve a jelzett helyeken[17].
Eredeti kiadás, 1992 | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Cím | Hossz | |||||||
1. | Skin o' My Teeth | 3:16 | |||||||
2. | Symphony of Destruction | 4:07 | |||||||
3. | Architecture of Aggression (zene: Mustaine, Dave Ellefson) | 3:40 | |||||||
4. | Foreclosure of a Dream (szöveg: Mustaine, Ellefson) | 4:22 | |||||||
5. | Sweating Bullets | 5:27 | |||||||
6. | This Was My Life | 3:43 | |||||||
7. | Countdown to Extinction (szöveg: Mustaine, Ellefson, Nick Menza / zene: Mustaine, Marty Friedman) | 4:19 | |||||||
8. | High Speed Dirt (szöveg: Mustaine, Ellefson) | 4:21 | |||||||
9. | Psychotron | 4:42 | |||||||
10. | Captive Honour (szöveg: Mustaine, Ellefson / zene: Mustaine, Friedman, Menza) | 4:15 | |||||||
11. | Ashes in Your Mouth (zene: Mustaine, Friedman, Ellefson, Menza) | 6:06 |
Japán kiadás bónusz dalai, 1992 | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Cím | Hossz | |||||||
12. | Breakpoint (Mustaine, Ellefson, Menza) | 3:29 | |||||||
13. | Go to Hell (Mustaine, Ellefson, Friedman, Menza) | 4:36 |
Bónusz dalok, 2004 | |||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
# | Cím | Hossz | |||||||
12. | Crown of Worms (szöveg: Mustaine, Sean Harris) | 3:18 | |||||||
13. | Countdown to Extinction (demo) | 3:55 | |||||||
14. | Symphony of Destruction (demo) | 5:30 | |||||||
15. | Psychotron (demo) | 5:28 |
Közreműködők
szerkesztés- Dave Mustaine – ének, szóló- és ritmusgitár
- Marty Friedman – ritmus- és szólógitár, akusztikus gitár, háttérvokál
- Dave Ellefson – basszusgitár, háttérvokál
- Nick Menza – dobok, háttérvokál
Listás helyezések
szerkesztés
|
|
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The 100 Greatest Metal Albums of All Time. Rolling Stone. (Hozzáférés: 2017. július 13.)[halott link]
- ↑ Lawson, Melissa: Best '90s Album: Countdown to Extinction by Megadeth (angol nyelven). AssociatedContent.com, 2009. április 10. [2013. június 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ a b c Megadeth Albums -- Countdown to Extinction (angol nyelven). megadeth.rockmetal.art.pl. [2019. december 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ Megadeth > Charts & Awards > Billboard Albums. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ a b c d Birchmeier, Jason: Countdown to Extinction (Remixed & Remastered) (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ a b Morris, Chris: 'Megadeth Comes Alive Again' (angol nyelven) pp. 38. Billboard, 1992. július 25. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ Grein, Paul: 'Chart Beat' (angol nyelven) pp. 116. Billboard, 1992. augusztus 1. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ RIAA Certificates > Megadeth. RIAA. [2015. szeptember 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ a b Megadeth > Charts & Awards > Billboard Albums. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Greer, Jim. „Dressed for Success” (angol nyelven). Spin Magazine (1992. október).
- ↑ Megadeth awards and nominations. Aceshowbiz. (Hozzáférés: 2011. március 30.)
- ↑ Totalis, Arian: Megadeth - Countdown To Extinction review (angol nyelven). Metal Storm, 2009. január 14. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
- ↑ Huey, Steve: Countdown to Extinction (angol nyelven). Allmusic. (Hozzáférés: 2011. április 1.)
- ↑ Sandow, Greg: Countdown to Extinction (angol nyelven). Entertainment Weekly, 1992. július 24. [2012. október 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ Stagno, Mike: Countdown to Extinction (angol nyelven). Sputnikmusic, 2006. augusztus 6. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ a b Countdown to Extinction (Remixed & Remastered) CD booklet, liner notes, 2004
- ↑ a b Countdown to Extinction (album & single releases) (angol nyelven). Megadeth Official Site. [2011. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. március 20.)
- ↑ Symphony of Destruction. Guitar Hero Wiki. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- ↑ IMDb Listing for Soundtrack accessdate=2010/10/15. IMDb.com
- ↑ Full Auto 2. IGN.com. [2011. június 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- ↑ Streets of LA Soundtrack listing. IMDb.com. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- ↑ Jeff Haynes: NFL Street 3 Review. IGN.com, 2006. november 14. [2011. augusztus 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- ↑ Jon Wilcox: FlatOut 2 Soundtrack. Totalvideogames.com, 2006. június 16. [2009. február 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 15.)
- ↑ Elbom, Gilad. Scream queens of the Dead Sea [archivált változat] (angol nyelven). New York City: Thunder's Mouth Press, 2004, 107. o.. ISBN 1-56858-322-2. Hozzáférés ideje: 2015. október 27. [archiválás ideje: 2016. március 5.]
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". Australiancharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth - Countdown to Extinction" (német nyelven). Austriancharts.at. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth | Artist | Official Charts". UK Albums Chart. The Official Charts Company. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction" (holland nyelven). Dutchcharts.nl. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ メガデス-ORICON STYLE ミュージック (japán nyelven). Oricon. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". MAHASZ TOP 40 albumlista. Magyar Hangfelvétel-kiadók Szövetsége. (Hozzáférés ideje: 2016. augusztus 3.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". Germancharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". Norwegiancharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". Swisscharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". Swedishcharts.com. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth – Countdown to Extinction". Charts.org.nz. Hung Medien. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ "Megadeth Chart History (Billboard 200)". Billboard. (Hozzáférés ideje: 2014. október 13.)
- ↑ Megadeth > Charts & Awards > Billboard Singles. Allmusic. (Hozzáférés: 2008. július 31.)
- ↑ Megadeth - UK Singles & Albums Chart Archive. Chart Stats. [2012. május 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 28.)
- ↑ Search the Charts. The Irish Charts. Irish Recorded Music Association. (Hozzáférés: 2010. november 28.)