Bajna (Magyarország)
Bajna község Komárom-Esztergom vármegyében, az Esztergomi járásban.
| Bajna | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Közép-Dunántúl | ||
| Vármegye | Komárom-Esztergom | ||
| Járás | Esztergomi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pallagi Tibor (független)[1] | ||
| Irányítószám | 2525 | ||
| Körzethívószám | 33 (447) | ||
| Testvértelepülései | Lista | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1833 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 50,95 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 37,27 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″47.652119°N 18.598789°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 08″, k. h. 18° 35′ 56″47.652119°N 18.598789°E | |||
 Bajna
Pozíció Komárom-Esztergom vármegye térképén
| |||
| Bajna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bajna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztésA település a Gerecse keleti szélén fekszik Budapesttől nyugati irányban körülbelül 45 kilométerre, az Esztergomot és Tatabányát összekötő képzeletbeli vonalnak majdnem pontosan a közepénél.
Központjának északnyugati részén északkelet-délnyugati irányban áthalad a Tát-Tatabánya közti 1119-es út, amelybe itt torkollik bele a Zsámbéktól Szomoron át idáig húzódó 1105-ös. Szintén a község területén ér véget a Nyergesújfalutól idáig vezető 1125-ös út, és itt indul az Epölön és Máriahalomon át Únyig tartó 1122-es.
A legközelebbi települések: Epöl 3,5, Nagysáp 5, Szomor és Gyermely 9-9, Héreg 10, Bajót 10, Tarján, Tát és Tokod egyaránt 14-14, Nyergesújfalu és Lábatlan pedig 15-15 kilométerre.
Története
szerkesztésBajna írott történelme a 11. századig vezethető vissza, hiszen már 1087-ben egyházashely volt. Királyi földjét 1293-ban és 1295-ben is említik.
A település a 13. század vége körül a környék egyik legnagyobb birtokosaként említett Zoárd Vécs ágából származó Miklós főlovászmester és utódai birtokába került.
1322-ben a nemzetségből származó Miklóst és testvérét, Pétert hamis pénzveréssel vádolták meg, s miután a vád bebizonyosodott, birtokaikat Károly Róbert király elkoboztatta, és csak évtizedek múltán sikerült azt visszaszereznie a nemzetség Domokos nevű tagjának. Zsigmond király uralkodásának vége felé a falu már a bajnai Both család birtoka volt, amely innen vette előnevét is. Templomát 1484-ben építették egy hajóval, gótikus stílusban. Sándor Mihály kegyúr 1751-55 között átépíttette. 1885–1891 között a templom kereszthajóval és két mellékhajóval bővült Simor János esztergomi érsek jóvoltából, aki korábban itt szolgált. Figyelemre méltó a falba illesztett faragott gótikus szentségfülkéje és bélletes kapuja. 1888-ban visszaállították a plébániát is, melynek irattára az 1706-os harcok folyamán elpusztult. Simor János építtette az iskolát is.
A közeli csimai kálvária egy török időkben elpusztult falu (Csimaföld vagy Csimaszombat) templomának helyén emelkedik, ősi vörösmárvány kereszttel. Az 1732-es vizitációban Sárás elpusztult települést is említik.
Bajnát azonban mindenekelőtt az ún. Sándor–Metternich-kastély tette ismertté, mely a 19. század harmincas éveiben az „ördöglovas” Sándor Móric gróf lakhelye volt.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Pallagi Béla (független)[3]
- 1994–1998: Pallagi Béla (független)[4]
- 1998–2002: Pallagi Béla (FKgP)[5]
- 2002–2006: Kalmár Zoltánné (független)[6]
- 2006–2010: Pallagi Tibor (független)[7]
- 2010–2014: Pallagi Tibor (független)[8]
- 2014–2019: Pallagi Tibor (független)[9]
- 2019–2024: Pallagi Tibor (független)[10]
- 2024– : Pallagi Tibor (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
| Lakosok száma | 1937 | 1937 | 1856 | 1861 | 1863 | 1867 | 1833 |
| 2013 | 2014 | 2018 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,2%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,9% németnek, 0,2% szlováknak mondta magát (7,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 66,2%, református 10,2%, evangélikus 0,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 8,1% (14,9% nem nyilatkozott).[11]
2022-ben a lakosság 92,5%-a vallotta magát magyarnak, 1,4% cigánynak, 1% németnek, 0,3% ukránnak, 0,2% ruszinnak, 0,2% szlováknak, 0,1% bolgárnak, 1,9% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 50,4% volt római katolikus, 8,1% református, 0,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,5% egyéb keresztény, 0,8% egyéb katolikus, 9,3% felekezeten kívüli (30,4% nem válaszolt).[12]
Nevezetességei
szerkesztés- Szent Adalbert római katolikus templom
- Sándor–Metternich-kastély
- A csimai kálvária
- Bajnai Öreg-lyuk
- Az 1778-ból származó műemlék jellegű barokk kőkereszt
-
A Sándor–Metternich-kastély a magasból -
A kastély -
A templom
Légifotók a kastélyról
szerkesztés
Híres személyek
szerkesztés- Itt született 1805. május 23-án gróf Sándor Móric, az Ördöglovas.
- 1842. július 14-től 1846. július 20-ig a falu plébánosa volt Simor János bíboros, hercegprímás, esztergomi érsek.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 29.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 30.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 26.)
- ↑ Bajna települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. július 24.)
- ↑ Bajna Helységnévtár
- ↑ Bajna Helységnévtár
Források
szerkesztés- 1982 Az Esztergomi főegyházmegye névtára és évkönyve. Esztergom, 200.
- Tóth Krisztina: Bajna; szerk. Bárdos István; Száz Magyar Falu Könyvesháza Kht., Bp., 2001 (Száz magyar falu könyvesháza)
További információk
szerkesztés
