DDR SDRAM
A DDR SDRAM (double data rate SDRAM, kétszeres átviteli sebességű SDRAM) egy számítógépekben használt típusa a memória IC-knek. Az első DDR-nek nevezett memóriaszabványt mára gyakran DDR1-nek nevezzük, azóta már több újabb verziója is megjelent. Van olyan verziója, amit rendszermemóriának, és olyan is, amit grafikus memóriának szánnak. Különböző változataik egyike sem kompatibilis a többivel – így csak a pontosan megfelelő verzióhoz készült alaplappal működőképesek.
DDR1
szerkesztésAz egyszeres átviteli sebességű (SDR) SDRAM-hoz képest a DDR a magasabb átviteli sebességet az adat- és órajelek karakterisztikájának szigorúbb előírásával érte el. A megvalósítások gyakran visszacsatolt szabályozórendszereket használnak a kívánt pontosság eléréséhez. Az interfész az órajel le- és felszálló élénél is végez adatátvitelt, így alacsonyabb órajelet igényel. Az alacsonyabb órajel előnye a kisebb integritási követelmény a memóriát a vezérlővel összekötő nyomtatott áramkörrel szemben. A „DDR” elnevezés is arra a tulajdonságára utal, hogy az azonos órajel-frekvenciájú SDRAM-hoz képest közel kétszeres sávszélességet biztosít ezen megoldás miatt.
Mivel egyidejűleg 64 bit adatot tud átvinni egy csip, az elérhető átviteli sebesség: (órajel-frekvencia) × 2 (mindkét élen) × 64 (sínszélesség) / 8 (bit bájtonként) byte/s. Így például 100 MHz-es órajelnél (DDR-200) ez elméletileg maximum 1600 MiB/s (a gyakorlatban ennek körülbelül kétharmada). Később 133 (DDR-266), 166 MHz-es (DDR-333), és 200 MHz-es (DDR-400) változat is megjelent belőle. A legkisebb DDR1-es modul 128 MByte méretű volt, a legnagyobb pedig 1 GByte.
A DDR SDRAM specifikációt 1996 és 2000 között a JEDEC készítette el. A specifikáció két részből áll: a memóriachipeket és a modulokat szabályozóból.
DDR2
szerkesztésA DDR2 memória több csatlakozóval rendelkezik. Legkisebb változata a 400-as jelölésű modell, a legnagyobb pedig az 1066-os. A DDR2 memóriaszabvány a gyakorlatban néhány GByte/másodperces sebességet tesz lehetővé memóriacsatornánként. A DDR2 memóriák 256, 512 MByte, valamint 1, 2 és 4 Gbyte-os kiszerelésben kaphatóak.
GDDR3
szerkesztésA GDDR3 egy nagyobb sávszélességet biztosítani képes memóriaszabvány, ám ezt csak nagyobb késleltetés mellett képes lehetővé tenni. Grafikus kártyákon használták, csak integrált formában érhető el.
DDR3
szerkesztésA DDR3 memória nem kompatibilis a DDR2-vel, de ugyanannyi érintkezője van, a foglalat viszont fizikailag különbözik. A leglassabb modell a DDR3-800, a leggyorsabb a DDR3-2400. Modelltől függően körülbelül 4-10 GByte/másodperces sebességet tesznek lehetővé memóriacsatornánként, ami az előző szabvány körülbelül duplája-triplája. 1, 2, 4, és 8 Gbyte-os DDR3 modulok is kaphatók. Sok processzor és alaplap rendelkezik támogatással a DDR2 és DDR3 szabványhoz is párhuzamosan, de egy időben vagy csak a DDR3, vagy csak a DDR2 memóriák lehetnek jelen a rendszerben, egyszerre a kettő nem képes működni.
DDR4
szerkesztésA DDR3-mat leváltó memória, aminek tömeges elterjedése 2014-től kezdődött meg. Nagy előnye, hogy a DDR3 sebességét jelentősen kisebb fogyasztási kerettől képes biztosítani nagyobb memóriaméret mellett, és a szabvány kidolgozásakor figyelembe vették a 3D stacking eljárások felhasználását is. A gyorsabb modellek memóriacsatornánként akár 20-40 GByte/másodperces tempót is képesek elérni. 2014-től kezdve az Intel i7 processzorok és alaplapok egy része támogatja, emellett szerverekben is használják. 4, 8, és 16 GByte-os modulok is léteznek belőle.
GDDR5
szerkesztésA GDDR3-hoz hasonlóan csak integrált formában elérhető. Grafikus kártyák mellett használják még processzorok mellett is (például a PlayStation 4-ben). A GDDR5 memória kiépítéstől és modelltől függően körülbelül 50-150 GByte/másodperces sebességet tesz lehetővé.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztésTovábbi információk
szerkesztésKapcsolódó szócikkek
szerkesztés