Deep South
A Deep South egy kulturális és földrajzi régió az Amerikai Egyesült Államok déli részén. Eredetileg azon államok tartoztak az elnevezés alá, amelyek gazdasága függött a rabszolgaságtól és ültetvényektől. A polgárháború után gazdaságilag szenvedett a régió és magas volt a rasszok közötti feszültség. A polgárjogi mozgalomnak köszönhetően az 1950-es és 1960-as években elérkezett egy újabb éra a terület történetében, mikor megkapta az Új Dél elnevezést. 1945 előtt az államokat gyakran Gyapot Államok néven emlegették.[1][2]
Deep South | |
A pirossal kiemelt államok az Egyesült Államok legdélibb részei, míg a sötétvörös államokat tekintik a Deep South régió részének. | |
Közigazgatás | |
Ország(ok) | Amerikai Egyesült Államok |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Földrajzi adatok | |
Terület | 633 697[a] km² |
Időzóna | UTC−05:00 UTC−06:00 |
Definíciók
szerkesztésA Deep South kifejezés a következő különböző definíciókkal rendelkezik:
- A legtöbb definíció a következő államokat tartalmazza: Louisiana, Mississippi, Alabama, Georgia és Dél-Karolina.[3]
- Texas és Florida néha részese az államoknak,[4] főként azért, mert van tengerpartjuk a Mexikói-öbölben, a történelmük (Konföderációs tagságuk), kapcsolatuk a rabszolgasághoz és magas afroamerikai lakosságuk miatt. Texas keleti része a Deep South legnyugatibb része, míg Észak-Florida szintén része a régiónak, általában az Ocalától északi területet tekintik a tagjának.[3]
- Tennessee, főként annak nyugati része esetekben helyet kap az államok listáján, hiszen a rabszolgaság itt is fontos szerepet játszott és gyapottermelő államnak számított,[5] kultúrája Mississippihez hasonló.[6]
- Arkansas néha helyet kap,[4][7] és általában a régi perifériájának (a Rim South-nak) részének tekintik.[8]
- A hét állam, amely elszakadt az Egyesült Államoktól a polgárháború előtt és megalapította az Amerikai Konföderációs Államokat. Ezek az államok Dél-Karolina, Mississippi, Florida, Alabama, Georgia, Louisiana és Texas. Az első hat állam voltak azok, ahol a rabszolgatartás a legmagasabb százalékban történt. A Konföderáció végül tizenegy állammal rendelkezett.
- Az eredeti Gyapot-öv nagy része néha helyet kap a Deep South definíciójában. Ez az öv Észak-Karolinától Gerogiáig húzódott, a öbölparti államokon át, egészen Kelet-Texas-ig, Tennessee-t és Arkansas-t is beleértve.[9]
Elnevezés eredete
szerkesztésUgyan történelmi szempontból a Deep South elnevezést általában azokra az államokra használják, amelyek megalapították a Amerikai Konföderációs Államokat, a kifejezést nem kezdték el használni sokkal a polgárháború utáni időszakig. A 19. században még a Lower (alsó) South elnevezés volt használatban a régióra. A 20. század közepén terjedt el a Deep South kifejezés, ekkor Dél-Karolina, Georgia, Alabama déli része, Florida északi része, Mississippi, Louisiana északi része, Tennessee nyugati része, Arkansas déli része és Texas keleti része tartozott a definíció alá, főként rabszolgatartó és gyapottermelő történelmük miatt.[10]
Legnagyobb települések
szerkesztés# | Város | Állam | Város (2019) | MSA (2019) | CSA (2019) |
---|---|---|---|---|---|
1 | Atlanta | Georgia | 488,800 | 6,020,364 | 6,853,392 |
2 | Memphis | Tennessee | 651,932 | 1,344,910 | 1,360,869 |
3 | New Orleans | Louisiana | 390,845 | 1,270,530 | 1,507,017 |
4 | Birmingham | Alabama | 212,297 | 1,090,435 | 1,317,702 |
5 | Greenville | Dél-Karolina | 67,737 | 920,477 | 1,475,235 |
6 | Columbia | Dél-Karolina | 133,273 | 838,433 | 963,048 |
7 | Charleston | Dél-Karolina | 135,257 | 802,122 | –– |
8 | Augusta | Georgia | 197,191 | 608,980 | –– |
9 | Jackson | Mississippi | 166,383 | 594,806 | 674,340 |
Lakossága
szerkesztésAz 1980-as népszámláláson azok az emberek, akik csak egy európai felmenői csoportot választották, Louisiana kivételében minden déli államban többségben angolnak nevezték magukat. Louisiana esetében ez francia volt.[11][12] Ezek mellett még nagy csoportokban vannak ír és skót felmenőkkel rendelkezők.
Az 1980-as népszámlálás alapján a következő volt az eloszlás (olyan emberek, akik csak egy csoportba nevezték meg magukat. Azok nincsenek beleszámítva, akik az angol vagy a francia mellett másik csoportot is megjelöltek):
- Alabama – A 2165653 emberből 857864 (41%) angolnak nevezte magát.
- Georgia – A 3009486 emberből 1132184 (37.62%) angolnak nevezte magát.
- Mississippi – Az 1551364 emberből 496481 (32%) angolnak nevezte magát.
- Florida – Az 5159967 emberből 1132033 (21.94%) angolnak nevezte magát.
- Louisiana – A 2319259 emberből 440558 (19%) angolnak nevezte magát, míg 480711 (20.73%) franciának.
- Dél-Karolina – Az 1706966 emberből 578338 (33.88%) angolnak nevezte magát.
- Texas – A 7859393 emberből 1639322 (20.86%) angolnak nevezte magát.
Megjegyzések
szerkesztés- ↑ Definíciótól függ, ez a legszűkebb értelemben vett öt állam területét tartalmazza.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ The Origins of the Lower South. www.lehigh.edu. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ William W. Freehling: The reintegration of American history : slavery and the Civil War. Frank and Virginia Williams Collection of Lincolniana. 1994. ISBN 0-19-508808-5 Hozzáférés: 2022. július 6.
- ↑ a b Deep South Definition & Meaning | Britannica Dictionary (amerikai angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ a b Pierce, Neal R.. The Deep South States of America: People, Politics, and Power in the Seven States of the Deep South, 123. o. (1974)
- ↑ Randal Rust: Cotton (amerikai angol nyelven). Tennessee Encyclopedia. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ History and Culture of the Mississippi Delta Region - Lower Mississippi Delta Region (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2022. július 6.)
- ↑ Williard B. Gatewood Jr: Arkansas Delta. 2015. ISBN 1-61075-032-2 Hozzáférés: 2022. július 6.
- ↑ Diane D. Blair: Arkansas politics and government. Jay Barth–Diane D. Blair. 2nd ed. 2005. ISBN 0-8032-0489-2 Hozzáférés: 2022. július 6.
- ↑ John Reed és Dale Volberg Reed. 1001 Things Everyone Should Know About the South. Doubleday (1996)
- ↑ szerk.: Roller, David C., Twyman, Robert W.: The Encyclopedia of Southern History. Baton Rouge: Louisiana State University Press (1979)
- ↑ Grady McWhiney, Cracker Culture: Celtic Ways in the Old South (1989)
- ↑ David Hackett Fischer, Albion's Seed: Four British Folkways in America (1989) 605–757. o.