Dinitrogén-trioxid
| Dinitrogén-trioxid | |
| |
| |
| Kémiai azonosítók | |
|---|---|
| CAS-szám | 10544-73-7 |
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | N2O3 |
| Moláris tömeg | 76,01 g/mol |
| Megjelenés | mélykék folyadék |
| Sűrűség | 1,4 g/cm³ (folyadék) 1,783 g/cm³ (gáz) |
| Olvadáspont | −100,1 °C (173,05 K) |
| Forráspont | 3 °C (276 K) |
| Oldhatóság (vízben) | nagyon jól oldódik |
| Kristályszerkezet | |
| Molekulaforma | síkalkatú, Cs |
| Termokémia | |
| Std. képződési entalpia ΔfH |
+91,20 kJ/mol |
| Standard moláris entrópia S |
314,63 J K−1 mol−1 |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | nincs besorolva |
| Lobbanáspont | Nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon nitrogén-oxidok | Dinitrogén-oxid Nitrogén-dioxid Dinitrogén-tetroxid Dinitrogén-pentoxid |
| Rokon vegyületek | Salétromossav |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |
A dinitrogén-trioxid a nitrogén egyik oxidja, folyadékfázisban sötétkék színű vegyület, képlete N2O3. Még a forráspontja alatti hőmérsékleten bomlik, barna gáz keletkezik. Ilyen módon nincs gyakorlati jelentősége.
Előállítható azonos mennyiségű nitrogén-monoxid és nitrogén-dioxid összekeverésével és a keverék −20 °C-ra hűtésével:[1]
- 2 NO + N2O4 → 2 N2O3
A dinitrogén-trioxid csak alacsony hőmérsékleten, azaz folyadék és szilárd állapotában izolálható. Magasabb hőmérsékleten az egyensúly a kiindulási anyagok irányába tolódik el, Kdiss = 193 kPa (25 °C).[2]
Molekula- és kötésszerkezet
szerkesztésA dinitrogén-trioxidban szokatlanul hosszú (186 pm-es) N−N kötés található. Bár a nitrogén-nitrogén kötések leggyakrabban a hidrazinéra hasonlítanak (145 pm), néhány más nitrogén-oxidban, így a dinitrogén-tetroxidban (175 pm) is találhatóak hosszú N−N kötések. A N2O3 molekula síkalkatú, Cs szimmetriát mutat. Az ábrán látható adatokat alacsony hőmérsékletű, gázállapotú N2O3 mikrohullámú spektrumából határozták meg:[1]
Savanhidrid, víz hatására az instabil salétromossavvá (HNO2) alakul. Egy igazi anhidridhez más szerkezet (O=N−O–N=O) is elképzelhető lenne, de ezt az izomert eddig nem sikerült azonosítani. A salétromossav standard körülmények között hamar elbomlik nitrogén-monoxid és salétromsav képződése közben. Nitrit sókat esetenként úgy is előállítanak, hogy bázisok oldatához N2O3-at adnak:
- N2O3 + 2 NaOH → 2 NaNO2 + H2O
Reakciók
szerkesztésA vegyület már −10°C-on bomlani kezd, a bomlás egyenlete:
A jeges víz kék színnel oldja, salétromossav keletkezik:
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Greenwood, N.N.. Az elemek kémiája, 1., Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 615. o. (1999). ISBN 963-18-9144-5
- ↑ Inorganic Chemistry. San Diego: Academic Press (2001). ISBN 0-12-352651-5
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Dinitrogen trioxide című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- Nyilasi János: Szervetlen kémia. Gondolat kiadó, Budapest, 1975. ISBN 963-280-213-6