Edsel

Az Edsel a Ford Motor Company 1958 és 1960 között gyártott autómárkája volt. A Ford nagy reményeket fűzött a márkához, de az Edsel számos gazdasági fiaskó és rossz döntés következtében két évvel az indulás után becsődölt. Az Edsel történetére azóta is a kereskedelmi kudarc egy érzékletes példájaként hivatkoznak főleg Amerikában.

Edsel
Típus	A Ford Motor Company tulajdona
Alapítva	1957
Megszűnt	1960
Székhely	Dearborn, Michigan, Amerikai Egyesült Államok
Iparág	autóipar
Tulajdonos	Ford Motor Company
Termékek	autók
A Wikimédia Commons tartalmaz Edsel témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Története

A márka története az ötvenes évek közepétől kezdődik. A Fordnak ebben az időben jól ment a sora, amit főleg a Thunderbird nevű modelljük sikerének köszönhettek. Ekkor döntöttek amellett, hogy létre kéne hozni még egy márkát, amit a hétköznapi Fordok és a luxust jelentő Lincoln közé szándékoztak pozicionálni. Kiderült ugyanis, hogy a Ford luxusmárkájának számító Lincoln ellenfele a rivális General Motors-nál nem a Cadillac, hanem az az alatti Oldsmobile. Ennek érdekében az új márkával akartak konkurálni az Oldsmobile-lal, miközben a Lincolnokat igyekeztek magasabb színvonalon gyártani. Az elhatározást tett követte és nemsokára elkezdtek dolgozni az „E-Car”-nak nevezett modellen, ami az exper­i­men­tal, az­az kí­sér­le­ti szóra utalt. A Ford akkori igazgatótanácsának elnöke, Ernest Breech, aki az egész projekt motorja volt már az E-betű miatt is arra gondolt, hogy az autót a cégalapító Henry Ford fiatalon elhunyt fiáról, Edselről nevezzék el. Aka­ra­tát keresztül­vit­te az ötle­tet el­len­ző csa­lá­don is, pe­dig if­jabb Hen­ry Ford kö­zöl­te, hogy nem sze­ret­né el­hunyt édes­ap­ja ne­vét lát­ni az au­tó­kon. A tár­sa­ság szak­em­be­rei egyéb­ként hat­ezer le­het­sé­ges már­ka­ne­vet vizs­gál­tak meg, s a lis­ta ele­jén sze­rep­lő­ket vé­gül tí­pus­jel­zés­ként hasz­no­sí­tot­ták. Ezután következett az, ami talán leginkább okolható a márka kudarcáért: a kocsikat mint forradalmian új modelleket mutatták be agresszív reklámkampány keretében 1957. szeptember 4-től, melyet fellengzősen csak „E-nap”-nak neveztek. A nagyobb hírverés kedvéért még egy külön show-műsort is csináltak The Edsel Show címmel, melyben a korszak olyan nagyjai szerepeltek, mint Frank Sinatra, Louis Armstrong, vagy Bing Crosby, ezt október 13-án sugározták a tévében. Az Edsel összesen hét modellel jelent meg, ezek voltak a Bermuda, a Citation, a Corsair, a Pacer, a Ranger, a Roundup, és a Villager. A Citation, Corsair, Pacer és Ranger kupé, kabrió és limuzin, a Roundup kétajtós, a Bermuda és Villager típusok pedig négyajtós kombi modellek voltak.

1958-as Edsel Ranger limuzin

Bár a modellek valóban rendelkeztek számos újdonsággal, mint a kormányagyba épített nyomógombos Tele­touch-sebességváltó, a be­ál­lít­ha­tó se­bes­ség­ha­tár­ra vö­rös fén­­nyel fi­gyel­mez­te­tő, for­gó szám­la­pos se­bes­ség­jel­ző, az ala­csony olaj­szint­re és -nyomásra, be­hú­zott rögzítő­fék­re, ala­csony üzem­anyag­szint­re, túl hi­deg és me­leg mo­tor­ra fi­gyel­mez­te­tő lámpa, alapfelszereltségű biztonsági öv, vagy a gyerekzár a hátsó ajtón, de ezekkel együtt sem voltak olyan forradalmi járművek, mint ahogy azokat a reklámokban lefestették, inkább voltak az átlagnál díszesebb Fordok. A kocsik árával is hibát követtek el, mert az egyaránt versenyzett a drágább Fordokkal és az olcsóbb Mercurykkal. Ráadásul az Edselek különböző típusait különböző gyárban szerelték össze: a két ol­csób­bik mo­dell, a Ranger és a Pacer elő­ál­lí­tá­sát Ford-, a drá­gább Cor­sair és Cita­tion típu­so­két pe­dig Mer­cury-üze­mek vé­gez­ték az USA több pont­ján és Ka­na­dá­ban. A „hon­ta­lan” Edsel­lel min­den­hol csak úgy mel­lé­ke­sen fog­lal­koz­tak, rá­adá­sul nem volt egysé­ges mi­nő­ség-el­len­őr­zés, minden­nek pon­tat­lan­ság és vál­to­zó ös­­sze­sze­re­lé­si szín­vo­nal lett a kö­vet­kez­mé­nye. Többen idegenkedtek az Edsel arculatának is tekinthető ovális hűtőmaszkjától is, mellyel kapcsolatban számos gúnynév is született, egyeseket ló hámra, másokat vécéülőkére emlékeztetett, de a szóbeszéd szerint voltak, akik női szájra, vagy egyenesen női nemi szervre asszociáltak. Másoknak a kocsi „benőtt körmöknek” gúnyolt hátsó lámpája sem tetszett. A felfokozott várakozás okozta csalódás mellett az is visszavetette az eladásokat, hogy egy akkor végigsöprő recesszió miatt kevesen akartak nagy fogyasztású autót venni.

1959-re csak a Corsair, Ranger és a Villager modellek újultak meg, a kocsik visszafogottabbak lettek az 58-as modellekhez képest. Bár a függőleges középső hűtőmaszk megmaradt, a kocsik már sokkal „fordosabb” megjelenésűek lettek, ennek jeleként a lámpák a hűtőrácsba költöztek, de számos más alkatrész is a korabeli Fordokból származott, nem utolsósorban költségcsökkentési okokból, így például a gombos váltót is hagyományos Ford-váltóra cserélték. A jellegtelenítő módosítások hatására még tovább zuhant az Edselek eladása. 1960-at már csak a Ranger és a kombi Villager típus érte meg, mely formára egy osztott hűtőmaszkú Ford Fairlane lett, ennek megfelelően már sokkal szolidabb külsővel, a függőleges hűtőből is csupán egy kicsiny dísz lett az osztás közepén. (Nem teljesen tisztázott információk szerint eredetileg ide egy nagy, függőleges, krómozott idomot terveztek volna az ovális hűtőmaszk helyett, de ha ez így is volt megmaradt prototípusnak.) Egy ki­sebb tí­pust is ter­vez­tek Comet né­ven, de azt vé­gül át­pas­­szol­ták a Mercurynak. 1960-ban néhány hónap után aztán végleg leállt az Edsel gyártása. Bár a Ford csak az első évben 250 000 eladott autóval számolt, ehhez képest az egész gyártás két éve és négy hónapja alatt mindössze 100 000 autót tudtak csak értékesíteni. A kocsikból a közületeknek is jutott, a limuzinokból taxi és rendőrautó, a kombikból pedig mentőautó is készült, de a Ford vesztesége így is 250-300 millió dollárra rúgott. Az Edsel régi rossz híre mára a múlté, sok régi autóhoz hasonlóan ma tisztelet övezi a márkát, különösen mivel kevés modell maradt meg épen.

Galéria

• 
  1958-as Edsel Pacer kupé
• 
  Az 1958-as "ló hám" hűtőmaszk
• 
  1958-as Edsel Pacer hátulnézetből
• 
  1958-as Edsel Pacer limuzin
• 
  1958-as Edsel Citation limuzin
• 
  1958-as Edsel Citation kabrió
• 
  1958-as Edsel Bermuda
• 
  1958-as Edsel Villager
• 
  1959-es Edsel Ranger kupé
• 
  Az 1959-es "ló hám" hűtőmaszk
• 
  1959-es Edsel Ranger hátulnézetből
• 
  1959-es Edsel Ranger limuzin
• 
  1959-es Edsel Corsair kupé
• 
  1959-es Edsel Corsair limuzin
• 
  1959-es Edsel Corsair kabrió
• 
  1959-es Edsel Villager
• 
  1960-as Edsel Ranger limuzin
• 
  1960-as Edsel Ranger hátulnézetből
• 
  1960-as Edsel Ranger kupé
• 
  1960-as Edsel Villager
• 
  1960-as Edsel Villager hátulnézetből
• 
  1960-as Edsel Ranger kabrió hátulnézetből, ebből a típusból készült a legkevesebb

Források

• Rossz idő­ben, jó he­lyen – (Ford) Edsel Cita­tion Hard­top Coupe Totalcar, 2014. március 9.
• Óriási reklámtörténeti bukások: az autóipar Titanicja Origo, 2017. június 29.
• Autómárkák és autók enciklopédiája (152. o.), Gemini Budapest Kiadó, 1994, ISBN 9638168072

További információk

• Robert Davies: Edsel - The Motor Industry's Titanic, Academy Books, ISBN 187336119X
• C. Gayle Warnock: The Edsel affair, Pro West
• C. Gayle Warnock: The Rest of the Edsel Affair, AuthorHouse, ISBN 1434332896
• Thomas E. Bonsall: Disaster in Dearborn: The Story of the Edsel, Stanford General Books, ISBN 0804746540
• EDSEL 1957-1960, Brooklands Books; Limited Edition, ISBN 1855203650