Emberiesség elleni bűntett

Az emberiesség elleni bűntett (angolul: crimes against humanity) nemzetközi jogot az 1998-ban elfogadott római statútum alapján szabályozzák. Kezdete a második világháborút követő nürnbergi perekhez nyúlik vissza. Habár a régi (2012) magyar Btk.-ban nem szerepelt önálló tényállásként, az emberiesség elleni bűntettről az 1947. évi XVIII. törvény is említést tett. Mivel a statútumot Magyarország is elfogadta, így a Btk. szabályozás hiánya ellenére hazánkban is érvényes volt.

Története

1945-ben a második világháború után a győztes hatalmaknak problémát jelentett, hogy a nácik által elkövetett bűnök számonkérésének egy részére nem létezett jogi alap. Ilyen volt az a helyzet például, amikor a bűnöket egy állam nem az ellenséges polgárok, hanem a saját állampolgárai ellen követi el. A népirtás fogalmáról is csupán 1948-ban született egyezmény.

A nürnbergi perek idején az emberiesség elleni bűntett számonkérése még nem kölcsönösen megalkotott és szabályzott nemzetközi szerződések alapján történt, hanem amerikai, brit, szovjet és francia ügyészek a nürnbergi Nemzetközi Katonai Törvényszék által jártak el. Ezek az ítéletek aztán a következő évtizedekben precedenst teremtettek a későbbi eljárásokra. 1968-ban a New York-i konvención fogalmazódott meg, hogy az emberiesség elleni bűntett soha nem évül el, a háborús rémtetthez hasonlóan.

1998-ban, 120 állam részvételével rendezett konferencián elfogadták az ún. római statútumot, ami a népirtás (the crime of genocide), a háborús bűntettek (war crimes) és az agresszió bűntette (the crime of aggression) mellett nemzetközi szinten szabályozta az emberiesség elleni bűntettét is.

A magyar Btk.-ba 2013-ban került be a szabályozás, így a római statútum értelmében a jog hazánkra is vonatkozik.

Működése

Korábban a ruandai és jugoszláviai törvénysértések idején még ENSZ felhatalmazással hoztak létre törvényszéket, de később a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság végzi a számonkérést. A három bíróság alapokmánya szerint az emberiesség elleni bűntettet nem csak háború idején, hanem békeidőben is elkövethetik, így ez nem kizáró ok.

Lásd még

• Emberiség elleni bűncselekmények
• Nemzetközi Büntetőbíróság

Források

• HVG, 2012. szeptember 15., 37. szám, 38-39. oldal, Bedő Iván: Jogtipródás
• emberi(es)ség elleni – Hozzáférés: 2012. szeptember 18.

További információk

• A római statútum angol és hivatalos magyar nyelvű szövege
• Philippe Sands: Kelet-nyugati utca. A népirtás és az emberiesség elleni bűntett fogalmának eredetéről; ford. Farkas Krisztina; Park, Bp., 2020