Ezüst-jodid
Ezüst-jodid | |
Ezüst-jodid | |
Más nevek | ezüst(I)-jodid |
Kémiai azonosítók | |
---|---|
CAS-szám | 7783-96-2 |
Kémiai és fizikai tulajdonságok | |
Kémiai képlet | AgI |
Moláris tömeg | 234,773 g/mol |
Megjelenés | sárga színű, kristályos |
Sűrűség | 5,675 g/cm³[1] |
Olvadáspont | 552 °C[1] |
Forráspont | 1506 °C[1] |
Oldhatóság (vízben) | 0,03 mg/l[1] |
Termokémia | |
Std. képződési entalpia ΔfH |
-62,4 kJ/mol 1 atm nyomáson |
Veszélyek | |
EU osztályozás | Nincsenek veszélyességi szimbólumok[1] |
NFPA 704 | |
R mondatok | (nincs)[1] |
S mondatok | S22, S24/25[1] |
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. |
Az ezüst-jodid egy szervetlen vegyület, só. Képlete AgI. Sárga színű por. Vízben oldhatatlan (oldhatósága kisebb, mint az ezüst-bromidé), savoldatok sem oldják. Jól oldódik viszont a nátrium-cianid oldatában, és nátrium-tioszulfát-oldatban is feloldódik. Ekkor komplex vegyületek keletkeznek. Fényérzékeny vegyület.
Kémiai tulajdonságai
szerkesztésFény hatására elbomlik, bomlásakor jód és ezüst keletkezik.
Komplex vegyületeket képez az alkálifémek jodidjaival.
Előfordulása a természetben
szerkesztésA természetben megtalálható, mint ásvány. Az ásvány neve jodargirit.
Előállítása
szerkesztésEzüst-nitrát-oldathoz valamilyen alkálifém-jodid-oldatot (például nátrium-jodid, kálium-jodid) adnak.
Ekkor először tejszerű oldat keletkezik, majd az ezüst-jodid sárga csapadékként leválik. A csapadékot kimossák, majd sötét helyen szárítják. Fényérzékenysége miatt sötétkamrában célszerű előállítani.
Felhasználása
szerkesztésKorábban a fényképészetben alkalmazták, de mára már az ezüst-bromid kiszorította. Az ivóvíz fertőtlenítésére és jégesők elhárítására is használják, de mennyisége nem haladhat meg egy bizonyos határértéket.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret
- Nyilasi János: Szervetlen kémia