Füles keselyű

Füles keselyű
	Természetvédelmi státusz
	Veszélyeztetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Altörzság:	Állkapcsosok (Gnathostomata);
Főosztály:	Négylábúak (Tetrapoda);
Csoport:	Magzatburkosok (Amniota);
Osztály:	Madarak (Aves);
Csoport:	Carinatae;
Alosztály:	Neornithes;
Alosztályág:	Újmadárszabásúak (Neognathae);
Öregrend:	Neoaves;
Csoport:	Passerea;
Csoport:	Telluraves;
Csoport:	Afroaves;
Rend:	Vágómadár-alakúak (Accipitriformes);
Család:	Vágómadárfélék (Accipitridae);
Alcsalád:	Óvilági keselyűformák (Aegypiinae);
Nem:	Torgos; (Kaup, 1828)
Faj:	T. tracheliotus;
Tudományos név
	Torgos tracheliotus; (Forster, 1791)
Elterjedés
	A füles keselyű elterjedési területe egész éves egész éves (valószínűleg) telelőhely kihalt valószínűleg kihalt
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Füles keselyű témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Füles keselyű témájú médiaállományokat és Füles keselyű témájú kategóriát.

A füles keselyű (Torgos tracheliotus) a vágómadár-alakúak (Accipitriformes) rendjébe, ezen belül a vágómadárfélék (Accipitridae) családjába tartozó Torgos nem egyetlen faja.

Előfordulása

Afrika nagy részén és az Arab-félszigeten honos. A nyíltabb területeket kedveli, amit nagy magasságból jól belát.

Alfajai

Torgos tracheliotus tracheliotus – ez az alfaja él az elterjedési terület java részén
Torgos tracheliotus negevensis – ez az alfaj kizárólag a Negev-sivatagban, Izrael területén él. Mára nagyon kevés példánya van, a kihalás veszélye közvetlenül fenyegeti
Torgos tracheliotus nubicus – ez az alfaja él Észak- és Északnyugat-Afrikában

Megjelenése

Testhossza 78–115 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 280 centiméteres, testtömege 6–10 kilogramm. Feje és nyaka csupasz és vörös. Nyakán tollgallér és bőrlebeny található, melyről nevét is kapta. Széles szárnya van a vitorlázáshoz, és hosszú lába a gyorsabb földön járáshoz.

Életmódja

Hatalmas szárnyát kiterjesztve nagy magasságban járőrözve keresi dögökből és hulladékokból álló táplálékát. A magasból kitűnő látása segítségével kutatja fel az elhult állatokat. Amint földet ér, követik őt a társai. A legnagyobb óvilági keselyűk közé tartozik, ezért általában övék az első és a legjobb falatok. Akaratlanul is segítséget nyújt a kisebb dögevőknek, mivel ők nem mindig tudják a vastag bőrt átszakítani, de mivel a füles keselyű megkezdi a dögöt, ezért utána már ők is hozzáférnek a húshoz. Erős kampós csőrével képes egy antilopot 20 perc alatt felfalni.

Szaporodása

Fészkét fákra vagy bokrokra rakja.

Természetvédelmi helyzete

A Természetvédelmi Világszövetség veszélyeztetettnek sorolta be, mivel állományuk napjainkban is folyamatosan csökken élőhelyeik elvesztése, illegális kereskedelmük és a megmérgezett táplálékállataik okozta pusztulásaik miatt.

Összehangolt tenyésztéssel próbálják meg megmenteni a fajt. Európában az Európai Állatkertek és Akváriumok Szövetsége felügyelete alá tartozó Európai Veszélyeztetett Fajok Programja (EEP) keretében tenyésztik a faj egyedeit.

Magyarországon állatkertek közül csak a Szegedi Vadasparkban látható egy pár belőle.

Források

A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2009. november 22.)
Novum állatvilág enciklopédia IV.: Madarak I. Szerk. Christopher Perrins, Rita Demetriou, Tony Allan. Szeged: Novum. 2006. ISBN 963-9334-93-6 – magyar neve

Madárportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap