Fenotiazin
| Fenotiazin | |||
| |||
| |||
| |||
| IUPAC-név | 10H-fenotiazin | ||
| Más nevek | tiodifenilamin, dibenzotiazin, dibenzoparatiazin, 10H-dibenzo[b,e][1,4]tiazin, PTZ | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 92-84-2 | ||
| ChemSpider | 21106365 | ||
| KEGG | D02601 | ||
| ChEBI | 37931 | ||
| |||
| |||
| InChIKey | WJFKNYWRSNBZNX-UHFFFAOYSA-N | ||
| UNII | GS9EX7QNU6 | ||
| ChEMBL | 828 | ||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | C12H9NS | ||
| Moláris tömeg | 199,27 g/mol | ||
| Megjelenés | sárga rombos vagy gyémánt alakú lemezkék | ||
| Sűrűség | 1,34 | ||
| Olvadáspont | 185 °C | ||
| Forráspont | 371 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | 0,00051 g/L (20 °C)[1] | ||
| Oldhatóság (other solvents) | benzol, éter, benzin, kloroform, forró ecetsav, etanol (kevéssé) | ||
| Savasság (pKa) | kb. 23 DMSO-ban | ||
| Veszélyek | |||
| LD50 | > 2000 mg/tskg (patkány, szájon át) | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak. | |||
A fenotiazin heteroaromás vegyület, mely számos színezék és polimer alapanyagát képezi. Származékait legelterjedtebben a gyógyászatban használják elsősorban szkizofrénia és más mentális betegségek elleni, hányáscsillapító és antihisztamin hatású szerekben, de vannak narkózis-növelő, gyulladásgátló, nyugtató és antibakteriális származékai is. Újabban kutatások folynak rák elleni készítmények előállítására.
IUPAC-név
szerkesztésAz elnevezés a középső gyűrűből indul ki, melynek a Hantzsch–Widman-nevezéktan szerinti neve 4H-1,4-tiazin.
A feno előtag a kondenzált gyűrűs nómenklatúra egy speciális szabályából jön (R-2.4.1.4.1[2]), és hozzáilleszti a két benzolgyűrűt az 1,4-tiazinhoz. Ezzel az atomok számozása megváltozik. Az 1-es atom a bal oldali benzolgyűrű alsó szénatomja lesz. Az óramutató járásával azonos irányban számozunk, a gyűrűk közös szénatomjait nem véve bele a számozásba. A nitrogénatom így lesz 10-es. (A 10H feltüntetése redundáns, de a szabvány előírja.)
Története
szerkesztésElőször August Berntshen[3] állította elő 1883-ban. Két évvel később fedezték fel parazitaellenes tulajdonságát. 1938–1942 között húgyúti fertőzések kezelésére, 1942 után pedig féreghajtóként is alkalmazták, és utóbbira az állatorvosi gyakorlatban ma is használják.
Az első gyógyászatban alkalmazott fenotiazin-származék a metilénkék(en), amelyet Heinrich Caro(en) fedezett fel 1876-ban, antibakteriális, fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása miatt jelenleg is használnak.
A második világháború után kezdtek kísérletezni a fenotiazin származékaival. A nitrogénatom oldalláncokat kapcsoltak. Az eredeti cél malária elleni gyógyszer előállítása volt, de meglepő módon teljesen más hatású vegyületeket találtak.
Az első vegyület az 1946-ban előállított hisztamin-antagonista, a prometazin volt, melyek sokáig nyugtatóként használtak a gyermekgyógyászatban, majd a műtétek előtt beadott „koktél”-nak is része lett. Később kiderült, hogy összefüggésbe hozható a hirtelen gyermekhalállal, ezért 2 éves kor alatti felhasználását megtiltották az USA-ban.[4] A prometazin Magyarországon a mai napig forgalomban van.[5]
A második fenotiazin-származék az 1950-ben előállított antipszichotikum (elmebaj elleni gyógyszer), a klórpromazin, mely ugyancsak a mai napig kapható Magyarországon.[6] Ezután megkezdődtek a kutatások a különböző származékok után.
A fenotiazin-vegyületeket legújabban az alkalmazott fizika terén használják. Előállítottak olyan fenotiazin-származékokat, amelyek különleges fizikai sajátságokkal rendelkeznek: szokatlan elektromos és optikai jellemzők, mágnesesség, nemlineáris optikai szuszceptibilitassal rendelkező anyagok (folyadékkristályok), félvezetők, szigetelő és mágneses tulajdonságú vegyületek.
Gyógyszerszármazékok
szerkesztésA fenotiazonoknak két fő alkalmazási területük van:
Többféle receptort gátolnak:
- poszt-szinaptikus dopamin-receptorok(en) (antipszichotikus hatás)
- acetil-kolin(en) (szapora szívverés, homályos látás, székrekedés, vizelési zavarok)
- szerotonin
- hisztamin-(en) (nyugtató, hányáscsökkentő)
- adrenerg receptorok(en) (nyugtató, vérnyomáscsökkentő hatás).
Sok gyógyszerszármazéknak van hányás elleni hatása, ami elfedhet gyógyszer-túladagolás okozta tüneteket, és bizonyos betegségeket is (agytumor).[7]
Mind szájon át, mind izomba adott injekció formájában adhatók.
Felszívódás után legnagyobb koncentrációban a tüdőben, májban, mellékvesében és a lépben találhatók. Az agyban viszonylag alacsony a szintjük. Lassan ürülnek (a felezési idő 24–48 óra között van), mivel kötődnek a test szöveteihez.
Paraziták ellen
szerkesztésGerinces állatokra a fenotiazin aránylag kevéssé mérgező, viszont számos alacsonyrendű szervezetre halálos lehet. E tulajdonsága miatt használják az állatorvosi gyakorlatban háziállatok (szarvasmarha, ló, juh, baromfi, sertés) parazitái (pl. bélférgek) ellen. Kutya és macska esetén nem elég hatékony.[8]
Az USA-ba 1935 óta gyümölcs-, zöldség-, gabona- és gyapotkártevők ellen használják.
Fizikai/kémiai tulajdonságok
szerkesztésSárga kristályos anyag, mely fény hatására megzöldül. Vízben nem, alkoholban és éterben kevéssé, benzolban, acetonban, xilolban oldódik.
A molekula kémiai tulajdonságait gyógyászati hatását három régió határozza meg:
- a lineárisan kondenzált gyűrűrendszer
- a 2-es szénatom oldallánca
- a nitrogénatomhoz kapcsolódó oldallánc.
A neuroleptikus (szkizofrénia elleni) hatáshoz a 2-es szénatom oldallánca elektronvonzó, általában kis térkitöltésű kell legyen, a nitrogénatomon pedig egy bázikus aminfunkciót tartalmazó alkil oldallánc megléte nélkülözhetetlen.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Sigma-Aldrich catalog
- ↑ Parent Hydrides/R-2.4.1 Fusion nomenclature
- ↑ August Berntshen (1855–1931) a BASF osztályvezetője, a szerves kémia professzora a heidelbergi egyetemen.
- ↑ A prometazin (Romergan) újraértékelve (Lapocska)
- ↑ Promethazine Archiválva 2014. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (OGYI)
- ↑ Chlorpromazine Archiválva 2014. március 9-i dátummal a Wayback Machine-ben (OGYI)
- ↑ Phenotiazine (infoplease)
- ↑ Phenothiazin (Encyclopaedia Britannica)
Források
szerkesztés- Introduction to Schisophrenia
- A fenotiazin származékok gyógyászati jelentősége (Erdélyi Tudományos Diákköri Konferencia)
- Fenotiazin alapú alkoholok és halogénszármazékok előállítása és szerkezetvizsgálata (Babeş-Bolyai Tudományegyetem)
- Dr. Otto-Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Műszaki Könyvkiadó, 1983. ISBN 963-10-3269-8
- Berntshen, August: 1. kötet, 338. oldal.
- Caro, Heinrich: 1. kötet, 444. oldal.
- fenotiazin: 2. kötet, 84. oldal.
- metilénkék: 3. kötet, 211. oldal.
- FENOTIAZIN (IPCS)
- 820975 Fenotiazin (Merck Chemicals)
További információk
szerkesztés- S. C. Mitchell, P. Kestell, G. B. Steventon and R. H. Waring: Fate of the anthelmintic, phenothiazine, in man (informa healthcare)
