Ferdinánd Mária bajor választófejedelem
Bajorország választófejedelme
Ferdinánd Mária (München, 1636. október 31. – Oberschleißheim, Bajor Választófejedelemség, 1679. május 26.), a Wittelsbach-házból származó bajor herceg, 1651-től haláláig Bajorország választófejedelme.
| Ferdinánd Mária bajor választófejedelem | |
| Herzog von Bayern, Kurfürst von Bayern | |
 | |
| Paul Mignard festményén, 1674 | |
| Ragadványneve | „Békeszerető” (Friedliebende) |
| Bajorország választófejedelme | |
| Ferdinánd Mária | |
| Uralkodási évei | 1651 - 1679 |
| Elődje | I. Miksa |
| Utódja | II. Miksa Emánuel |
| Életrajzi adatok | |
| Uralkodóház | Wittelsbach |
| Született | 1636. október 31.[1][2][3] München |
| Elhunyt | 1679. május 26. (42 évesen)[1][4][2][3] Oberschleißheim |
| Nyughelye | Theatinusok temploma (München) |
| Édesapja | I. Miksa bajor választófejedelem |
| Édesanyja | Habsburg Mária Anna főhercegnő |
| Testvére(i) | Maximilian Philipp Hieronymus, Duke of Bavaria-Leuchtenberg |
| Házastársa | Savoyai Henrietta Adelheid |
| Gyermekei |
|
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ferdinánd Mária bajor választófejedelem témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésAz idős I. Miksa bajor választófejedelem fiaként született, és 15 éves korában, Miksa halála után lépett a trónra. Sokat tett a harmincéves háború (1618–1648) okozta sebek begyógyításáért: szorgalmazta a mezőgazdaság és az ipar fejlesztését; számos templomot és kolostort építtetett, illetve újíttatott fel. 1669-ben összehívta az 1612 óta szünetelő birodalmi gyűlést.
Ferdinánd Mária 28 évnyi uralkodás után hunyt el 1679-ben. Utóda fia, II. Miksa Emánuel lett.
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Uralkodók és dinasztiák: Kivonat az Encyclopædia Britannicából. A. Fodor Ágnes – Gergely István – Nádori Attila – Sótyné Mercs Erzsébet – Széky János. Budapest: Magyar Világ Kiadó. 2001. ISBN 963 9075 12 4 , 173. oldal
Kapcsolódó szócikkek
szerkesztés
| Előző uralkodó: I. Miksa |
 |
Következő uralkodó: II. Miksa Emánuel |
