γ-Aminovajsav
IUPAC-név 4-aminobutánsav
Kémiai azonosítók
CAS-szám 56-12-2
PubChem 119
MeSH gamma-Aminobutyric+Acid
ATC kód N03AG03
Gyógyszer szabadnév aminobutyric acid
SMILES
C(CC(=O)O)CN
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet C4H9NO2
Moláris tömeg 103,12 g/mol
Olvadáspont 203 °C
Veszélyek
EU osztályozás Irritatív (Xi)[1]
R mondatok R36/37/38[1]
S mondatok S26-S36[1]
LD50 12680 mg/kg (egér, szájon át)[2]
Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára (100 kPa) és 25 °C-os hőmérsékletre vonatkoznak.

A γ-aminovajsav (röviden GABA az angol gamma-aminobutyric acid-ból) egy többnyire gátló hatású neurotranszmitter számos különböző fajban. A humán központi idegrendszerben és a retinában ez az egyik fő gátló neurotranszmitter.

Működés

szerkesztés

A gerincesek agyában a GABA gátló szinapszisokon hat. A GABA specifikus transzmembrán receptorokhoz kötődik mind a pre- mind a posztszinaptikus neuronok membránján. Ez a kötődés ioncsatornák megnyílásához vezet, melyeken vagy negatív töltésű kloridionok áramlanak be, vagy pozitív töltésű kálium ionok áramlanak kifelé a sejtből. Ez negatív irányba tolja a membránpotenciált és hiperpolarizációhoz vezet. A GABA receptornak három nagyobb csoportja ismert: a GABAA és GABAC (mai nevén GABAA-ρ) ionotróp receptorok, melyek maguk is ioncsatornák, és a GABAB metabotróp receptorok, melyek G-protein-kapcsolt receptorok és a G-proteinek segítségével nyitnak meg más ioncsatornákat.

GABAerg szerek

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Gamma-Aminovajsav témájú médiaállományokat.
  NODES