Gellért Oszkár
Gellért Oszkár, 1899-ig eredeti nevén Goldmann Oszkár (Budapest, 1882. szeptember 10. – Budapest, 1967. december 16.) Kossuth-díjas magyar költő, újságíró, szerkesztő. Gellért Hugó bátyja, Gellért Endre Gellért György, Gellért Oszkár, Gellért Tibor apja.
| Gellért Oszkár | |
 | |
| Született | Goldmann Oszkár 1882. szeptember 10.[1] Budapest[2] |
| Elhunyt | 1967. december 16. (85 évesen)[1] Budapest[2] |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Gellért Endre |
| Foglalkozása | |
| Iskolái | Eötvös Loránd Tudományegyetem |
| Kitüntetései |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (8/3-1-21/22) |
| Írói pályafutása | |
| Első műve | Az első stációnál (versek, 1903) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Gellért Oszkár témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Élete
szerkesztésGellért József és Steiner Zsófia gyermekeként született. Jogi tanulmányokat végzett. Húsz éves volt, amikor Osvát Ernővel megismerkedett és az Új Időkben és a Budapesti Naplóban közölte műveit. Előbb a Magyar Géniusz, majd 1904-től a Pesti Hírlap munkatársa volt. 1904-1918 között több ezer cikket írt a lapba. 1907. május 18-án Budapesten, a Józsefvárosban feleségül vette Horváth Gizellát, Horváth Sándor és Kocsis Anna leányát. A bejegyzés tanúsága szerint ekkor vallási felekezeten kívül álló volt.[3] 1908-tól a Nyugat munkatársa volt. 1914–1918 között a Pesti Hírlap szerkesztője, a hadijelentések riportereként dolgozott. 1917-ben a Nyugat főmunkatársai közé került. 1918 decemberében a Vörösmarty Akadémia tagja lett. Egy évvel később Károlyi Mihály, majd a Tanácsköztársaság sajtóirodájának vezetője volt. 1919 szeptemberében körözőlevelet bocsátottak ki ellene. Letartóztatták, vád alá helyezték, a vizsgálati fogságból egy hónappal később szabadult. 1920. január 21-én felvette a római katolikus vallást[4] (korábban felekezeten kívüli volt). 1920–1940 között a Nyugat fő munkatársa volt.
Művei
szerkesztés- Az első stációnál. Versek; Magyar Géniusz, Bp., 1903
- A Szent Korona tan hazugságai. Alkotmányjogi tanulmány; Légrády, Bp., 1908
- A deltánál. Újabb versek; Nyugat, Bp., 1909
- Ofélia térdein. Versek; Nyugat, Bp., 1911
- Gyűjtemény Gellért Oszkár verseiből; Athenaeum, Bp., 1912 (Modern könyvtár)
- Rubens asszonya. Új himnuszok a szerelemhez; Nyugat, Bp., 1912
- A diadalmas forradalom könyve. A Népkormány tagjainak, a forradalom szereplőinek és 75 magyar írónak önvallomása; szerk. Gellért Oszkár; Légrády, Bp., 1918
- Testvérbánat csillaga. Régi és új versek 1900–1922; Kner, Gyoma, 1922
- Velem vagytok. Új versek; Genius, Bp., 1926
- Az utolsó dalért; szerzői, Bp., 1928
- Valami a végtelen sugarakból; Nyugat, Bp., 1929
- Őrizd meg titkodat. Új versek; szerzői, Bp., 1932
- Hajnali három. Új versek; Hungária Ny., Bp., 1934
- Tíz esztendő. Válogatott versek; Nyugat, Bp., 1934
- Égtájak közt. Versek 1945–1946; Révai, Bp., 1946
- A hetvenötéves Schöpflin Aladár; az emlékkönyvet Gellért Oszkár és Vidor Miklós állította össze; Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium, Bp., 1947
- Szövetség. Versek; Révai, Bp., 1948
- Arany János – Petőfi Sándor levelezése; sajtó alá rend. Gellért Oszkár; Hungária, Bp., 1948
- A három hegycsúcs. Versek; Révai, Bp., 1950
- Önéletrajz; Szépirodalmi, Bp., 1950
- Költő a békéért; Szépirodalmi, Bp., 1951
- Ötven év verseiből; Szépirodalmi, Bp., 1952
- Hírmondó. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1953
- Kortársaim; Művelt Nép, Bp., 1954
- Levelezésem a kortársaimmal; Művelt Nép, Bp., 1955
- Tiéd az egész föld. Versek; Magvető, Bp., 1955
- Nem vagy egyedül. Versek; Szépirodalmi, Bp., 1956
- Emberség, szerelem. Válogatott versek; Szépirodalmi, Bp., 1957
- Daloló Hungária. Költemény ezer sorban; Szépirodalmi, Bp., 1958
- Egy író élete; Bibliotheca, Bp., 1958–1962
- 1. 1902–1925
- 2. A Nyugat szerkesztőségében. 1926–1941
- Utószüret; Szépirodalmi, Bp., 1963
- Még hányszor? Versek; Szépirodalmi, Bp., 1964
- Zuhanóban. Új versek; Szépirodalmi, Bp., 1966
- Száz az ezerből. Versek és történetük; Szépirodalmi, Bp., 1967
- Száz az ezerből; Szépirodalmi, Bp., 1982
- "...olvasd el szigorú szemmel cikkemet". Babits Mihály és Gellért Oszkár Nyugat-levelezése, 1929–1941; sajtó alá rend., jegyz., bev. Buda Attila és Pataky Adrienn; Gondolat, Bp., 2017
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 25.)
- ↑ Budapest VIII. kerületi polgári házassági anyakönyvek, 1907. év, 547. folyószám.
- ↑ Budapest-terézvárosi plébániahivatal által 5171/1939. sz. alatt kiállított bizonyítvány.
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar Zsidó Lexikon. 1929. 917. o. Online elérés
- Borbély Sándor: Gellért Oszkár; Akadémiai, Bp., 1976 (Kortársaink)
További információk
szerkesztés- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- A magyar irodalom története
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
