George Stevens
George Stevens (Oakland, Kalifornia, 1904. december 18. – Lancaster, Kalifornia, 1975. március 8.) kétszeres Oscar-díjas amerikai rendező, producer és operatőr.[9]
| George Stevens | |
 | |
| Született | George Cooper Stevens 1904. december 18.[1][2] Oakland[3] |
| Elhunyt | 1975. március 8. (70 évesen)[4][1][5][6][7] Lancaster |
| Állampolgársága | amerikai[8] |
| Házastársa | Yvonne Howell (1930–1947) |
| Gyermekei | George Stevens, Jr. |
| Szülei | Georgie Cooper Landers Stevens |
| Foglalkozása |
|
| Kitüntetései |
|
| Halál oka | szívinfarktus |
| Sírhelye | Forest Lawn Memorial Park |
| Rendezői pályafutása | |
| Aktív évek | 1915–1970 |
| Díjai | |
| Oscar-díjak | |
| Legjobb rendező Egy hely a nap alatt (1952) Óriás (1957) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz George Stevens témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A filmiparban betöltött helyének köszönhetően csillagja megtalálható a Hollywood Walk of Fame-en.
Fiatalkora
szerkesztés1904. december 18-án született Oaklandben Landers Stevens és Georgia Cooper színpadi színészek gyermekeként. Két fiútestvére is volt. A színpadi élet alapjait a szüleitől tanulta, akikekkel együtt turnézott és dolgozott. A filmiparba operatőrként tört be, több Stan és Pan produkcióban is dolgozott.
Karrierje
szerkesztésÉlete első rendezői megbízatását 1934-ben kapta a Kentucky Kernels című komédiával. Az áttörést az egy évvel később Katharine Hepburn főszereplésével készült Alice Adams hozta el számára. A '30-as évek végén több filmben is együtt dolgozott Fred Astaire-rel és Ginger Rogersszel.
A második világháború alatt a híradósoknál szolgált Dwight D. Eisenhower tábornok alatt. Az ő egysége készített felvételeket többek között a normandiai partraszállásról és a dachaui koncentrációs táborról.[10]
A háború után filmjei drámaibb hangvételűbbé lettek. Az 1948-ban bemutatott I Remember Mama volt az utolsó olyan munkája, amely komédiai elemeket is felvonultatott. Az '50-es években ért pályafutása csúcsára, amikor kétszer is elnyerte az Oscar-díjat legjobb rendező kategóriában: Egy hely a nap alatt (1951) és az Óriás (1956). Az utolsó produkciója az 1970-es Az egyetlen játék a városban című dráma volt Warren Beatty és Elizabeth Taylor főszereplésével.
Halála
szerkesztés1975. március 8-án hunyt el szívinfarktusban a kaliforniai Lancasterben található farmján.
Fontosabb díjai és jelölései
szerkesztés- Oscar-díj
- 1957 díj: legjobb rendező - Óriás
- 1952 díj: legjobb rendező - Egy hely a nap alatt
- 1960 jelölés: legjobb rendező - Anne Frank naplója
- 1960 jelölés: legjobb film - Anne Frank naplója
- 1957 jelölés: legjobb film - Óriás
- 1954 jelölés: legjobb rendező - Idegen a vadnyugaton
- 1954 jelölés: legjobb film - Idegen a vadnyugaton
- 1952 jelölés: legjobb film - Egy hely a nap alatt
- 1944 jelölés: legjobb rendező - The More the Merrier
- Golden Globe-díj
- 1960 jelölés: legjobb rendező - Anne Frank naplója
- 1957 jelölés: legjobb rendező - Óriás
- 1952 jelölés: legjobb rendező - Egy hely a nap alatt
- Cannes-i fesztivál
- 1959 jelölés: Arany Pálma - Anne Frank naplója
- 1951 jelölés: zsűri nagydíja - Egy hely a nap alatt
Jelentősebb filmjei rendezőként
szerkesztés- 1970 - Az egyetlen játék a városban (The Only Game in Town)
- 1965 - A világ legszebb története - A Biblia (The Greatest Story Ever Told)
- 1959 - Anne Frank naplója (The Diary of Anne Frank)
- 1956 - Óriás (Giant)
- 1953 - Idegen a vadnyugaton (Shane)
- 1951 - Egy hely a nap alatt (A Place in the Sun)
- 1948 - Én emlékszem a mamára (I Remember Mama)
- 1943 - Társbérlet (The More the Merrier)
- 1942 - A csintalan úriember (The Talk of the Town)
- 1942 - Az év asszonya (Woman of the Year)
- 1941 - Emlékek szerenádja (Penny Serenade
- 1939 - Gunga Din
- 1937 - Quality Street
- 1936 - Egymásnak születtünk (Swing Time)
- 1935 - Annie Oakley
- 1935 - Alice Adams
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b BnF-források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. augusztus 26.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 10.)
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 9.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ SNAC (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Internet Broadway Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Museum of Modern Art online collection (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. december 4.)
- ↑ Variety Obituaries
- ↑ Conot Justice 197. oldal; Loc.gov 2008 National Film Registry
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a George Stevens című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források
szerkesztés- ↑ Variety Obituaries: Obituary Variety, March 12, 1975, 79. oldal
- ↑ Loc.gov 2008: Library of Congress "Cinematic Classics, Legendary Stars, Comedic Legends and Novice Filmmakers Showcase the 2008 Film Registry" News from the Library of Congress (30 December 2008)
- ↑ Conot Justice: Robert E. Conot, Justice at Nuremberg
További információk
szerkesztés- George Stevens az Internet Movie Database-ben
- George Stevens: Movie Movie
- George Stevens a Find a Grave-en
- Berlinale 1970: Juries. berlinale.de. [2013. október 23-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. március 8.)
- Cronin, Paul: George Stevens: Interviews. Jackson, MI, University Press of Mississippi, 2004. ISBN 1-57806-639-5
- Moss, Marilyn Ann: Giant: George Stevens, a Life on Film. Madison, WI, University of Wisconsin Press, 2004. ISBN 0-299-20430-8
- Petri, Bruce: A Theory of American Film: The Films and Techniques of George Stevens. New York, Taylor & Francis, 1987. ISBN 0-8240-0070-6
- Richie, Donald: George Stevens: An American Romantic. New York, Taylor & Francis, 1984 (reprint of 1970 original). ISBN 0-8240-5773-2
