Germán nyelvek
A germán nyelvek az indoeurópai nyelvek egyik nyugati ága. Saját fejlődésük az első germán hangeltolódás befejeztével kezdődött. Közös ősük a proto-germán nyelv volt, melyet i. e. 1000 körül beszéltek a vaskori Észak-Európában, ezért is írásos emlék nem maradt ránk. A germán nyelvek első írásos emlékei II. századi római feljegyzésekből származnak.
| ||||||||||
Holland (alfrank, nyugati germán)
Alnémet (nyugati germán)
Középnémet (felnémet, nyugati germán)
Felső német (felnémet, nyugati germán)
Szigeti anglofríz (nyugati germán)
Kontinentális anglofríz (nyugati germán)
Keleti északgermán
Nyugati északgermán
Az északi és nyugati germán nyelvek elterjedésének választóvonala.
A legelterjedtebb germán nyelv az angol 400, majd a német 100 millió beszélővel. Széles körben beszélik még a Hollandot (22 millió) és dél-afrikai változatát, az afrikaanst (16 millió). Az északi germán nyelvek (norvég, dán, svéd és izlandi) együttesen 20 millió beszélővel rendelkeznek.
Besorolásuk, csoportosításuk[1]
szerkesztés- Keleti ág (kihalt)
- Északi ág
- Nyugati ág
| Vaskor 500 BC–AD 200 |
Ős-Germán nyelv | |||||||||||||||
| Keleti ág | Nyugati ág | Északi ág | ||||||||||||||
| Déli ág | Anglofríz nyelvek | |||||||||||||||
| Népvándorlás időszaka AD 200–700 |
Gót, | Lombard1 | Ófrank | Ószász | Ófríz | Óangol | Proto-norvég | |||||||||
| Vandál, Burgund, | Ófelnémet | |||||||||||||||
| Kora középkor 700–1100 |
Óalfrankon | Nyugat-ónorvég | Kelet-ónorvég | |||||||||||||
| Középkor 1100–1350 |
Közép-felnémet | Ősjiddis | Közép-holland | Közép-alnémet | Közép-angol | Óizlandi | Ónorvég | Kora ódán | Kora ósvéd | Kora ógotlandi | ||||||
| Késő középkor 1350–1500 |
Ójiddis | Közép-angol | Kora scots | Késő óizlandi | Óferöeri | Ónorn | Közép-norvég | Késő ódán | Késő ósvéd | Késő ógotlandi | ||||||
| Kora modern kor 1500–1700 |
Krími gót | Korai modern felnémet | holland és flamand | Közép-fríz | Korai modern angol | Közép scots | Izlandi | Feröeri | norn | Norvég | Dán | Svéd | gotlandi | |||
| Modern kor 1700-tól napjainkig |
mind kihalt | Felnémet nyelvjárások | Újjiddis | Alsószász nyelvjárások | Fríz nyelvjárások | Angol nyelvjárások | Scots nyelvjárások | kihalt | dialektussá vált | |||||||
1. Besorolása bizonytalan.
Szókészleti összehasonlítás
szerkesztés| Magyar jelentés | Angol | Scots | Fríz | Afrikaans | Holland | Szász | Német | Jiddis[2] | Gót | Izlandi | Feröeri | Svéd | Dán | Norvég (Bokmål) | Norvég (Nynorsk) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Alma | Apple | Aiple | Appel | Appel | Appel | Appel | Apfel | עפּל Epl |
Aplus | Epli | Epl(i)[3] | Äpple | Æble | Eple | Eple |
| Deszka | Board | Buird | Board | Bord | Bord | Boord | Brett / Bord[4] | ברעט Bret |
Baúrd | Borð | Borð | Bord | Bord | Bord | Bord |
| Bükkfa | Beech | Beech | Boeke/ Boekebeam | Beuk | Beuk | Böke | Buche | בוק Buk |
Bōka[5]/ -bagms | Bók | Bók | Bok | Bøg | Bøk | Bøk, Bok |
| Könyv | Book | Beuk | Boek | Boek | Boek | Book | Buch | בוך Bukh |
Bōka | Bók | Bók | Bok | Bog | Bok | Bok |
| Mell | Breast | Breest | Boarst | Bors | Borst | Bost | Brust | ברוסט Brust |
Brusts | Brjóst | Bróst | Bröst | Bryst | Bryst | Bryst |
| Barna | Brown | Broun | Brún | Bruin | Bruin | Bruun | Braun | ברױן Broyn |
Bruns | Brúnn | Brúnur | Brun | Brun | Brun | Brun |
| Nap | Day | Day | Dei | Dag | Dag | Dag | Tag | טאָג Tog |
Dags | Dagur | Dagur | Dag | Dag | Dag | Dag |
| Halott | Dead | Deid | Dea | Dood | Dood | Dood | Tot | טױט Toyt |
Dauþs | Dauður | Deyður | Död | Død | Død | Daud |
| Meghalni | Die (Starve) | Dee | Stjerre | Sterf | Sterven | Döen/ Starven | Sterben | שטאַרבן Shtarbn |
Diwan | Deyja | Doyggja | Dö | Dø | Dø | Døy |
| Elég | Enough | Eneuch | Genôg | Genoeg | Genoeg | Noog | Genug | גענוג Genug |
Ganōhs | Nóg | Nóg/ Nógmikið | Nog | Nok | Nok | Nok |
| Ujj | Finger | Finger | Finger | Vinger | Vinger | Finger | Finger | פֿינגער Finger |
Figgrs | Fingur | Fingur | Finger | Finger | Finger | Finger |
| Adni | Give | Gie | Jan | Gee | Geven | Geven | Geben | געבן Gebn |
Giban | Gefa | Geva | Giva / Ge | Give | Gi | Gje(va) |
| Üveg | Glass | Gless | Glês | Glas | Glas | Glas | Glas | גלאָז Gloz |
Gler | Glas | Glas | Glas | Glass | Glas | |
| Arany | Gold | Gowd | Goud | Goud | Goud | Gold | Gold | גאָלד Gold |
Gulþ | Gull | Gull | Guld/ Gull | Guld | Gull | Gull |
| Kéz | Hand | Haund | Hân | Hand | Hand | Hand | Hand | האַנט Hant |
Handus | Hönd | Hond | Hand | Hånd | Hånd | Hand |
| Fej | Head | Heid | Holle | Hoof[6]/ Kop[7] | Hoofd/ Kop[7] | Kopp[7] | Haupt/ Kopf[7] | קאָפּ Kop |
Háubiþ | Höfuð | Høvd/ Høvur | Huvud | Hoved | Hode | Hovud |
| Magas | High | Heich | Heech | Hoog | Hoog | Hoog | Hoch | הױך Hoykh |
Háuh | Hár | Høg/ur | Hög | Høj | Høy/høg | Høg |
| Otthon | Home | Hame | Hiem | Heim[8]/ Tuis[9] | Heim[8]/Thuis[9] | Heim | Heim | הײם Heym |
Háimōþ | Heim | Heim | Hem | Hjem | Hjem/heim | Heim |
| Horog | Hook | Heuk | Hoek | Haak | Haak | Haak | Haken | האָק האָקן Hok / Hokn |
Krappa/ Krampa | Krókur | Krókur/ Ongul | Hake/ Krok | Hage/ Krog | Hake/ Krok | Hake/ Krok[10] |
| Ház | House | Hoose | Hûs | Huis | Huis | Huus | Haus | הױז Hoyz |
Hūs | Hús | Hús | Hus | Hus | Hus | Hus |
| Sok | Many | Mony | Menich | Menige | Menig | Mennig | Manch | מאַנכער Mankher[11] |
Manags | Margir | Mangir/ Nógvir | Många | Mange | Mange | Mange |
| Hold | Moon | Muin | Moanne | Maan | Maan | Maan | Mond | מאָנטיק מאָנטאָג Montik / Montog[12] |
Mēna | Tungl/ Máni | Máni/ Tungl | Måne | Måne | Måne | Måne |
| Éjszaka | Night | Nicht | Nacht | Nag | Nacht | Natt/ Nacht | Nacht | נאַכט Nakht |
Nótt | Nótt | Natt | Natt | Nat | Natt | Natt |
| Nem | No | Nae | Nee | Nee | Nee(n) | Nee | Nein (Nö, Nee) | נײן Neyn |
Nē | Nei | Nei | Nej | Nej | Nei | Nei |
| Öreg | Old | Auld | Âld | Oud | Oud, Gammel [13] | Oll | Alt | אַלט Alt |
Sineigs | Gamall (de: eldri, elstur) | Gamal (de: eldri, elstur) | Gammal (de: äldre, äldst) | Gammel (de: ældre, ældst) | Gammel (de: eldre, eldst) | Gam(m)al (de: eldre, eldst) |
| Egy | One | Ane | Ien | Een | Een | Een | Eins | אײן Eyn |
Áins | Einn | Ein | En | En | En | Ein |
| Uncia | Ounce | Unce | Ons | Ons | Ons | Ons | Unze | אונץ Unts |
Unkja | Únsa | Únsa | Uns | Unse | Unse | Unse |
| Hó | Snow | Snaw | Snie | Sneeu | Sneeuw | Snee | Schnee | שנײ Shney |
Snáiws | Snjór | Kavi/ Snjógvur | Snö | Sne | Snø | Snø |
| Kő | Stone | Stane | Stien | Steen | Steen | Steen | Stein | שטײן Shteyn |
Stáins | Steinn | Steinur | Sten | Sten | Stein/ Sten | Stein |
| Az | That | That | Dat | Dit | Dat, Die | Dat (Dit) | Daß (Dass) | דאָס Dos |
Þata | Það | Tað | Det | Det | Det | Det |
| Kettő | Two/Twain | Twa | Twa | Twee | Twee | Twee | Zwei (Zwo)[14] | צװײ Tsvey |
Twái | Tveir/ Tvær/ Tvö | Tveir (/Tvá) | Två | To | To | To[15] |
| Ki | Who | Wha | Wie | Wie | Wie | Wokeen | Wer | װער Ver |
Ƕas (Hwas) | Hver | Hvør | Vem | Hvem | Hvem | Kvem |
| Féreg | Worm | Wirm | Wjirm | Wurm | Wurm/ Worm | Worm | Wurm | װאָרעם Vorem |
Maþa | Maðkur, Ormur | Maðkur/ Ormur | Mask/ Orm [16] | Orm | Mark/ Makk/ Orm | Mark/ Makk/ Orm [16] |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hutterer Miklós, A germán nyelvek, 1986
- ↑ A héber betűs jiddis szavak latin betűs átírásakor a YIVO-átírást (l. Jiddis írás) használtuk.
- ↑ Azonos szóalak jelentése 'burgonya', a korrekt szóhasználat 'Súrepli'.
- ↑ A Brett szó inkább csak délnémet, míg a Bord észak német területen is használatos
- ↑ "Hivatalosan" levelet jelent, de számos germán nyelvben bükkfa a jelentése.
- ↑ Manapság inkább csak összetett főnevekben fordul elő, például hoofpyn (fejfájás), valamint metaforikusan, mint hoofstad (főváros).
- ↑ a b c d Régi latin jövevényszó, a "cup" szóval rokon.
- ↑ a b Archaikus: manapság csak összetett szavakban szerepel, mint 'heimwee' (honvágy).
- ↑ a b Egy összetett kifejezésből származik, rokon a "to house" igével
- ↑ Az Ongel szó "horgászhorog" jelentésben is használatos.
- ↑ Használata a standard jiddisben nem elfogadott. Jelentése: "valamennyi".
- ↑ A jiddis a sémi לבֿנה levone szót használja "hold" jelentéssel, így a jiddisben nincs a germán *māna gyökből származó "hold" jelentésű szó. A "hétfő" jelentésű montik ill. montog szavakban azonban, más germán nyelvekhez hasonlóan ez a tő található.
- ↑ Régi szóalak, elavult.
- ↑ régibb zween (m.), zwo (f.), zwei (n.).
- ↑ Egyes dialektusokban tvo/ två/ tvei (m.), tvæ (f.), tvau (n.).
- ↑ a b Azonos szóalak 'kígyó' jelentésben is használatos.
További információk
szerkesztés
|
Ez a nyelvészeti tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |