Gornji Desinec
Gornji Desinec falu Horvátországban Zágráb megyében. Közigazgatásilag Jasztrebarszkához tartozik.
| Gornji Desinec | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Zágráb |
| Község | Jastrebarsko |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Mihael Zmajlović |
| Irányítószám | 10450 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 600 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 232,91 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 154 m |
| Terület | 2,37 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 15° 40′ 48″45.640000°N 15.680000°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 24″, k. h. 15° 40′ 48″45.640000°N 15.680000°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fekvése
szerkesztésZágrábtól 26 km-re délnyugatra, községközpontjától 4 km-re északkeletre a Zágrábból Károlyvárosba tartó régi főút mellett fekszik.
Története
szerkesztésA Szávától a Kulpáig húzódó Vukomerići domboktól Károlyvárosig és a Plešivica hegységig elterülő síkságot számos patak öntözi. Ezen a buja vidéken sűrű tölgyerdők, termékeny szántóföldek, kövér rétek és legelők találhatók. A vidék központja ma Jasztrebarszka városa, de rajta kívül néhány ősi horvát nemesi község is sorakozik itt, Cvetković, Domagović, Draganić és Desinec. Ezek a községek mind a Zágrábból Károlyvároson át a tengerpartra menő régi út mellett találhatók, melyet már a középkori oklevelek is említenek és amelyen a tengerpart kikötővárosaiból szállították árukat az ország szívébe. Később ugyanezen az útvonalon épült meg a Fiume, Zenng és Bakar kikötőit Zágrábbal és tovább az ország északi részeivel, valamint Stájerországgal összekötő vasútvonal is. Ezen a síkságon a Plešivica hegység aljában fekszik Gornji Desinec falu Keresztelő Szent Jánosnak szentelt templomával. Az a terület, ahol ma Gornji Desinec, Donji Desinec és Prhoć települések állnak egykor a podgorjai várispánsághoz tartozott, melynek székhelye Podgorja vára volt. Gornji Desinec a 13. század végén minden bizonnyal a nagyobb települések közé tartozott, ahol már ekkor állt plébániatemplom. A templom első írásos említése 1334-ben a zágrábi káptalan statútumában történt, mely a jaskai Szent Miklós, a petrovinai Szent Péter, a volavjei Szűz Mária és prolipjei Szent György templom mellett "S. Joannes de Gouriena" alakban megemlíti a Szent János templomot is, mely kétségkívül azonos a gornji desineci templommal. A "Gouriena" nevet a Gonjava patak nevéből magyarázzák, amely ma is átfolyik a településen. A mai név csak később, a 16. század közepén alakult ki, általában a Deša, vagy a Dešev keresztnévből származtatják. A falu régi fakápolnáját 1683-ban említik, 1892-ben a megújításkor építették át falait, 1945-óta plébániatemplom. Iskolája 1887. október 21-én nyílt meg. 1857-ben 170, 1910-ben 287 lakosa volt. Trianon előtt Zágráb vármegye Jaskai járásához tartozott. 2001-ben 552 lakosa volt.
Lakosság
szerkesztés| Lakosság változása[2] | ||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 |
| 170 | 171 | 183 | 272 | 254 | 287 | 275 | 319 | 354 | 410 | 421 | 428 | 432 | 516 | 552 |
Nevezetességei
szerkesztésA falu középkori Keresztelő Szent János templomát[3] 1334-ben említik, azonban ez időközben elpusztult. Régi fakápolnája 1683-ban szerepel írásos dokumentumban, ezt később barokk stílusban építették át. A templom a mai formáját 1892-ben nyerte el, amikor felfalazták, szentélyét szélesítették, magát a korábbi kápolnát pedig magasították és meghosszabbították. Ekkor készült el a kórus, és a tornyot a kápolna oldalához falazták. A templom mai formájában keletelt, egyhajós épület. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt főoltára 1721-ben készült reneszánsz stílusban, a 19. században megújították, barokk szobrai a 18. században készültek. A hajóban két mellékoltár található, az egyik Szent Vid vértanú, a másik a Lourdes-i Szűzanya tiszteletére van szentelve. Orgonája 1913-ban Heferer műhelyében készült neobarokk stílusban. 1945-óta plébániatemplom.
