Grönlandi bálna
A grönlandi bálna (Balaena mysticetus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a Whippomorpha alrendjébe és a simabálnafélék (Balaenidae) családjába tartozó egyetlen élő faj és egyben a típusfaj is.
 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Evolúciós időszak: Pleisztocén - jelen | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Anyabálna borjával
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A faj emberhez viszonyított mérete
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Balaena mysticetus Linnaeus, 1758 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Elterjedés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 Elterjedési területe
| ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Grönlandi bálna témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Grönlandi bálna témájú médiaállományokat és Grönlandi bálna témájú kategóriát. |
A magyar név arra utal, hogy az állatok hasa (szemben a barázdás bálnákéval) sima, nem barázdált. Angol neve bowhead whale, amely valószínűleg az állat íj alakúan görbülő szájívére utal.
Előfordulása
szerkesztésA grönlandi bálna az északi félteke hideg tengereiben él, de élettere nem korlátozódik Grönland környékére.
Megjelenése
szerkesztésA grönlandi bálna átlagosan 15–18 méter hosszú. Egy átlagos példány súlyát 80 tonnára, a legnagyobbakét 100 tonnára becsülik.
Életmódja
szerkesztésNégy különálló, egymással nem keveredő populációjuk létezik. Az első csoport nyáron Kanada jeges-tengeri partvidékén tartózkodik, télre a Bering-szoroson át a Bering-tengerbe húzódik. A második csoport az Ohotszki-tengerben él. A harmadik csoport nyáron Kanada északkeleti szigetvilágát lakja, telelni a Labrador-tengerben vonul. A negyedik, kisebb létszámú csoport Grönland térségében és a Barents-tengerben él. A zajló, vagy a vékony jégmezőtől sem ijednek meg, az 1 méter vastag jeget is képesek áttörni.
Lassan úsznak, sebességük ritkán haladja meg az óránkénti 10 kilométert. Jellemző rájuk, hogy farkukkal, vagy az uszonyaikkal csapkodják a vizet. Szívesen kiugranak egész testükkel a vízből és hanyatt zuhannak vissza. Táplálkozás közben – egyszerre legfeljebb 30 percre – lemerülnek, és planktonikus élőlények mellett a fenéken élő bentonikus szervezeteket is fogyaszt. Az utóbbiakat nem a szürke bálnákhoz hasonló gödörásással gyűjti be, mégis megfigyeltek már a felszínen iszapcsíkot húzó grönlandi bálnát. A 60 méteres mélység körüli tengerfeneket kedvelik. A felszínen is táplálkoznak, lassú úszás közben, kitátott szájjal. Állkapcsát 60°-os szögig képes kitátani.
Az adott helyen található élelem-mennyiség függvényében egyedül, vagy csoportosan (1-14 példány) táplálkoznak. A csoportok lépcsős alakzatot képeznek.
A grönlandi bálna a leghosszabb ideig élő emlős, akár 200 évig is elélhet.
Képek
szerkesztés-
A grönlandi bálna csontváza a londoni Természettudományi Múzeumban -
A grönlandi bálna koponyája -
és a mellső jobb úszójának a csontváza
Források
szerkesztés- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2011. július 7.)
- Bernd Würsig (1988). „A sziláscetek viselkedése”. Scientific American (magyar kiadás) (6), 58-65. o.
- Megvan a 200 évig élő bálna genomja (Hozzáférés: 2017. október 11.)
