Guernsey Bailiffség
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölések, lábjegyzetek szükségesek az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
Guernsey Bailiffség (angolul: Bailiwick of Guernsey) önkormányzó brit koronafüggőség.
Guernsey Bailiffség | |||
Bailiwick of Guernsey Bailliage de Guernesey | |||
| |||
Nemzeti himnusz: God Save the King Nemzeti dal: Sarnia Cherie | |||
Fővárosa | Saint Peter Port | ||
é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′49.450000°N 2.583333°WKoordináták: é. sz. 49° 27′, ny. h. 2° 35′49.450000°N 2.583333°W | |||
Államforma | alkotmányos monarchia | ||
Vezetők | |||
Államfő | III. Károly brit király | ||
alkormányzó | Sir Ian Corder | ||
az Irányelvek és Erőforrások Biztosság elnöke (kormányfő) | Laurie Morgan | ||
Hivatalos nyelv | angol, francia, (Dgernésiais) | ||
Népesség | |||
Népszámlálás szerint | 63 026 fő (2016)[1] | ||
Rangsorban | 212 | ||
Becsült | 63 085[2] fő (2012. március) | ||
Rangsorban | 212 | ||
Népsűrűség | 836,3 fő/km² | ||
GDP | |||
Összes | 2,57 milliárd $ | ||
Egy főre jutó | 40 000 $ | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 78 km² | ||
Időzóna | GMT (UTC0) | ||
Egyéb adatok | |||
Pénznem | guernsey-i font (GBP ) | ||
Nemzetközi gépkocsijel | GBG | ||
Hívószám | 44-1481 | ||
Segélyhívó telefonszám |
| ||
Internet TLD | .gg | ||
Villamos hálózat | 230 volt | ||
Elektromos csatlakozó |
| ||
Közlekedés iránya | bal | ||
A Wikimédia Commons tartalmaz Guernsey Bailiffség témájú médiaállományokat. | |||
Földrajz
szerkesztésHegyes-völgyes szigetcsoport. Legmagasabb pont: Hanois (114 m).
A Guernsey Bailiffséghez az alábbi szigetek tartoznak:
Történelem
szerkesztésA legutóbbi jégkorszak máig tartó interglaciális szakaszában a tengerszint emelkedésével Guernsey először félsziget lett a La Manche-csatornában, azután a többi hegyfokhoz hasonlóan szigetként elvált az európai kontinenstől.
Ekkoriban neolitikus földművesek éltek a partvidékén, dolmeneket és menhireket emeltek, Guernsey szigetén is. Az itteni faragott menhirek nagy érdeklődést váltottak ki a régészekből.
A britonok Bretagne-ba vándorlásuk közben megszállták a Lenur-szigeteket (a Csatorna-szigetek korábbi neve). A Gwent Királyságba érkezve Szent Sampson (Bretagne-ban Dol apátja) honosította meg a kereszténységet Guernsey-ben. A sziget később a Bretagne-i Hercegség birtoka lett, majd 933-ban a Normandiai Hercegség kebelezte be. Guernsey és a többi Csatorna-sziget a középkori Normandiai Hercegség utolsó maradványa, a szigeteken III. Károly brit király mint Normandia hercege uralkodik.
A középkorban a szigeteket ismételten megtámadták francia kalózok, illetve a rendes francia haditengerészet, különösen a százéves háborúban, amikor a szigeteket a franciák több alkalommal megszállták, először 1339-ben.
1372-ben a szigetet aragón zsoldosok támadták meg Owain Lawgoch (más néven Yvon de Galles) parancsnoksága alatt. Owain Lawgoch francia lovagnak adta ki magát. Ő és sötét hajú katonái a guernsey-i legendák tengerről érkező tündérei.
Az angol polgárháború idején Guernsey a parlament oldalára állt, míg Jersey királypárti maradt. Guernsey döntése összefüggött azzal, hogy itt a lakosság jelentős része kálvinista volt, vagy más reformált egyház tagja és hogy korábban I. Károly angol király elutasította, hogy fellépjen a barbár kalózok által fogságba ejtett guernsey-i tengerészek érdekében. Az egyetértés nem volt teljes, néhány királypárti fellázadt a sziget délnyugati részén, amikor Sir Peter Osbourne kormányzó királypárti csapatokkal elfoglalta Cornet várát. Ez volt az utolsó királypárti erőd, amelyik kapitulált, 1651-ben.
A 17. és 18. század folyamán, a francia–spanyol háborúk idején Guernsey hajógazdái és kapitányai kihasználták kontinentális kapcsolataikat és kalózleveleket szereztek kereskedőiknek, akik így törvényes kalózok lettek.
A 19. században drámaian nőtt a sziget gazdagsága, a világméretű tengeri kereskedelem és a kőbányászat virágzása miatt. Egy nevezetes guernsey-i kereskedő, William Le Lacheur építette ki Costa Rica kávékereskedelmét Európával.
Az első világháborúban kb. 3000 szigetlakó szolgált az Európában harcoló brit hadseregben. A második világháborúban Guernsey-t és tartozékait megszállták a német csapatok. A megszállás előtt sok gyereket evakuáltak Angliába, ahol rokonaiknál vagy éppen idegeneknél éltek a háború alatt. Voltak gyerekek, akik sohasem találkoztak később családjukkal. A megszállás alatt néhány szigetlakót Délnyugat-Németország táboraiba deportáltak, főleg Biberach an der Riss városba. Alderney-ben koncentrációs tábor épült, ahol főleg kelet-európaiakat kényszerítettek munkára. Ez volt az egyetlen brit földön létesült koncentrációs tábor. A visszaemlékezésekben Alderney francia nevén említik: Aurigny.
A második világháború folyamán megerődítették a szigetet, mert nagy stratégiai jelentősége volt. A németek szemmel tartották a partot és kiegészítették a Hornet-várat. Hitler megszállottan hitte, hogy a britek mindenáron megkísérlik majd visszafoglalni a szigeteket, és az Atlanti Fal anyagi eszközeinek 20%-át a Csatorna-szigetekre összpontosította. Ma a legtöbb német erődítmény érintetlen, sok magántulajdonban van, és nyitott a közönség előtt.
Kormányzás
szerkesztésA Guernsey Bailiffség önkormányzó brit koronafüggőség. Az államfő az Egyesült Királyság uralkodója, aki a Csatorna-szigetek jogán a Normandia hercege (Duke of Normandy) címet használja. Az uralkodót alkormányzó (Lieutenant-Governor) képviseli, aki régente tényleges letéteményese és gyakorolója is volt a végrehajtó hatalomnak, de mára szerepe kiüresedett, jelképessé vált.
A törvényhozás a Rendi Gyűlés (States of Guernsey) joga, aminek harmincnyolc népképviselőnek (people's deputy) nevezett tagja van. A testületben a bailiff elnököl, aki a sziget főbírója, de tanácskozási joggal a korona tiszti jogászai, a főügyésznek tekinthető prokurátor (procureur) és helyettese, a kontroller (comptroller) is részt vesznek az üléseken. A népképviselőket négy évre választják.
A végrehajtó hatalom a rendek kebeléből választott öttagú Irányelvek és Erőforrások Bizottság (Policy and Resources Committee) kezében van, melynek elnöke voltaképpen a kormányfő, tagjai pedig miniszterek, akik a kormány osztályait (departments) irányítják.
A bírói hatalmat a rendektől és a kormánytól független bírósági szervezet gyakorolja. A jogrendszer a IX. századi hagyományokra visszavezethető normann szokásjogon és az angolszász jogtudományon alapul. A bailiff a sziget főbírója, aki bírói szerepe mellett bizonyos közigazgatási feladatokat is ellát. A Királyi Bíróság (Royal Court) a fő elsőfolyamodású bíróság polgári perekben és büntetőeljárásokban is. A fellebbezéseket a Fellebbviteli Bíróság (Court of Appeal) bírálja el. Rajtuk kívül még a Magisztrátusi Bíróság (Magistrate's Court) első fokon ítélkezik kisebb súlyú vétségek és kihágások eseteiben.
Gazdaság
szerkesztésGazdasági életének alapja a turizmus és a kereskedelem. Jelentős a paradicsom- , a szőlő- és a vágottvirág-termesztés. Emellett jelentős a halászat, a grafit- és a sóbányászat. Iparát a textil- és kézműipar jellemzi. Guernsey saját Guernsey-i font papírpénzekkel (1, 5, 10, 20, 50 font) és érmékkel (,1 2, 5, 10, 20, 50 penny, 1, 2 font) rendelkezik, területén a Jersey font és a Bank of England bankjegyei is érvényes fizetőeszköznek minősülnek.
Népesség
szerkesztés- Népsűrűség: 732 fő/km²
- Népcsoportok: angol, francia (normann leszármazottak)
Közlekedés
szerkesztés- Közutak hossza: 200 km
- Vasútvonalak hossza: 5 km
- Repülőterek száma: 2
- Kikötők száma: 2
Jegyzetek
szerkesztésForrások
szerkesztés- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
További információk
szerkesztés- States of Guernsey
- This is Guernsey
- Guernsey Touristboard Archiválva 2006. augusztus 4-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Quellen zum "Lager Lindele"
- Múzeum