Havasi nyúlhere

Havasi nyúlhere
	Az Alpokban virágzó példány
Rendszertani besorolás
Ország:	Növények (Plantae);
Törzs:	Zárvatermők (Magnoliophyta);
Csoport:	Valódi kétszikűek (Eudicots);
Csoport:	Core eudicots;
Csoport:	Superrosidae;
Csoport:	Rosidae;
Csoport:	Eurosids I;
Rend:	Hüvelyesek (Fabales);
Család:	Pillangósvirágúak (Fabaceae);
Alcsalád:	Bükkönyformák (Faboideae);
Nemzetség-; csoport:	Loteae;
Nemzetség:	Anthyllis;
Faj:	Nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria);
Tudományos név
	Anthyllis vulneraria subsp. alpestris; (Hegetschw.) Asch. & Graebn.
Szinonimák
	Anthyllis alpestris Rchb.; Anthyllis alpicola Brugger; Anthyllis valesiaca Beck;
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Havasi nyúlhere témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Havasi nyúlhere témájú kategóriát.

A havasi nyúlhere (Anthyllis vulneraria subsp. alpestris) a hüvelyesek (Fabales) rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak (Fabaceae vagy Leguminosae) családjába tartozó nyúlszapuka (Anthyllis vulneraria) egyik alfaja.

Elterjedése

A havasi nyúlhere elterjedési területe a Kantábriai-hegység, az Alpok, a Jura-hegység, a Kárpátok és a Balkán, Montenegróig.

Megjelenése

A havasi nyúlhere 5-20 centiméter magas, erőteljes karógyökerű, évelő növény. Egyszerű, rásimuló szőrű szárai heverők vagy ívben felemelkedők. Tőlevelei lándzsás-elliptikusak, nyelesek, többnyire tagolatlanok, kopaszok. A szárlevelek páratlanul szárnyaltak, főleg a szár alsó felén találhatók, gyakran hiányoznak. A csúcsi levélke az oldalsóknál többnyire sokkal nagyobb és hosszabb. A fejecskevirágzat alatti murvalevelek közepükön túl ujjasan osztottak, többnyire rövidebbek, mint az elvirágzás után felfújt, hártyás, bozontos fehér szőrű, 12-19 milliméter hosszú csésze; az utóbbi csúcsa vöröses. A párta aranysárga, világossárga vagy fehéres, 15-20 milliméter hosszú, a csónak csúcsa egyszínű. A hüvely a csészében maradó, csupán egyetlen, 4-6 milliméter hosszú magot tartalmaz.

Életmódja

A havasi nyúlhere a hegyvidéki-alhavasi és havasi övben 1000-2900 méter magasságban fordul elő, köves, többnyire mészben gazdag talajokon. Gyakran látható közepesen száraz vagy üde hegyi rétek sás- és gyeptársulásaiban, továbbá törmeléklejtőkön és sziklákon.

Felhasználhatósága

A havasi nyúlhere a legfontosabb nyerstalajmegkötő növények közé tartozik, melyeket előörsként sokszor telepítenek lavinák vagy földcsuszamlások által feltépett felületekre, emellett jó takarmánynövény. A nyúlszapuka síkvidéki alfaja, az Anthyllis vulneraria subsp. vulneraria szintén jó takarmánynövény.

A havasi nyúlhere mint gyógynövény is kedvelt, elsősorban sebek gyógyítására használják. Szaponint, cser- és festékanyagot tartalmazó virágait kifőzik, a friss főzet sebek és nehezen gyógyuló fekélyek kitisztítására szolgál embereknél és háziállatoknál egyaránt. Teaként fogyasztva enyhe hashajtó, vértisztító és gyomorerősítő hatású.

Szaporodása

A havasi nyúlhere virágzási ideje július–augusztus között van.

A növény nektár nélküli virágaiban a csónak és az evezők redősen annyira egybekapcsolódnak, hogy a virágra ereszkedő rovar súlyával az egészet lenyomja. Ekkor a ragacsos virágport hordozó porzók és a hosszú bibeszálak kiemelkednek a virágból, s a megporzást végző poszméhekkel és lepkékkel érintkezésbe kerülnek.

Képek

virágai közelről

Források

Nagy európai természetkalauz. Összeáll. és szerk. Roland Gerstmeier. 2. kiadás. Budapest: Officina Nova. 1993. ISBN 963 8185 40 6
http://www.theplantlist.org/tpl/record/ild-9137

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap