Hawaii
Hawaii (hawaii nyelven: Mokuʻāina o Hawaiʻi),[2] az Amerikai Egyesült Államok egyik exklávé tagállama. (A másik Alaszka.) Az 50. tagállam, 1959. augusztus 21-e óta. Földrajzilag elkülönül az ország törzsterületétől, de még az amerikai kontinenstől is, és lényegében egy Polinéziához (Óceánia) tartozó szigetcsoport a Csendes-óceánon. Fővárosa és egyben legnagyobb települése Honolulu.
| Hawaii állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) | |||
| |||
| Közkedvelt elnevezés: The Aloha State | |||
| Mottó: Ua mau ke ea o ka aina I ka pono (hawaii) – Az élet a földön örökös igazságban van | |||
| Névadó | Hawaii | ||
 | |||
| Közigazgatás | |||
| Fővárosa | Honolulu | ||
| Legnagyobb város | Honolulu | ||
| Kormányzó | Josh Green (D) | ||
| Hivatalos nyelv | angol és hawaii | ||
| Postai rövidítés | HI | ||
| ISO 3166-2 | US-HI | ||
| Felvétel az Unióba | |||
| sorrendben | 50. | ||
| dátuma | 1959. augusztus 21. | ||
| Rangsor | |||
| terület szerint | 43. | ||
| népesség szerint | 42. | ||
| népsűrűség szerint | 13. | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 1 455 271 fő (2020. ápr. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 72,83 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | |||
| összesen | 29 311 km² | ||
| ebből víz | 41,2 % | ||
| Időzóna | Hawaii: UTC-10 (nincs nyári időszámítás) | ||
| Szélesség | é. 18°55′ – é. 28°27′ | ||
| Hosszúság | ny. 154°40′ – ny. 178°22′ | ||
| Kiterjedés | |||
| észak-déli | 2450 km | ||
| Domborzat | |||
| legmagasabb pont | 4205 m | ||
| átlagmagasság | 925 m | ||
| legalacsonyabb pont | 0 m | ||
| Térkép | |||
 | |||
| Hawaii állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Hawaii állam (Mokuʻāina o Hawaiʻi) témájú médiaállományokat. | |||
Változatos természeti környezete, meleg trópusi éghajlata, nyilvános strandokban való bősége és aktív vulkánjai miatt a turisták, szörfösök, biológusok és vulkanológusok számára egyaránt népszerű célpont.
A szó etimológiája
szerkesztésA Hawaii szót a proto-polinéziai Sawaiki szóból származtatják, melynek jelentése „anyaföld”. A szó más polinéziai nyelvekben is megtalálható, úgymint a maori Hawaiki, a rarotongai Avaiki, és a szamoai Savaii. Polinézia más területein Hawaii az alvilág vagy az őshaza neve. Jelentése Hawaiin: az Istenség levegője és vize. (Ha - levegő, wai - víz, I - Istenség).
Történelme
szerkesztésKorai történelem
szerkesztés
Hawaii a polinézek nagy vándorlási hullámának részeként népesült be, a pontos dátum sokáig vita tárgyát képezte, de a régészeti leleteken alapuló friss kutatási eredmények azt mutatják hogy az első lakosok valamikor 1000 és 1200 között érkezhettek a szigetcsoportra a Marquises-szigetekről.[3] A hawaii őslakosok nem rendelkeztek írásbeliséggel, nem ismerték a fémmegmunkálást és a kerámiakészítést, de kéttörzsű hajóikon nagy távolságokat tudtak megtenni az óceánon és fejlett navigációval rendelkeztek. A bennszülött hagyományok szerint történelmük fontos állomása volt a Tahitiről származó hódítók érkezése, akik átvették a hatalmat a szigetcsoport fölött, de ezt régészeti bizonyítékok nem támasztják alá. A hawaii társadalom az indiaihoz hasonló kasztrendszeren alapult, a legmagasabb társadalmi réteget a nemesség (aliʻi) alkotta, aminek legerősebb családjai állandóan harcban álltak egymással. Vallásgyakorlásuk központjai a heiau elnevezésű templomok voltak, ahol emberáldozatokat is bemutattak.[4] Az őslakos kultúra gazdag mítoszokban és legendákban.
Az európaiak érkezése
szerkesztés
A szigetcsoportot az egyik legismertebb brit felfedező, James Cook fedezte fel, aki 1778 január 20-án ért partot Kauai szigetén. A hajós a földdarabokat megbízójának, Lord Sandwichnek a tiszteletére Sandwich-szigeteknek (angolul: Sandwich Islands) nevezte el. A bennszülöttek először Lono isten reinkarnációjaként tisztelték a felfedezőt, de később, egy lopott dereglye miatt támadt félreértést követő összetűzésben megölték és feldarabolták a brit kapitányt.[5]
A következő évtizedek során gyakorivá váltak az európai és amerikai látogatások a szigeteken, először felfedezők, majd kereskedők és bálnavadászok érkeztek. Az utazók betegségeket hurcoltak be az elzárt területre, az influenza, a himlő és a kanyaró pusztításának következményeként az őslakos népesség 1820-ra 71%-kal csökkent.[6] 1830-ban kínai munkások behurcolták a leprát, ami szintén rengeteg halálos áldozatot követelt. A járványt izolált lepratelepek létrehozásával igyekeztek megállítani, ezek közül a legismertebb Kalaupapa volt Molokai szigetén.[7] Itt végezték munkájukat a szigetcsoport leghíresebb szentjei, Molokai Szent Damján belga szerzetes és Szent Marianne Cope német apáca is, akik a leprásokhoz költözve gondozták a betegeket halálukig.[8][9]
A területre érkező európai fegyvereket felhasználva Hawaii-sziget egyik jelentős őslakos nemesi családjának tagja, a kiemelkedően tehetséges politikus és hadvezér, I. (Nagy) Kamehameha király (1782-1819) hadjáratok sorozatában legyőzte riválisait és 1795-ben kiterjesztette hatalmát az egész szigetcsoportra, létrehozva a Hawaii Királyságot.[10] Az általa alapított Kamehameha-ház egészen 1872-ig uralta az országot. Utódja, II. Kamehameha (1819-1824) uralkodása alatt amerikai protestáns misszionáriusok érkeztek a szigetcsoportra és keresztény hitre térítették a bennszülötteket, ennek köszönhetően az őslakos szokások és kultúra háttérbe szorultak. Ezzel párhuzamosan elterjedt az írásbeliség használata és iskolák, templomok, valamint európai ültetvények alapultak. A királyt testvére, III. Kamehameha (1825-1854) követte a trónon, aki 1840-ben kiadta az ország alkotmányát[11] és sikerült elismertetnie a királyság függetlenségét Nagy Britanniával, Franciaországgal és az Egyesült Államokkal.[12]
Az Egyesült Államok befolyásának növekedése
szerkesztés
A misszionáriusok érkezésével párhuzamosan egy kisszámú, de befolyásos fehér telepes elit alakult ki a szigeteken. Ez a csoport elérte, hogy III. Kamehameha földosztást hajtson végre (Nagy Māhele, 1848) és törvénybe foglalja a Hawaiion addig nem létező magántulajdont.[13] Ennek a folyamatnak az eredményeként az addigi feudális rendszer helyét átvette a nagybirtokos gazdálkodás. Mind a britek, a franciák és az amerikaiak megpróbáltak minél nagyobb befolyást szerezni a szigetország belügyeibe. Ebben az amerikaiak voltak a legsikeresebbek, akik 1875-ben megkötötték Hawaiial a Kölcsönösségi Szerződést, amely gyakorlatilag egy szabadkereskedelmi megállapodás volt a két ország között, Hawaii vámmentesen exportálhatott cukrot Amerikába, az Egyesült Államok pedig pedig különleges gazdasági kiváltságokat szerzett a területen és katonai bázist létesíthetett Pearl Harborban. Ez a lépés a fehér ültetvényesek további megerősödését hozta.[14] Amikor V. Kamehameha király 1872-ben örökös nélkül halt meg, trónviszály robbant ki és brit, valamint amerikai csapatok szálltak partra, hogy fenntartsák a békét. A hatalomra jutó új uralkodó, David Kalākaua megkísérelte visszaállítani az őslakos hagyományokat és fényűző udvartartást tartott fent, ezért elveszítette a fehér elit támogatását. A telepesek egy helyi milícia, a Honolulu lövészezred támogatásával új alkotmány aláírására kényszerítették a királyt, az 1887-es úgynevezett Bajonett Alkotmányban korlátozták a király hatalmát és szavazati jogot adtak a leggazdagabb, elsősorban fehérekből álló rétegnek.[15]
A függetlenség elvesztése
szerkesztés
Az utolsó hawaii uralkodó, Liliuokalani királynő erős kézzel igyekezett visszaállítani országa lecsökkent szuverenitását, nem volt hajlandó megújítani a Kölcsönösségi Szerződést és érvényteleníteni szerette volna a Bajonett Alkotmányt is. Ezekkel a lépésekkel feldühítette a telepeseket és 1893-ban amerikai üzletemberek egy csoportja, az úgynevezett Biztonsági Bizottság tagjai a USS Boston hadihajó tengerészgyalogosainak segítségével megpuccsolták az uralkodót. Mivel ebben az időszakban Grover Cleveland elnök vezette Egyesült Államokat, aki Liliuokalani személyes barátja volt, nem volt hajlandó annektálni a területet, így egy rövid életű oligarchikus egypártrendszerrel működő köztársaság jött létre Hawaii Köztársaság néven, amelyet már teljesen a telepesek irányítottak, kiszorítva az őslakosokat a hatalomból.[16] A szigetcsoportot végül 1898-ban annektálta az Egyesült Államok és 1900-ban tengerentúli terület státuszt kapott Hawaii Terület néven William McKinley elnöksége alatt.[17] A terület lakói adóztak a központi kormányzatnak, de nem rendelkeztek szavazati joggal az amerikai választásokon.
Hawaii az 1940-es évekig tartó időszakban gyors fejlődésen ment keresztül, az ültetvények területe növekedett és nagy mennyiségű cukrot és ananászt exportáltak az amerikai kontinensre. Ebben időszakban a szigeteket gazdasági súlyukat kihasználva a cukorültetvények tulajdonosai, az úgy nevezett „Big Five” (Nagy Öt) cégek mágnásai irányították a háttérből. Felgyorsult a népességnövekedés , elsősorban az ázsiai országokból és Puerto Ricoból az ültetvényekre dolgozni hozott munkásoknak köszönhetően, így az őslakosok kisebbségbe kerültek. A szigeteken kiépült a polgári és a katonai infrastruktúra, Pearl Harbor kikötője pedig az USA csendes-óceáni flottájának legfontosabb bázisává vált.
1941. december 7-én a Japán Birodalom meglepetésszerű támadást hajtott végre a pearl harbori haditengerészeti bázis ellen, amelynek során 20 hadihajót pusztítottak el vagy rongáltak meg és több mint 300 repülőgépet semmisítettek meg. A japánok az akció során több mint 2400 amerikait öltek meg, köztük civileket. A támadás hatására az Egyesült Államok hadat üzent Japánnak és belépett a második világháborúba. A háború során végig az amerikai propaganda meghatározó eleme maradt a Hawaii elleni támadás megbosszulása.[18] Tódzsó Hideki japán miniszterelnök terveiben szerepelt, hogy japán uralom alá veti Hawaiit, Alaszkát és Washington államot.[19]
Az USA tagállamaként
szerkesztésAz 1950-es években a szavazati joghoz jutó bevándorlók által támogatott Hawaii Demokrata Párt megerősödött és tagállam státuszt követelt a szigetcsoportnak. Az ültetvényes elit a status quo mellett állt ki, ugyanis amíg Hawaii csak tengeren túli terület státusszal rendelkezett, könnyebben tudtak olcsó munkerőt hozni Ázsiából. 1959-ben népszavazást tartottak a terület státuszáról, amelyen a lakosok 94,3% a szövetségi állammá válás mellett tette le a voksát, a döntést csak 5,7% ellenezte.[20]
Az USA tagállamaként Hawaii gazdasága tovább növekedett, megnőtt a turizmus szerepe és nagy mennyiségű tőke áramlott az államba elsőroban az USA-ból és Japánból. Ezzel párhuzamosan az 1990-es években problémák is jelentkeztek: miközben az árak megnőttek, a fizetések relatíve alacsonyak maradtak, így széles tömegek megélhetése került veszélybe. A gazdaságnak a következő évizedben sikerült talpra állnia, elsősorban annak köszönhetően, hogy az egész világ egyik legfontosabb turisztikai és csillagászati központjává vált.
Komoly társadalmi problémát okozott az őslakosok helyzete is. A korábban bennszülött tulajdonban lévő földek legnagyobb része állami kézbe került, ezeknek a területeknek egy részén nemzeti parkok jöttek létre, máshol azonban beruházásokat hajtottak végre. Az építkezések ellen az őslakos szervezetek tiltakoztak és tüntettek, a megmozdulások a hawaii függetlenségi mozgalom megerősödéséhez vezettek. Bill Clinton amerikai elnök 1993-ban nyilvánosan bocsánatot kért az Amerikai Egyesült Államok nevében a hawaii őslakosokat ért atrocitásokért és a királyságuk erőszakos megpuccsolásáért. A bennszülött jogok egyik legfontosabb képviselője Israel Kamakawiwoʻole énekes volt, a Somewhere over the Rainbow/What a Wonderful Life című dal előadója. A feszültségek később sem csillapodtak, amikor 2019-ben a Harmincméteres Teleszkóp felépítését készítették elő a Mauna Kea vulkánon, a szentként tisztelt hegyen zajló építkezés ellen olyan erős tüntetéshullám kezdődött, hogy szükségállapotot kellett bevezetni az államban.[21][22]
Földrajz
szerkesztésMintegy 3200 km-re fekszik délnyugatra Észak-Amerika partvidékétől, délkeletre Japántól, és északkeletre Ausztráliától. Az állam magában foglalja szinte az egész vulkanikus Hawaii-szigeteki hegyláncot, ami szigetek százaiból áll, 2400 km hosszan elterülve. A Hawaii-szigetek egy úgynevezett forrópont (köpenyhőoszlop) felett keletkeztek, ezért kizárólag vulkanikus kőzetekből állnak, mindegyikük közepén egy-egy vulkánnal. Az állandó helyzetű forrópont felett az óceáni kéreg fokozatosan elmozdult, így keletkeznek még ma is egymás közelében újabb és újabb vulkáni szigetek. A Hawaii sziget („nagy sziget”) és egyben a szigetcsoport legmagasabb pontja a Mauna Kea.
Szigetek
szerkesztésA Hawaii-szigetek mindegyike vulkáni tevékenység során alakult ki.
| Fekvés | Kép | Név | Terület | Lakosság | Megye | Becenév |
|---|---|---|---|---|---|---|
|
|
Niihau | 178 km² | 170 |  Kauai megye |
The Forbidden Isle A tiltott sziget |
|
|
Kauai | 1433 km² | 66 921 | Kauai megye |
The Garden Isle A kert-sziget |
|
|
Oahu | 1557 km² | 953 207 |  Honolulu megye |
The Gathering Place A gyülekezőhely |
|
|
Molokai | 676 km² | 7 345 |  Kalawao megye / Maui megye |
The Friendly Isle A barátságos sziget |
|
|
Lanai | 364 km² | 3 135 | Maui megye |
The Pineapple Isle Az ananász-sziget |
|
|
Kahoolawe | 117 km² | 0 | Maui megye |
The _target Isle A célsziget |
|
|
Maui | 1883 km² | 144 444 | Maui megye |
The Valley Isle A völgy-sziget |
|
|
Hawaii | 10 450 km² | 185 079 |  Hawaii megye |
The Big Island A nagy sziget |
Kaala egy kisebb sziget Niihau mellett, amit gyakran figyelmen kívül hagynak.
Az államhoz tartoznak még az Északnyugati Hawaii-szigetek is.
Éghajlat
szerkesztésA Hawaii-szigetek éghajlata kellemes trópusi. Két évszak van: a száraz évszak májustól októberig, és az esős évszak októbertől áprilisig. A Csendes-óceán kiegyenlítő hatással van a szigetek évi átlaghőmérsékletére. A téli átlaghőmérséklet 22-24 °C körüli, a nyári átlaghőmérséklet többnyire 28 °C feletti. A csapadékeloszlásra a szigetek magashegységeinek elhelyezkedése, valamint a Csendes-óceáni passzátszél északkeleti iránya van hatással. A szigetek nyugati és déli oldalai szélárnyékoltak, itt az évi csapadékmennyiség 500–1000 mm. Az északi és keleti oldalakra szabadon juthat be csapadék, itt az évi csapadékmennyiség 3000–4000 mm. Hó nem jellemző a trópusokon, de 4205 méter felett esik a Mauna Keán és a Mauna Loán néhány téli hónapban. A Hawaii-szigeteken nincs hőmérsékleti eltérés, így a természetes növényzet a csapadékmennyiségtől függően alakult ki. A szigetek nyugati és déli oldalain szavannák helyezkednek el, az északi és keleti oldalak növényzetét a kedvező csapadékmennyiségnek köszönhetően trópusi esőerdők alkotják.
Élővilág
szerkesztésA Hawaii-szigeteken rengetegféle trópusi növény, zöldség, gyümölcs és virág található. Megtalálható a kókuszdió, a bambusz, valamint számos más trópusi égövi fa. A sokféle gyümölcs között gyakori a banán, az ananász, a mangó, ezenkívül is több száz fajta gyümölcs- és zöldségféle. A szigeteken számos különböző virágfajta található meg természetes környezetben, például: hibiszkusz, orchideafélék.
Népesség
szerkesztés
Népességének változása
szerkesztés| Lakosok száma | 154 001 | 255 912 | 368 336 | 499 794 | 768 561 | 964 691 | 1 211 537 | 1 404 054 | 1 431 603 | 1 455 271 |
| 1900 | 1920 | 1930 | 1950 | 1970 | 1980 | 2000 | 2013 | 2015 | 2020 |
Vallás
szerkesztés
Az eredetileg a helyi politeista vallást gyakorló hawaii őslakosokat az 1820-as években térítették meg az Amerikából és Európából érkezett különböző keresztény felekezetek misszionáriusai. A szigetekre települő fehérek is vagy protestánsok vagy katolikusok voltak. Az Ázsiából érkező bevándorlók magukkal hozták keleti vallásaikat, a buddhizmust, a taoizmust és a konfucianizmust is, így az állam vallási összetétele rendkívül heterogén.[23] Jelenleg Hawaiion a lakosság 38%- a protestáns egyházakhoz tartozik (közülük a 4%-ot kitevő baptisták a legnépesebb közösség), őket követik a katolikusok 20%-kal és a buddhisták 8%-kal. Az Egyesült Államok többi részéhez képest magas a nem vallásosak aránya is, a lakosság 26%-a felekezeten kívüli.[24]
Jelentős városok
szerkesztés Honolulu  Hilo |
Sorszám | Város neve | Népesség (2020)[25] | Sorszám | Város neve | Népesség (2011) |  Kaneohe  Wailuku |
|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1. | Honolulu | 350 964
|
11. | Kihei | 21 423
| ||
| 2. | East Honolulu | 50 922
|
12. | Kapolei | 21 411
| ||
| 3. | Pearl City | 45 295
|
13. | Mililani Mauka | 21 075
| ||
| 4. | Hilo | 44 186
|
14. | Makakilo | 19 877
| ||
| 5. | Waipahu | 43 485
|
15. | Kailua | 19 713
| ||
| 6. | Kailua | 40 514
|
16. | Wahiawa | 18 658
| ||
| 7. | Kaneohe | 37 430
|
17. | Wailuku | 17 697
| ||
| 8. | Kahului | 28 219
|
18. | Ewa Beach | 16 415
| ||
| 9. | Mililani | 28 121
|
19. | Halawa | 15 016
| ||
| 10. | Ewa Gentry | 25 707
|
20. | Ocean Pointe | 14 965
|
Gazdaság
szerkesztésHawaii gazdasági szempontból az Amerikai Egyesült Államokon belül a kevésbé fejlett területek közé tartozik. Az állam GDP-je 2021-ben 90,059 milliárd $ volt, körülbelül hasonló méretű mint Szlovákia nemzeti összterméke, az egy főre jutó GDP pedig 62 474 $ volt, a magyarországi érték csaknem kétszerese.[26] Az állam erősen függ az importcikkektől mind élelmiszerek, mind építőanyagok terén, így mivel a termékek ára tartalmazza a tengeren túlról való szállítás költségeit, a lakhatás és a megélhetési költségek magasak a fizetésekhez képest.
Mezőgazdaság
szerkesztésKultúra
szerkesztésA polinéziai háromszögön belül rengeteg sziget hasonló kultúrával rendelkezik, vallás, társadalmi felépítés és mítoszok tekintetében is. Antropológusok úgy vélik, hogy az összes polinéziai egy ausztronéz proto-kultúrából ered. Az eredeti hawaii kultúra polinéz eredetű, azonban mára már csak nyomokban lelhető fel. Az őshonos hawaii kultúrát sok észak-amerikai és ázsiai hatás érte.
Az ősi Hawaii-n kasztrendszer működött, hasonlóan Indiához.
Az emberáldozat nem volt ritka.
A legismertebb hawaii tánc a hula.
A Hooponopono egy ősi hawaii gyógymód, a megbocsátás művészete, terápia a negatív gondolatok, érzelmek semlegesítésére. Hagyományosan gyógyító papok végezték a beteg személy családtagjai között.
A hawaii vallás politeista, többistenhívő, valamint animista, mely úgy tartja, hogy lelke van az állatoknak, a hullámoknak és az égnek is. Ezen felül minden családnak védelmezője van, amelyet aumakuának neveznek. A kahuna megfelelője a sámánnak, aki médiumként közvetített az istenek és szellemek felé. A kahunák gyógyítottak is az istenek útmutatása alapján.
Az ima lényeges részét képezte a hawaii életnek, házépítéskor, kenuépítéskor alkalmazták. Az imák, felajánlások, áldozatok bemutatása templomokban történt.
Oktatás
szerkesztésHawaii összes egyeteme a Hawaii Egyetemrendszer felügyelete alatt áll, ami több intézményt is működtet (többek között főiskolákat és kutatóközpontokat is) államszerte. A hálózat legnagyobb egyeteme a manoai campus.
Érdekességek
szerkesztés
- Hawaii „hivatalos hala”, a Humuhumunukunukuapua’a az egyik legismertebb hosszú nevű állat. Azt szokták viccesen mondani, hogy „A név hosszabb, mint a hal.”[27][28]
- Hawaii egyike azon államoknak, ahol nincs nyári időszámítás.
- Hawaii az egyetlen állama az Amerikai Egyesült Államoknak, amely:
- földrajzilag nem Észak-Amerikában van
- teljesen vízzel határolt
- szigetvilág
- van királyi palotája
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ 2020. évi népszámlálás az Egyesült Államokban. (Hozzáférés: 2022. március 20.)
- ↑ A név autentikus kiejtésében az ʻ jellel elkülönített hangokat nem szabad összeolvasztva kimondani, hanem kissé külön, így: moku-áina o hauaj-i
- ↑ When Did the Polynesians Settle Hawai'i? A Review of 150 Years of Scholarly Inquiry and a Tentative Answer. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Mo'okini Heiau (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Editors, History com: Captain Cook killed in Hawaii (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Goo, Sara Kehaulani: After 200 years, Native Hawaiians make a comeback (amerikai angol nyelven). Pew Research Center. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ CNN, Meera Senthilingam, for: The Hawaiian leprosy patients sent to a life of exile. CNN. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Kalaupapa, Mailing Address: P. O. Box 2222: Father Damien - Kalaupapa National Historical Park (U.S. National Park Service) (angol nyelven). www.nps.gov. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Szent Marianne Cope, Damien de Veuster atya munkatársa a leprás betegek között (magyar nyelven). Magyar Kurír. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ King Kamehameha I | Hawaiian History (angol nyelven). Go Hawaii, 2017. április 26. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Ho'oilina Legacy Collection. hooilina.org. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ Hawaii* - Countries - Office of the Historian. history.state.gov. (Hozzáférés: 2022. május 9.)
- ↑ LAND IN HAWAI`I - A brief history of the transition from a Feudal System to an Allodial System and Hawaiian words used in real estate in Hawai`i today.. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Untitled Document. www.dartmouth.edu. [2023. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Society, National Geographic: Bayonet Constitution (angol nyelven). National Geographic Society, 2020. április 6. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Ph.D, Keanu Sai: The Illegal Overthrow of the Hawaiian Kingdom Government | NEA (angol nyelven). www.nea.org. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Department Of State. The Office of Electronic Information, Bureau of Public Affairs: Annexation of Hawaii, 1898 (angol nyelven). 2001-2009.state.gov. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Editors, History com: Pearl Harbor (angol nyelven). HISTORY. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Weinberg, Gerhard (2005): A World In Arms A Global History of World War II. Cambridge: Cambridge University Press. ISBN 978-0521618267. 329. o.
- ↑ Minatodani, Dore: Research Guides: Chronicling America: Historic Newspapers from Hawaiʻi and the U.S.: Hawaiʻi Statehood (angol nyelven). guides.library.manoa.hawaii.edu. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Csaba, Molnár: Hawaiin szükségállapotot hirdettek egy tervezett teleszkóp miatt (magyar nyelven). index.hu, 2019. július 22. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ Hawaii - History | Britannica (angol nyelven). www.britannica.com. (Hozzáférés: 2022. május 10.)
- ↑ A History of Religion in Hawaii (amerikai angol nyelven). Hachette Book Group, 2015. február 11. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
- ↑ NW, 1615 L. St; DC 20036USA202-419-4300 | Main202-857-8562 | Fax202-419-4372 | Media: Religious Landscape Study (amerikai angol nyelven). Pew Research Center's Religion & Public Life Project. (Hozzáférés: 2022. június 3.)
- ↑ Census (angol nyelven). census.hawaii.gov. (Hozzáférés: 2022. május 15.)
- ↑ Gross Domestic Product by State, 4th Quarter 2021 and Year 2021 (Preliminary). (Hozzáférés: 2022. május 11.)
- ↑ A picasso halak Archiválva 2007. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ [www.botany.hawaii.edu/basch/uhnpscesu/htms/kahofish/fish_pops/balistid/trigger07.htm botany.hawaii.edu] Rhinecanthus rectangulus. humuhumu nukunuku apua'a. wedge triggerfish - Fishes of Kaloko-Honokohau National Historical Park
