Heiligenkreuz (Alsó-Ausztria)

Heiligenkreuz osztrák község Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 1545 lakosa volt. Heiligenkreuz 1133-ban alapított ciszterci apátságáról, teológiai főiskolájáról és a Leopoldinum papszemináriumáról ismert.

Heiligenkreuz
Heiligenkreuz címere
Közigazgatás
Ország	Ausztria
Tartomány	Alsó-Ausztria
Járás	Badeni járás
Irányítószám	2500, 2532, 2534
Körzethívószám	02258
Forgalmi rendszám	BN
Népesség
Teljes népesség	1525 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	312 m
Terület	29,52 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 03′ 23″, k. h. 16° 07′ 45″48.056388888889, 16.129166666667
Heiligenkreuz weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Heiligenkreuz témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Elhelyezkedése

Heiligenkreuz a Badeni járásban

A heiligenkreuzi apátság

A községháza

Heiligenkreuz a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-erdő keleti peremén, a Sattelbach folyó mentén. Területének 75%-a erdő, 17,6% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 5 települést és településrészt egyesít: Füllenberg (32 lakos 2022-ben), Heiligenkreuz (509), Preinsfeld (133), Sattelbach (145) és Siegenfeld (726).

A környező önkormányzatok: keletre Pfaffstätten, délkeletre Baden bei Wien, nyugatra Alland, északra Wienerwald, északkeletre Gaaden.

Története

Az apátságot 1133-ban alapított III. (Szent) Lipót őrgróf a Bécsi-erdőben; ezelőtt egy Muchersdorf nevű falu állt a közelben.

Bécs 1683-as ostromakor a törökök felgyújtották a kolostort, amelyet 1691-re barokk stílusban újjáépítettek. II. József idején a kolostor lelkipásztori és oktatási szolgálatai miatt megmaradhatott. 1802-ben teológiai iskolát nyitottak Heiligenkreuzban, amely 1976-ban főiskola státuszt kapott és ma a német nyelvterület egyik legnagyobb papképző intézménye.

Az Anschluss után a nemzetiszocialisták tervbe vették a kolostor lerombolását, mert erre vezették volna el a Bécset körülvevő külső főútgyűrűt; a második világháborút követően a terveket megváltoztatták, így a főút a településtől északra épült meg.

A kolostor mellett a szolgák kis faluja terült el, amely igen lassan növekedett: a 19. század közepén érte el a 900 főt. Az 1848-as forradalom után felszámolták a feudális birtokrendszert és 1850-ben megalakult Heiligenkreuz község; első polgármesterévé Komáromy Edmund apátot választották.

Lakosság

A heiligenkreuzi önkormányzat területén 2022 januárjában 1545 fő élt. A lakosságszám 1961 óta gyarapodó tendenciát mutat. 2020-ban az ittlakók 84,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 4% a régi (2004 előtti), 4% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,9% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 5,2% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 76,4%-a római katolikusnak, 4,1% evangélikusnak, 2,2% ortodoxnak, 4,7% mohamedánnak, 9,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (88,4%) mellett a törökök (2%), a szerbek (1,7%), a horvátok (1,4%) és a bosnyákok (1%) alkották.

A népesség változása:

2016	1 587
2018	1 525

Látnivalók

• a heiligenkreuzi cisztercita kolostor
• a Lourdes-grottó

Források

• A település honlapja
• 30613 – Heiligenkreuz Statistik Austria

Fordítás

• Ez a szócikk részben vagy egészben a Heiligenkreuz (Niederösterreich) című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.