Herskó János
Herskó János (Budapest, 1926. április 9. – Budapest, 2011. október 12.) Kossuth- és kétszeres Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, egyetemi tanár.
| Herskó János | |
| Született | Herskó János 1926. április 9. Budapest |
| Elhunyt | 2011. október 12. (85 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyar |
| Házastársa | Herskó Anna |
| Foglalkozása | filmrendező, egyetemi tanár |
| Iskolái | Szakszervezeti Filmiskola ( – nincs, 1947) Színház- és Filmművészeti Főiskola (–1949, filmrendezés) |
| Kitüntetései | Balázs Béla-díj (1961, 1964) Érdemes művész (1970) Kossuth-díj (2006) Magyar Mozgókép Mestere (2007) |
| Sírhelye | Farkasréti temető (60/8-1-548)[1] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Életpályája
szerkesztésSzülei: Herskó Mózes József és Kaufmann Margit.[2] Zsidó családban született, édesanyja a holokauszt áldozata lett.[3] Filozófia, művészettörténet és esztétika témakörökben folytatott egyetemi tanulmányokat a Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1945 után kezdett el filmezéssel foglalkozni. Tanult Gertler Viktor filmiskolájában és a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1945–49 között. 1949-ben diplomázott, és ettől kezdve rövidfilmrendező volt. 1949–51 között a moszkvai Filmművészeti Főiskola ösztöndíjasa és aspiránsa volt. Hazatérése után 1952–70 között tanított a főiskolán, melynek főigazgató-helyettese is volt. 1953-tól dolgozott játékfilmrendezőként. A Hunnia Filmstúdió vezetője lett a stúdió megalakulásától a váratlan külföldre távozásáig, ugyanis 1970-ben – az 1968-as európai események hatására – családostul (felesége: Herskó Anna) Svédországba emigrált. Stockholmban szintén egyetemi oktatóként dolgozott. 1994-től ismét a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára lett.
Filmjei
szerkesztésSzínészként
- Párbeszéd (1963) (rendező és forgatókönyvíró is)[4]
- A varázsfuvola (1975)
- A "belső ember" (1984)
- A bűn lélektana (1984)
- A középjátékos (1984)
- Európa (1991)
- Kiss Vakond (1993)
- Országalma (1998)
- Az írógép (1999)
- Valaki kopog (2000)
- Ébrenjárók (2002)
- Napok, melyeknek értelmet adott a félelem (2005)
- Aczél (2009)[5]
Forgatókönyvíróként
- Ha egyszer 20 év múlva… (1964)
- És akkor a pasas… (1966)
- Apa - Egy hit naplója (1966)
- Lássátok feleim (1968)
- A Hamis Izabella (1968)
- Elsietett házasság (1968)
- Történelmi magánügyek (1969)
- Feldobott kő (1969)
- Ismeri a szandi mandit? (1969)
- A kenyereslány balladája (1995)
Rendezőként
- Képek az épülő Zalából (1948)
- Brigád (1949)
- A nép jelöltjei (1949)
- Az újjáéledő Zala (1949)
- A város alatt (1953)
- Melyiket a kilenc közül? (rendezőasszisztens) (1957)
- Vasvirág (1958)
- Két emelet boldogság (1960) (forgatókönyvíró is)
- Szevasz, Vera! (1967) (forgatókönyvíró is)
- Bors (1968)
- N.N., a halál angyala (1970) (forgatókönyvíró is)
- Találkozások (1990)
Producerként
- Egy őrült éjszaka (1970)
Dramaturgként
- Sztornó (2006)
Díjai
szerkesztés- Balázs Béla-díj (1961, 1964)[6]
- a filmkritikusok különdíja (1964, 1995)
- FIPRESCI-díj (1967)
- Érdemes művész (1970)
- a filmszemle életműdíja (2000)
- Kossuth-díj (2006)
- a filmkritikusok életműdíja (2007)
- a Magyar Mozgókép Mestere (2007)
Források
szerkesztés- Ki kicsoda a mai magyar filmművészetben. A Magyar Filmgyártó Vállalat, a Mozgókép Forgalmazási Vállalat, a Magyar Filmtudományi Intézet és a Filmarchívum kiadványa. 1983 ISBN 963-01-4698-3
- MTI Ki kicsoda 2009. Szerk. Hermann Péter. Budapest: Magyar Távirati Iroda. 2008. ISBN 978-963-1787-283
- Herskó. Interjúkötet; szerk. Muhi Klára; Korona, Bp., 2006
További információk
szerkesztés- Egy interjú a tanítványokkal[halott link]
- Elhunyt Herskó János filmrendező, hvg.hu, 2011. október 13.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ http://www.bessenyei.hu/farkasret/fotok-g.htm, 2019. szeptember 1.
- ↑ Szülei házasságkötési bejegyzése a Budapest VI. kerületi polgári házassági akv. 1704/1922. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. június 14.)
- ↑ Herskó János búcsúlevele in: Beszélő, 1997, november, 8–16. o.
- ↑ Párbeszéd a PORT.hu-n (magyarul)
- ↑ Aczél a PORT.hu-n (magyarul)
- ↑ A tiltott határátlépés miatt 1970-ben elítélt Herskó János és Herskó Anna teljes vagyonelkobzás alá eső kitüntetéseit – így a Balázs Béla-díjakat is – a II., XI., XII. ker. Bíróság B.II.1104/1970/8 számú, valamint a Budapesti Fővárosi Bíróság Bf.XXIV. 4363/1970/17. számú határozatai alapján 1970-ben visszavették, az érmeket megküldték az illetékes minisztériumnak, majd azokat az Országos Levéltár állományában helyezték el. Lásd: Keresztes Csaba: Sok elkobzott Balázs Béla-díj kis helyen is elfér. mnl.gov.hu. MNL OL, 2021. november 16. [2022. augusztus 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2023. március 6.)
