Hippolyte Fizeau

francia fizikus
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. szeptember 23.

Armand Hippolyte Louis Fizeau (Párizs, 1819. szeptember 23.Nanteuil-le-Haudouin, 1896. szeptember 18.) francia fizikus, a vele egy évben született Léon Foucault munkatársa és barátja (ezért szokás őket a francia tudomány Castor és Polluxaként emlegetni[1]).

Hippolyte Fizeau
Eugène Pirou fotográfiája 1883-ból
Eugène Pirou fotográfiája 1883-ból
Életrajzi adatok
Született1819. szeptember 23.
Párizs
Elhunyt1896. szeptember 18. (76 évesen)
Nanteuil-le-Haudouin
Ismeretes mint
Nemzetiségfrancia
ÁllampolgárságFranciaország francia
IskoláiCollège Stanislas
Pályafutása
Szakterületfizika
Jelentős munkáiFizeau-kísérlet (1851), Fizeau-módszer (1849), Doppler–Fizeau-hatás (1848)
Szakmai kitüntetések

Hatással voltak rá
Hatással volt
  • Léon Foucault,
  • Max von Laue,
  • A Wikimédia Commons tartalmaz Hippolyte Fizeau témájú médiaállományokat.

    Munkássága

    szerkesztés

    1848-ban — Christian Doppler munkásságát még nem ismerve — kimutatta, hogyan tolódnak el a csillagok színképvonalai. Ez a vöröseltolódás lett a Doppler-effektus első tapasztalati bizonyítéka, amiért időnként Doppler–Fizeau-hatásnak is nevezik.

    Együttműködése Foucault-val

    szerkesztés

    Az 1840-es évek végétől a fényt és a hőt tanulmányozta Léon Foucault-val. Elsőként készítettek dagerrotípiát a Napról, és megállapították, hogy annak külső rétege gáz állapotú (François Arago, a Párizsi Obszervatórium akkori igazgatója fotometrikus észlelései alapján úgy vélte, hogy az folyékony).

    1849-ben fogaskerekes tárcsákkal (Fizeau-módszer), majd forgótükrökkel megmérték a fény sebességét; eredményük 1%-on belül egyezik a ma helyesnek ismert értékkel. Ezzel egyúttal a Nap–Föld távolság értékét is sikerült pontosabban meghatározni.

    1851-ben (Fizeau-kísérlet) megállapították, hogy a fény a vízben lassabban halad, mint a levegőben.

    Emlékezete

    szerkesztés
     
    A Fizeau-kráter a Hold túlsó oldalán
    1. George Gamow: A fizika története, Gondolat Kiadó, Budapest, 1965 p. 168–169.

    További információk

    szerkesztés
      NODES
    os 2