Hordalék
A hordalék a víz (folyóvíz, állóvizek áramlásai vagy a hullámverés) által mozgatott, szállított szilárd, szemcsés-darabos anyag. A szemcsék méretétől függően változik azok megnevezése: növekvő sorrendben:
- agyag (<0,002 mm),
- iszap (0,002–0,06 mm),
- homok (0,06–2 mm)[1]
- kavics (2–200 mm)
- hömpöly (> 200 mm).
A hordalék szállítása
szerkesztésA hordalékmozgás két fő típusa a lebegtetés és a görgetés. Számos kutató[2] a meder fenekén szállított hordalékban megkülönböztetik annak görgetve, illetve vonszolva szállított elemeit. A két mozgástípust többnyire külön tárgyalják, mivel mind jellegük, mind a szállított anyag tömegeloszlása markánsan különbözik.
A legfinomabb szemcséket (ezek mindig agyagásványok) a víz mindig lebegtetve, a legdurvábbakat (azaz legnagyobbakat) mindig görgetve-vonszolva szállítja. Mozgásukat döntően a folyó turbulenciája határozza, bár a hullámzás szerepe is jelentős lehet. A görgetett hordalék szemcséit-darabjait víz a meder fenekén görgeti, illetve csúsztatja. A kisebbek a heves turbulenciák hatására időnként fel is ugranak (ez a folyamat a szaltáció, de soha nem távolodnak el túlzottan a fenéktől, ahová gyorsan vissza is hullanak.[3]
A jellemző szemcseméretet a víz sebessége, a hordalék tömegét a víz teljes mozgási energiája szabja meg; utóbbit éppen ezért „hordalékszállító képességnek” is nevezzük. Ha a közeg hordalékszállító képessége nagyobb a hordalék aktuális mennyiségét, akkor a víz (a mederből, illetve a partfalból) további hordalékot vesz fel, amíg egyensúlyba nem kerül — ha viszont több benne a hordalék, mint amennyit szállítani képes, akkor annak egy részét lerakja. A folyóvízi szállítás jellemző sajátossága az egyenetlen vízjárás és az ezzel változó munkavégző (=hordalékszállító) képesség. A folyóvizek átlagos hordalékszállító képességét a meder esése (az úgynevezett reliefenergia) határozza meg. Ennek megfelelően szakaszoljuk a medreket:
- felső szakaszúak azok a völgyek, amelyekben a meder esése nagy, ezért a víz a hordalékot felveszi;
- közép(ső) szakaszúak azok a völgyek, amelyekben a meder esése közepes, ezért a hordalékszállítás és munkaképesség egyensúlyban van (a szakaszra érkező és az azt elhagyó hordalék mennyisége azonos);
- alsó szakaszúak azok a völgyek, amelyekben a meder esése csekély, ezért a víz a hordalék egy részét lerakja, majd medrét változtatva az így lerakott hordalékot kerülgeti.[4]
Főleg a sekély vizekre jellemző, hogy azokat a nagy szelek felkavarhatják; ilyenkor bennük a hordalék mennyisége megnő.[5]
A hordalék lerakása
szerkesztésKisvíz idején, amikor ez a képesség kicsi, a víz a hordalék egy részét lerakja a mederben, és abból különböző akkumulatív formákat (szigeteket, övzátonyokat) épít. Az árvizek ezeket az átmeneti formákat elbontják, és a hordalékot továbbviszik (Pallas). A többi hordalékkal együtt szállított (jellemzően aprószemű, kemény és nagy fajlagos tömegű) nehézásványok eközben elsüllyednek a korábban lerakott nagyobbszemű törmelék pórusaiban; így alakulnak ki ezek úgynevezett torlatos lelőhelyei a sodorvonal környékén.
Az árvíz idején a mederből az ártérre (hullámtérre( kilépő víz sebessége hirtelen lecsökken, ezért a finomszemű anyagot lepelként szétteríti, a durvább törmeléket pedig az ideiglenes sodorvonal környékén, úgynevezett part hátakban[6] halmozza fel. A lerakott hordalék olyan, törmelékes jellegű laza üledék, amelyet a kőzetté válás (diagenezis) folyamatai — jellemzően a törmöödés és cementálódás — évmillók alatt üledékes kőzetté alakíthatnak.
A hordalék osztályozottsága
szerkesztésA görgetve-vonszolva szállított hordalék összetétele nagyban, a lebegtetetté kevésbé függ a víz áramlási sebességétől, illetve a hullámenergiától. A közel szabályos mederben lassan folyó víz áramlása közel lamináris; a sebesség növelése és a meder egyenetlenségei turbulenciákat alakítanak ki, és ezek az örvénymozgások egyrészt növelik a hordalékszállító képességet, másrészt felkavarják a hordalékot. Ebből adódóan a hordalékból képződött laza üledék osztályozottsága (a szemcseméretek értéktartománya) sokat elárul az egykori vízfolyás mederviszonyairól. Azokban az üledékekben, amelyekben az egykor a meder fenekén, illetve lebegtetve szállított szemcsék vegyesen fordulnak elő, a szemcseméretek eloszlása kétmaximumos.
A hordalék koptatottsága
szerkesztésA szállított szemcsék (főleg a turbulenciák hatására rendszeresen egymáshoz ütődnek, és ezek az ütközések tördelik, illetve koptatják őket. Figyelembe véve, hogy a keményebb szemcsék lassabban kopnak, mint a puhábbak, az egyes szemcsék koptatottságát összehasonlítva megbecsülhetjük a szállítási útvonal hosszát és vele a lepusztult kőzetanyag származási helyét.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Hartai Éva: Geológia. Törmelékes üledékek
- ↑ Földrajz 9. Iv. A vízburok földrajza. 6. A folyóvizek
- ↑ American Society of Civil Engineers (ASCE), 2008. "SedimentationEngineering"; idézi Szombati Dóra Csilla: KAVICSOS ÉS VEGYES SZEMÖSSZETÉTELŰ FOLYÓK GÖRGETETT HORDALÉKHOZAMÁNAK BECSLÉSE DOPPLER ELVŰ ELJÁRÁSSAL
- ↑ Pannon RIS: Vízrajzi ismeret. [2021. szeptember 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. február 15.)
- ↑ Mezősi József, Donáth Éva (1951): A Maros és Tisza lebegtetett hordalékának ásványtani és vegyi vizsgálata. Acta mineralogica-petrographica, (5). pp. 38-57.
- ↑ Gábris Gyula, 2003: Övzátony vagy parti hát? Földrajzi közlemények 127. (51.) köt. 1-4. sz. 178-184. oldal URL: http://www.matarka.hu/cikk_list.php?fusz=10690 ISSN 0015-5411
Források
szerkesztés- Pallas: Pallas nagy lexikona: hordalék
További információk
szerkesztés- Balogh Kálmán (szerk.): Szedimentológia I. Akadémiai Kiadó. ISBN 978 963 454 049 6 DOI: 10.1556/9789634540496]