A Hyundai Dél-Korea egyik legnagyobb családi alapítású óriásvállalata, azaz csebolja volt, amit 2001-ben feldaraboltak. A Hyundai rendelkezik a világ legnagyobb autógyártelepével, mely Ulszan városában található.[2][3]

Hyundai
Típuskonglomerátum
Alapítva1947[1]
SzékhelySzöul
AlapítóJeong Ju-yung
Formakonglomerátum
LeányvállalataiHyundai Motor Company
A Hyundai weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hyundai témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Története

szerkesztés

A Hyundai-t 1947-ben alapította Chung Ju-yung Dél-Koreában, mint építőipari vállalatot. A vállalat rendkívül gyorsan növekedett és évtizedek alatt az ország egyik legnagyobb csebolja lett.[4] Fontos leányvállalatai voltak a Hyundai Motor Company (현대자동차 주식회사 Hjaonde Csadongcsha Csusikhösza) és a Hyundai Heavy Industries, a világ legnagyobb hajógyára.[forrás?] Ezen kívül a csebol jelen volt még az elektronikában, valamint a konténerszállítás, mozgólépcső-gyártás és a turizmus területén is. 1998-ban a vállalat megvásárolta a Kia Motors Company-t.[forrás?] Az 1997-es délkelet-ázsiai gazdaság válság nyomán a dél-koreai kormány fellépett az ország gazdaságában túl nagy súllyal rendelkező csebolok reformjáért. A veszteséges Hyundai Group – ami ekkor az ország GDP-jének 20%-át adta – eladta veszteséges üzletágait és főbb tevékenységei közül az autógyártás, elektronikai ipar, nehézipar, építőipari és a pénzügyi tevékenység maradt meg. A reformok azonban nem hozták meg a várt eredményt, így előbb 2000 szeptemberében az autógyártó Hyundai Motor Company kivált a csoportból, majd a csebolt 2001-ben feldarabolták. A csebolról leválasztott vállalatok közül több is a Hyundai nevet viseli, annak ellenére, hogy jogilag nem tartoznak többé egy vállalatcsoporthoz.[5] 2001-ben elhunyt a Hyundai alapítója[forrás?].

  1. http://www.economist.com/node/185337
  2. Ulsan City Tour. Korea Tourism Organization. [2015. július 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  3. Industrial hub Ulsan a warning for cooling South Korea. Gulf Times, 2015. május 29. (Hozzáférés: 2015. július 9.)
  4. The Economist, 1999.02.04.
  5. Funding Universe
  NODES
os 3
web 1