Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet

A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (rövidítve ICAO, amely betűszó az International Civil Aviation Organization rövidítése) az ENSZ szakosított intézménye, amely a nemzetközi polgári légi közlekedéssel foglalkozik.

Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet
Alapítva	1944. december 7.
Jogelőd	Provisional International Civil Aviation Organization
Székhely	Sun Life Building (1947–1975) 1000 Sherbrooke West (1975–1996)
Vezető	Juan Carlos Salazar Gómez
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 30′ 01″, ny. h. 73° 33′ 51″45.500278, -73.564167
A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet témájú médiaállományokat.

Az ICAO 1944. december 7-én a Nemzetközi Polgári Repülésről szóló, 52 állam által Chicagóban aláírt Egyezménnyel (Chicagói Egyezmény) alakult meg.

1994-től kezdve minden év december 7. napja a nemzetközi polgári repülés világnapja, amelyről az ICAO 33. Közgyűlésén (1992) döntöttek a tagállamok.

Az ICAO szervezetnek 193 tagállama van.

Az ICAO a nemzetközi polgári légi közlekedés államközi szintű csúcsszervezete. Az ICAO az egyetlen globális szervezet, amely szabályozói és végrehajtói funkciójánál fogva – elsősorban a tagállamok együttműködésére alapozva – a nemzetközi polgári repülés biztonságának és védelmének a legmagasabb fokú általános érvényesülését biztosítja az egész világon. Az ICAO mindent megtesz azért, hogy olyan repülési környezetet teremtsen, amelyben a repülésbiztonság és a légiközlekedés-védelem a legmagasabb fokon érvényesül. Ezen célok elérése érdekében minden egyes tagállam légi közlekedési szereplőinek (kiemelten a repülés végrehajtásában jeleskedő légitársaságoknak, repülőtereknek és légiforgalmi szolgáltatóknak) az egységes szabályok szigorú betartása mellett hatékonyan kell üzemelnie és együttműködnie. Ennek érdekében az ICAO a légi közlekedés biztonságára, hatékonyságára és rendszerességére vonatkozó nemzetközi Szabványokat és Ajánlott Gyakorlatokat (Standard and Recommended Practices – SARPs) fogad el és tesz közzé.

Az ICAO Tanácsa a szakbizottságokkal szorosan együttműködve Annexekben (19 Függelékben) adja ki a légi közlekedés szakterületeire vonatkozó legfontosabb szabályokat. A Függelékek az állandóan változó és fejlődő légi közlekedési iparág műszaki, üzemelési, szakmai szabályait tartalmazzák, amelyek leképezik a ma igényeit és a holnap szükségleteit, hatást gyakorolva a repülésbiztonságra, a légi közlekedés minden szereplőjére. Így az Annexekben találhatjuk például a személyi alkalmasságtól kezdve, a légi járművek légialkalmasságán keresztül, a navigációs és repülési eljárások, a repülőterek, a légiközlekedés-védelem, a kutatás és mentés, a repülési események kivizsgálása stb. szabályait.

Székhelye

1947. június 6-án határoztak a Szerződő Államok az ICAO ideiglenes Közgyűlés utolsó ülésén a szervezet állandó székhelyéről. Az akkori 44 tagállamból 27-en szavaztak Montréalra, 9-en Párizsra, 4-en Genfre és egy szavazatot kapott Kína (a várost nem nevezték meg), így az ICAO állandó székhelye a kanadai Québec tartomány legnagyobb városa, Montréal lett.

Célja

Az ICAO célja a nemzetközi polgári repülés biztonságos és rendszeres fejlődésének előmozdítása, a polgári légi közlekedés fejlődésének ösztönzése, a repülőterek és repülési berendezések fejlesztésének szorgalmazása annak érdekében, hogy a légi közlekedés szereplői biztonságosan, rendszeresen, hatékonyan és gazdaságosan tegyenek eleget a légi közlekedés iránti szükségleteknek.

A szervezet célkitűzéseit a Chicagói Egyezmény (1944) 44. Cikkében találjuk.

„A szervezet célkitűzése, hogy fejlessze a nemzetközi repülés elveit és műszaki színvonalát, valamint, hogy elősegítse a nemzetközi légi közlekedés tervezését és fejlesztését, különösen, hogy

a) világszerte biztosítsa a nemzetközi polgári repülés biztonságos és rendszeres fejlődését;

b) ösztönözze a légijármű-tervezés és -üzemeltetés tudományát a békés felhasználás érdekében;

c) ösztönözze a légi útvonalak, repülőterek és repülési berendezések fejlesztését a nemzetközi polgári repülés érdekében;

d) eleget tegyen a népek biztonságos, rendszeres, hatékony és gazdaságos légi közlekedés iránti szükségletének;

e) meghiúsítsa az észszerűtlen verseny okozta gazdasági pazarlást;

f) biztosítsa, hogy a Szerződő Államok jogait teljes mértékben megtartsák és minden Szerződő Állam megfelelő lehetőséget kapjon nemzetközi légi járatok fenntartására;

g) elkerülje a Szerződő Államok közötti megkülönböztetést;

h) elősegítse a repülés biztonságát a nemzetközi polgári légi közlekedésben;

i) általánosan elősegítse a nemzetközi polgári repülés sokoldalú fejlődését.”

Az ICAO feladatait képviseleti szervei útján látja el, amelyek a fenti célkitűzések megvalósítása érdekében végzik tevékenységüket.

A Chicagói Egyezmény Függelékei (Annexek)

2022. januári állapot szerint:

ANNEX 1: Szakszemélyzet jogosítása

ANNEX 2: Repülési szabályok

ANNEX 3: A nemzetközi légi közlekedés meteorológiai szolgálata

ANNEX 4: Légiforgalmi térképek

ANNEX 5: Mértékegységek használata a légi és földi üzemeltetésben

ANNEX 6/I: A légi jármű üzemeltetése: Nemzetközi kereskedelmi légi szállítás – Repülőgépek

ANNEX 6/II: A légi jármű üzemeltetése: Általános célú nemzetközi repülés – Repülőgépek

ANNEX 6/III: A légi jármű üzemeltetése: Nemzetközi üzemeltetés – Helikopterek

ANNEX 7: A légi jármű felség- és lajstrom jele

ANNEX 8: A légijármű légialkalmassága

ANNEX 9: Egyszerűsítések

ANNEX 10/I: Légiforgalmi távközlés: Rádiónavigációs segédeszközök

ANNEX 10/II: Légiforgalmi távközlés: Összeköttetési eljárások

ANNEX 10/III: Légiforgalmi távközlés: I. rész: Digitális adatközlő rendszerek; II. rész: Hang távközlő rendszerek

ANNEX 10/IV: Légiforgalmi távközlés: Ellenőrző radar és összeütközést elhárító rendszerek

ANNEX 10/V: Légiforgalmi távközlés: Légi forgalmi rádió frekvencia spektrum használata

ANNEX 11: Légiforgalmi szolgálatok

ANNEX 12: Kutatás és mentés

ANNEX 13: Légi jármű-balesetek és események kivizsgálása

ANNEX 14/I: Repülőterek: Repülőtér tervezés és üzemeltetés

ANNEX 14/II: Repülőterek: Heliportok

ANNEX 15: Légiforgalmi tájékoztató szolgálatok

ANNEX 16/I: Környezetvédelem: Légi járművek zaja

ANNEX 16/II: Környezetvédelem: Légi jármű hajtóművek által okozott légszennyezés

ANNEX 17: Légiközlekedés-védelem: A nemzetközi polgári repülés védelme a jogellenes beavatkozás cselekményei ellen

ANNEX 18: Veszélyes áruk biztonságos légiszállítása

ANNEX 19: Repülésbiztonsági menedzsment

Magyar részvétel

Az ICAO fennállása óta Magyarország először 2004-ben, a 35. Közgyűlésen indult a választásokon azzal a céllal, hogy az ICAO 36 tagot számláló Tanácsában tagságot szerezzen. A 2004. október 5-én tartott választáson hazánk a III. csoportban indult és nagy többséget szerzett, így a nemzetközi és a magyar polgári légiközlekedés történetében először – három éven keresztül – az ICAO ügyvivő szervezetének a tagja lett. Magyarország a Tanács tagjaként Csehország, Szlovákia, Szlovénia és Románia érdekeit is képviselte.

Az ICAO tanácsának 2004 novembere és 2007 decembere között magyar tagja Sipos Attila, a MALÉV korábbi Jogi Igazgatója volt, aki a képviselet ideje alatt választás útján helyet kapott a Légiszállítási Bizottságban (ATC) és a Jogellenes Cselekmények Bizottságában (UIC).

Sipos Attilát 2006. október 2-án egyhangúlag az ICAO Tanács alelnökének választották. Munkájának elismeréseként "a magyar polgári repülés, a magyar légi közlekedés nemzetközi hírnevének, elismertségének öregbítésében szerzett érdemeiért" lovagkeresztet (2008), valamint a Magyar Polgári Repülésért Érdemérmet (2007) kapott.

Az ICAO és az IATA

Míg az ICAO szuverén államokat, addig az IATA nemzetközi légitársaságokat tömörítő kereskedelmi szövetség, amelynek a székhelye szintén Montréalban található.

Mindkét szervezetnek saját légitársaság- és repülőtér kódolási rendszere van. Míg az IATA kódjai a légitársaságok esetében – az utazó közönség által jól ismert – kétbetűs kódok és a repülőterek esetében hárombetűs kódok, addig az ICAO navigációs és technikai céllal a következő formátumú azonosító kódokat használja:

• 4 betűs repülőtér kódok (például LHBP – Budapest Liszt Ferenc nemzetközi repülőtér). Az első két betű a régió és ország-előjel, a második kettő az országon belüli azonosító (kivéve néhány nagy területű országot, melyek önálló régiót alkotnak, így ezeknél 3 betű jut az országon belül a repülőtér azonosításra. Ezek az országok: C – Kanada; K – Egyesült Államok; U – Oroszország; Y – Ausztrália; Z – Kína)
• 3 betűs légitársaság kódok (például DLH – Lufthansa; BAW – British Airways).

Körzeti regionális irodák

Az ICAO Főtitkár irányítása alatt hét regionális iroda és egy fiókiroda működik. Az irodáknak otthont adó világvárosok földrajzi elhelyezkedése lefedik a főbb kontinenseket: Bangkok, Dakar, Nairobi, Kairó, Lima, Mexikóváros és Párizs. Az ázsiai régió polgári repülésének látványos fejlődésére tekintettel az ICAO Főtitkára a Tanács hozzájárulásával 2012. november 5-én eldöntötte, hogy a bangkoki körzeti iroda felügyelete mellett – az ICAO történetében először – Pekingben (Kína) körzeti fiókiroda nyíljon.

1. Ázsia és a Csendes-óceán, Bangkok – Thaiföld

2. Közel-Kelet, Kairó – Egyiptom

3. Nyugat- és Közép-Afrika, Dakar – Szenegál

4. Dél-Amerika, Lima – Peru

5. Észak-Amerika, Közép-Amerika és Karib-szigetek, Mexikóváros – Mexikó

6. Kelet- és Dél-Afrika, Nairobi – Kenya

7. Európa és az Észak-Atlanti térség, Párizs – Franciaország

Lásd még

• Magyarország repülőtereinek listája

Külső hivatkozások

• icao.int – International Civil Aviation Organization
• iata.org – International Air Transport Association
• ICAO légitársaságkódok Archiválva 2005. október 1-i dátummal a Wayback Machine-ben
• ICAO repülőtérkódok Archiválva 2012. január 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
• Az ANNEX-ek magyar nyelvű listája (2015.január)
• 2007. évi XLVI. törvény a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban, az 1944. évi december hó 7. napján aláírt Egyezmény Függelékeinek kihirdetéséről