Irina Fjodorovna Godunova orosz cárné

Moszkva és minden oroszok cárnéja
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2024. február 18.

Irina Fjodorovna Godunova (1557Moszkva, 1603. október 29./november 8.[1]/17.[2]), kolostori neve: Alekszandra, oroszul: Ирина (Александра) Фёдоровна Годунова, tatárul: Ирина Фёдор кызы Годунова, a házassága révén orosz cárné. Borisz Godunov orosz cár húga.

Irina Godunova
Irina (Alekszandra) Fjodorovna Godunova

Moszkva és minden oroszok cárnéja
Ирина Фёдоровна Годунова
Uralkodási ideje
1584. március 18. 1598. január 7.[1]/17.[2]
ElődjeMarija Nagaja
UtódjaMarija Szkuratova-Belszkaja
Moszkva és minden oroszok régense
Ирина Фёдоровна Годунова
Uralkodási ideje
1598. január 7/17. 1598. február 21.
ElődjeI. Fjodor
UtódjaI. Borisz
Életrajzi adatok
UralkodóházGodunov-ház
Született1557
Moszkva
Elhunyt1603. október 26. (45-46 évesen)
Novogyevicsij-kolostor
Nyughelye1. Voznyeszenszkij- (Mennybemenetel-) kolostor, Kreml (Moszkva)
1603
2. Arhangelszkij-székesegyház
1929
ÉdesapjaFjodor Ivanovics Godunov (–1568/70)
ÉdesanyjaSztyepanyida Ivanovna
Testvére(i)Borisz orosz cár
HázastársaI. Fjodor orosz cár (1557–1598)
GyermekeiFeodoszija (1592–1594)
A Wikimédia Commons tartalmaz Irina Godunova témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Apja Fjodor Ivanovics Godunov „Krivoj” (a Görbe), édesanyja Sztyepanyida Ivanovna. Bátyja Borisz Godunov orosz cár. A családja feltehetőleg tatár felmenőkkel (is) rendelkezett.

1580-ban feleségül ment Fjodor Ivanovics orosz nagyherceghez, aki 1582-ben a bátyja, Iván Ivanovics nagyherceg halála után lépett elő trónörökössé. Apósa, IV. (Rettegett) Iván gyilkolta meg a saját fiát egy családi vita hevében. Férje az apja halála (1584) után lett orosz cár I. Fjodor néven. Házasságuk sokáig gyermektelen maradt, amiért a korban általánosan a feleséget, azaz Irina cárnét tették felelőssé. Főleg akkor vált égető kérdéssé a trónöröklés kérdése, amikor rejtélyes körülmények között meghalt a sógora, I. Fjodor nyolcéves öccse, Dmitrij cárevics 1591. május 25 (május 15)-én. Irina cárnéra elég nagy nyomás nehezedett ekkor, hiszen a Rurik-dinasztia moszkvai ágának a sorsa függött a cárné termékenységén, ugyanis ha a férje gyermek hátrahagyása nélkül halna meg, az uralkodóház feje, valamint a trón várható örököse ezáltal a sujszkiji ágból származó (IV.) Vaszilij, Sujszkij hercege lenne.[3]

A cárné végül Dmitrij halálát követően megfogant, és a következő évben világra hozta a Rurik-ház új reménységét, és bár a várva-várt fiú helyett lány született, de így is nagy öröm volt a nagyhercegnő születése. Feodoszija 1592. június 8. (május 29)-én született meg. Az utódlást azonban csak rövid ideig sikerült megoldani, mert a cárevna 1594. február 4 (január 25)-én elhunyt. Irina több gyermeket nem szült, így amikor a férje 1598. január 17 (január 7)-én meghalt, a trónöröklést rendezetlenül hagyta. A férje halála után Irina rögtön átvette az uralkodói jogok gyakorlását, de az orosz duma nem hagyta ezt jóvá, és új cár megválasztása céljából első alkalommal összehívott országos gyűlés, a zemszkij szobor a Rurik-dinasztia mellékágainak mellőzésével az elhunyt I. Fjodor cár sógorát és az özvegy cárné bátyját, Borisz Godunovot választotta cárrá. Irina ekkor a Novogyevicsij-kolostorba vonult be, és felvette az Alekszandra nevet. A családja bukását már nem érte meg, mert 1603. október 29./november 8.-án elhunyt.

Földi maradványait a moszkvai Kreml Voznyeszenszkij- (Mennybemenetel-) kolostorában temették el 1603-ban, majd azokat a bolsevikok az Arhangelszkij-székesegyházba szállították, többek között a lánya, Feodoszija cárevna csontjaival együtt 1929-ben.

Ivan Grigorjevics Godunov   Agrippina N.   Ivan N.   ?
         
     
  Fjodor Ivanovics Godunov   Sztyepanida Ivanovna N.  
     
   
   Irina
* 1557
† 1603. X. 29./XI. 8.
 
I. Fjodor orosz cár
* 1557. V. 31.
† 1598. I. 7.
 OO    1580
                   
                   
Feodoszija
* 1592. V. 29./VI. 8.
† 1594. I. 25./II. 4.
 
  1. a b A Julianus naptár szerinti dátum, ahogy az oroszok számolták az időt 1918-ig
  2. a b A Gergely-naptár szerinti dátum, ahogy az akkori Európa nagy részén számolták az időt 1582-től.
  3. Vaszilij Sujszkij herceg 1606-ban I. Ál-Dmitrij orosz cár meggyilkolása után mint a Rurik-ház feje el is foglalta az orosz trónt, de 1610-ben lemondásra kényszerült. Ő volt az utolsó orosz uralkodó a Rurik-házból.
  • Seremetyev, Szergej Dmitrijevics: Carevna Feodoszija Fjodorovna (Царевна Феодосия Феодоровна) 1592–1594, Szentpétervár, 1902

További információk

szerkesztés
Előző
Marija Nagaja
Orosz cárné  
1584 – 1598
Következő
Marija Szkuratova-Belszkaja
Előző uralkodó:
I. Fjodor
Orosz cár
1598 – 1598 (Régens)
Következő uralkodó:
I. Borisz

  NODES