Irodalmi Nobel-díjasok listája
Wikimédia-listaszócikk
Az irodalmi Nobel-díjazottak listája 1901-től napjainkig.
Díjazottak listája
szerkesztésÉv | Fénykép | Díjazott | Ország | Nyelv(ek) | Indoklás | Műfaj(ok) |
---|---|---|---|---|---|---|
1901 | Sully Prudhomme (1839–1907) |
Franciaország | francia | „Jelentős írói érdemeiért, és különösképpen magasrendű idealizmusról, művészi tökélyről tanúskodó, a szív és lángész ritka összhangját megteremtő költészetéért”[1] | költészet, esszé | |
1902 | Theodor Mommsen (1817–1903) |
Német Birodalom | német | „A történetírás legnagyobb élő mesterének monumentális Róma-történetének külön elismeréssel adózva”[2] | history, law | |
1903 | Bjørnstjerne Bjørnson (1832–1910) |
Norvégia | norvég | „Nagyszerű és sokoldalú munkásságáért, melyet az ihlet frissessége és a szellem ritka tisztasága jellemez”[3] | költészet, regény, dráma | |
1904 | Frédéric Mistral (1830–1914) |
Franciaország | provanszál | „Művei eredetiségének elismeréseként, a dél-francia nép lelkületének hűséges ábrázolásáért, és azért a jelentős munkáért, amelyet mint provanszál filológus folytatott”[4] | költészet, philology | |
José Echegaray (1832–1916) |
Spanyolország | spanyol | „Nagyszerű és mélyértelmű munkássága elismeréseképpen, amellyel a spanyol dráma nagy hagyományát eredetiséggel újította föl”[4] | drama | ||
1905 | Henryk Sienkiewicz (1846–1916) |
Lengyelország | lengyel | „Kimagasló elbeszélő képességéért”[5] | regény | |
1906 | Giosuè Carducci (1835–1907) |
Olaszország | olasz | „Átfogó tudásának és kritikai kutatásainak, valamint költői mesterműveinek és lírai tökélyének elismeréseképpen”[6] | költészet | |
1907 | Rudyard Kipling (1865–1936) |
Egyesült Királyság | angol | „Nagyszerű megfigyelőképességéért, erőt és méltóságot sugárzó alakjaiért”[7] | regény, novella, költészet | |
1908 | Rudolf Christoph Eucken (1846–1926) |
Német Birodalom | német | „Elismerésül elszánt törekvéseiért, amellyel az igazat kutatta, áttörő erejű gondolkodásáért, elképzeléseinek gazdag, széles tartományáért és előadásmódjáért, amellyel számos munkájában határozottan érvelt, és lelkesen finomítgatta idealista életfilozófiáját”[8] | filozófia | |
1909 | Selma Lagerlöf (1858–1940) |
Svédország | svéd | „Magasrendű idealizmusa, élénk képzelete és szellemi érzékenysége elismeréséül”[9] | regény, novella | |
1910 | Paul von Heyse (1830–1914) |
Német Birodalom | német | „Elismerésül idealizmustól áthatott művészetéért, amely hosszú tevékenysége során lírai, drámai műveiben, regényeiben és világhírű novelláiban nyilvánult meg”[10] | költészet, dráma, regény, novella | |
1911 | Maurice Maeterlinck (1862–1949) |
Belgium | francia | „Sokoldalú irodalmi tevékenységéért, különösen drámai munkásságáért, melyet gazdag képzelőerő jellemez; költői képzeletéért, mely erősen hat az olvasó érzelmeire”[11] | drama, költészet, esszé | |
1912 | Gerhart Hauptmann (1862–1946) |
Német Birodalom | német | „Gazdag, sokoldalú és nagyszerű drámaköltészetéért”[12] | drama, regény | |
1913 | Rabindranáth Tagore (1861–1941) |
India | bengáli és angol | „Mély érzésű, friss hangú költeményeiért, melyeket saját maga ültetett át angolra, gazdagítván így a Nyugat költészetét”[13] | költészet, regény, dráma, novella, esszé, fordítás | |
1914 | nem adták át | |||||
1915 | Romain Rolland (1866–1944) |
Franciaország | francia | „A mélységes tisztelet jeleként, írásainak nemes egyszerűségéért és a belőlük áradó, minden emberrel együtt érző igazságszeretetéért”[14] | regény | |
1916 | Verner von Heidenstam (1859–1940) |
Svédország | svéd | „Annak elismeréséül, hogy a svéd irodalom új korszakának vezető egyéniségévé lett”[15] | költészet, regény | |
1917 | Karl Adolph Gjellerup (1857–1919) |
Dánia | dán és német | „Változatos és gazdag költészetéért, melyet fennkölt eszmények hevítenek”[16] | költészet | |
Henrik Pontoppidan (1857–1943) |
Dánia | dán | „Dánia életének eleven ábrázolásáért”[16] | regény | ||
1918 | nem adták át | |||||
1919 | Carl Spitteler (1845–1924) |
Svájc | német | „Különösen eposzának, az Olimposzi tavasznak méltatásaként”[17] | költészet | |
1920 | Knut Hamsun (1859–1952) |
Norvégia | norvég | „Monumentális művéért, Az anyaföld áldása című regényéért”[18] | regény | |
1921 | Anatole France (1844–1924) |
Franciaország | francia | „A francia szellemet kifejező ragyogó életművéért, választékos és erőteljes stílusáért, minden ember iránt tanúsított megértésének, elbűvölő charme-jának elismeréseképpen”[19] | regény, költészet | |
1922 | Jacinto Benavente (1866–1954) |
Spanyolország | spanyol | „A spanyol drámairodalom dicső hagyományának továbbfolytatásáért”[20] | drama | |
1923 | William Butler Yeats (1865–1939) |
Írország | angol | „Magasrendű művészi formában megnyilatkozó költészetéért, amelyet egy egész nép szelleme inspirált”[21] | költészet | |
1924 | Władysław Reymont (1867–1925) |
Lengyelország | lengyel | „Nagy nemzeti eposzáért, a Parasztokért”.[22] | regény | |
1925 | George Bernard Shaw (1856–1950) |
Egyesült Királyság Írország[23] |
angol | „Irodalmi munkásságáért, amelyet idealizmus és humanizmus jellemez, valamint sajátos költői szépséggel párosuló erőteljes szatírájáért”[24] | drama, esszé | |
1926 | Grazia Deledda (1871–1936) |
Olaszország | olasz | „Idealizmus ihlette írásaiért, amelyek plasztikusan ábrázolják szülőföldjét, és mélységes érdeklődéssel fordulnak az emberi lét általános problémái felé”[25] | költészet, regény | |
1927 | Henri Bergson (1859–1941) |
Franciaország | francia | „Gazdag és termékeny eszméiért, és az azokat kifejező kiváló művészi formakészségéért”[26] | filozófia | |
1928 | Sigrid Undset (1882–1949) |
Norvégia Dánia |
norvég | „mindenekelőtt a középkori északi világ nagy erejű, elmélyült festői ábrázolásáért”[27] | regény | |
1929 | Thomas Mann (1875–1955) |
Németország | német | „főleg nagy regényéért, A Buddenbrook-házért, mely a kortárs irodalom klasszikus alkotása”[28] | regény, novella, esszé | |
1930 | Sinclair Lewis (1885–1951) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „erőteljes és eleven, humorban gazdag és a típusalkotásban különösen kiváló ábrázolóművészetéért”[29] | regény, regényla, dráma | |
1931 | Erik Axel Karlfeldt (1864–1931) |
Svédország | svéd | „Költői életművéért”[30] | költészet | |
1932 | John Galsworthy (1867–1933) |
Egyesült Királyság | angol | „az ábrázolás nemes előkelőségéért, amely a Forsyte Sagában éri el csúcspontját”[31] | regény | |
1933 | Ivan Alekszejevics Bunyin (1870–1953) |
hontalan (születési hely Orosz Birodalom) |
orosz | „Azért a magasrendű művésziségéért, amellyel a klasszikus orosz prózaköltészeti hagyományokat továbbfolytatta”[32] | novella, költészet, regény | |
1934 | Luigi Pirandello (1867–1936) |
Olaszország | olasz | „A drámai és a színpadi művészet bátor és ötletes megújításáért”[33] | drama, regény, novella | |
1935 | nem adták át | |||||
1936 | Eugene O’Neill (1888–1953) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Az élet igazságával és szenvedélyes érzelmekkel teli drámai műveiért, amelyek tragédiafelfogását tükrözik”[34] | drama | |
1937 | Roger Martin du Gard (1881–1958) |
Franciaország | francia | „A művészi erőért és az igazságszeretetért, amellyel A Thibault család című regényciklusában korunk leglényegesebb problémáit és emberi konfliktusait ábrázolja.”[35] | regény | |
1938 | Pearl Buck (1892–1973) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Azért az értékes hozzájárulásért ( The Good Earth – Az édes Anyaföld című regénye), amely a kínai paraszti élet ábrázolásával gazdagította az epikát, továbbá mesteri életrajzaiért”[36] | regény, biography | |
1939 | Frans Eemil Sillanpää (1888–1964) |
Finnország | finn | „Hazája tájainak, természeti képeinek, parasztságának tömör s egyben aprólékosan finom ábrázolásáért”[37] | regény | |
1940 | nem adták át | |||||
1941 | nem adták át | |||||
1942 | nem adták át | |||||
1943 | nem adták át | |||||
1944 | Johannes Vilhelm Jensen (1873–1950) |
Dánia | dán | „Ritka nagy erejű költői képzeletéért és termékenységéért, mely széles körű szellemi érdeklődésén alapszik, és merész friss stílusáért”[38] | regény, novella | |
1945 | Gabriela Mistral (1889–1957) |
Chile | spanyol | „Lírájának magasröptű gondolatiságáért és érzelmi mélységéért, ami a költő nevét az egész latin-amerikai szimbólumává tette”[39] | költészet | |
1946 | Hermann Hesse (1877–1962) |
Németország Svájc |
német | „Életművéért, amely egyre inkább elmélyült, mind merészebbé és impozánsabbá fejlődött a klasszikus humanista ideálokat ábrázolva, valamint stílusművészetéért”[40] | regény, költészet | |
1947 | André Gide (1869–1951) |
Franciaország | francia | „Az élet problémáit és körülményeit állhatatos igazságszeretettel és pszichológiai éleslátással feltáró irodalmi munkásságának nagy művészi jelentőségéért”[41] | regény, esszé, dráma, emlékiratok | |
1948 | Thomas Stearns Eliot (1888–1965) |
Egyesült Királyság (születési hely Amerikai Egyesült Államok) |
angol | „A modern költészet úttörőjeként nyújtott figyelemre méltó teljesítményéért”[42] | költészet, esszé, dráma | |
1949 | William Faulkner (1897–1962) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Erőteljes és művészileg páratlan életművéért, amellyel a modern amerikai regényirodalom kincsesházát gyarapította”[43] | regény, novella | |
1950 | Bertrand Russell (1872–1970) |
Egyesült Királyság | angol | „Sokoldalú és jelentős munkásságának elismeréséül, amelyekben a humanista ideálokért és a gondolat szabadságáért harcolt”[44] | filozófia, esszé | |
1951 | Pär Lagerkvist (1891–1974) |
Svédország | svéd | „Azért a művészi erőért és igazságért, amellyel az emberiség örök kérdéseire keresi a választ”[45] | költészet, regény, novella, dráma | |
1952 | François Mauriac (1885–1970) |
Franciaország | francia | „Regényeinek mélyreható lélekelemzéséért és a művészi erőért, amellyel az emberi lét drámáját ábrázolja műveiben”[46] | regény, novella | |
1953 | Winston Churchill (1874–1965) |
Egyesült Királyság | angol | „Mesteri történeti és életrajzi műveiért, és a magasabb rendű emberi értékek védelmében kifejtett szónoki tevékenységéért”[47] | history, esszé, emlékiratok | |
1954 | Ernest Hemingway (1899–1961) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Erőteljes és a korstílust befolyásoló elbeszélő művészetéért, amelynek csúcspontja az Az öreg halász és a tenger című kisregény”[48] | regény, novella, forgatókönyv | |
1955 | Halldór Laxness (1902–1998) |
Izland | izlandi | „Salka Valka című regényéért és erőteljes, életteli epikájáért, mellyel megújította Izland elbeszélő művészetét”[49] | regény, novella, dráma, költészet | |
1956 | Juan Ramón Jiménez (1881–1958) |
Spanyolország | spanyol | „Lírájáért, amely a magas rendű szellemiség és a tiszta művészet példája spanyol nyelven”[50] | költészet, regény | |
1957 | Albert Camus (1913–1960) |
Franciaország (születési hely Francia Algéria) |
francia | „Jelentős irodalmi tevékenységéért, amely mélyreható komolysággal világítja meg az emberi lelkiismeret problémáit korunkban”[51] | regény, novella, dráma, filozófia, esszé | |
1958 | Borisz Paszternak (1890–1960) |
Szovjetunió | orosz | „Mert mind a kortársi lírának, mind a nagy orosz elbeszélő hagyományoknak jelentős egyénisége”[52] | regény, költészet, fordítás | |
1959 | Salvatore Quasimodo (1901–1968) |
Olaszország | olasz | „Lírájáért, amely klasszikus tisztasággal és tragikus életérzéssel fejezi ki korunkat”[53] | költészet | |
1960 | Saint-John Perse (1887–1975) |
Franciaország (születési hely Guadeloupe) |
francia | „Költészetének magasan szárnyaló szellemiségéért és alkotó fantáziájáért, amellyel korunkat látnoki módon megrajzolja”[54] | költészet | |
1961 | Ivo Andrić (1892–1975) |
Jugoszlávia (születési hely Osztrák–Magyar Monarchia) |
szerbhorvát | „Nagy epikai ábrázoló erejéért, amellyel hazája világát és népe sorsát bemutatja”[55] | regény, novella | |
1962 | John Steinbeck (1902–1968) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Realista és ugyanakkor képzeletgazdag elbeszélő művészetéért, amelyet megértő humor és társadalmi éleslátás jellemez”[56] | regény, novella, forgatókönyv | |
1963 | Jórgosz Szeférisz (1900–1971) |
Görögország (születési hely Oszmán Birodalom) |
görög | „Kimagasló értékű lírájáért, melyet a hellén kultúra iránti mélységes szeretet ösztönöz”[57] | költészet, esszé, emlékiratok | |
1964 | Jean-Paul Sartre (1905–1980) |
Franciaország | francia | „Gondolatgazdag írásaiért, amelyek szabadságeszméjükkel és igazságkeresésükkel széleskörűen hatottak korunkban”[58] | filozófia, regény, dráma, esszé, novella, forgatókönyv | |
1965 | Mihail Alekszandrovics Solohov (1905–1984) |
Szovjetunió | orosz | „Azért az erőért és művészi lekiismeretességért, amellyel a szerző a Don-vidékről szóló eposzában az orosz nép életének egyik történelmi fázisát leírta”[59] | regény | |
1966 | Sámuel Joszef Ágnon (1888–1970) |
Izrael (születési hely Osztrák–Magyar Monarchia) |
héber | „Mélyreható, markáns elbeszélő művészetéért, melyet a zsidó nép életéből vett motívumok hatnak át”[60] | regény, novella | |
Nelly Sachs (1891–1970) |
Németország Svédország |
német | „Kiemelkedő lírai és drámai műveiért, amelyek Izrael sorsát megragadó erővel ábrázolják”[60] | költészet, dráma | ||
1967 | Miguel Ángel Asturias (1899–1974) |
Guatemala | spanyol | „Az indián hagyományokra és nemzeti sajátosságokra épült, magas színvonalú műveiért”[61] | regény, költészet | |
1968 | Kavabata Jaszunari (1899–1972) |
Japán | japán | „Nemes elbeszélő művészetéért, mely gyengéd érzékenységgel fejezi ki a sajátos japán szellemet”[62] | regény, novella | |
1969 | Samuel Beckett (1906–1989) |
Írország | francia és angol | „Művéért, mely a regény- és drámairodalomban új formákat honosított meg, s az emberi nyomorúság ábrázolásán keresztül az ember felemelkedését kívánja szolgálni”[63] | regény, dráma, költészet | |
1970 | Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin (1918–2008) |
Szovjetunió | orosz | „Azért az erkölcsi erőért, amellyel folytatja az orosz irodalom nélkülözhetetlen hagyományait”[64] | regény, esszé, novella | |
1971 | Pablo Neruda (1904–1973) |
Chile | spanyol | „A latin-amerikai költészetben betöltött kiemelkedő szerepéért”[65] | költészet | |
1972 | Heinrich Böll (1917–1985) |
Németország | német | „Korát széles perspektívában ábrázoló, nagy, jellemző erejű írásaiért, melyekkel a német irodalom megújításához járult hozzá”[66] | regény, novella | |
1973 | Patrick White (1912–1990) |
Ausztrália (születési hely Egyesült Királyság) |
angol | „Epikus és pszichologikus elbeszélő művészetéért, mely az irodalom új tartományaihoz vezet”[67] | regény, novella, dráma | |
1974 | Eyvind Johnson (1900–1976) |
Svédország | svéd | „Elbeszélőművészetéért, mely messze tekint időben és térben a szabadság szolgálatáért”[68] | regény | |
Harry Martinson (1904–1978) |
Svédország | svéd | „Írásaiért, melyek megörökítik a harmatcseppet, és reflektálnak a kozmoszra”[68] | költészet, regény, dráma | ||
1975 | Eugenio Montale (1896–1981) |
Olaszország | olasz | „Nagy művészi érzékenységű, megkülönböztető költészetéért, mely az emberi értékeket ábrázolja, illúzió nélküli szemmel tekintve az életre”[69] | költészet | |
1976 | Saul Bellow (1915–2005) |
Amerikai Egyesült Államok (születési hely Kanada) |
angol | „Humánus megértőkészségéért és a kortárs kultúra szubtilis analíziséért munkáiban”[70] | regény, novella | |
1977 | Vicente Aleixandre (1898–1984) |
Spanyolország | spanyol | „Kreatív költői írásáért, mely rávilágít az ember helyzetére a kozmoszban és napjaink társadalmában, ugyanakkor azért, mert a spanyol költészeti tradíciók két világháború közti nagy megújulását reprezentálja”[71] | költészet | |
1978 | Isaac Bashevis Singer (1902–1991) |
Amerikai Egyesült Államok Lengyelország |
jiddis | „Szenvedélyes elbeszélőművészetéért, mely a lengyel-zsidó kulturális tradíciókan gyökerezik, és univerzális emberi feltételeket hív életre”[72] | regény, novella, emlékiratok | |
1979 | Odiszéasz Elítisz (1911–1996) |
Görögország | görög | „Költészetéért, mely a görög tradíciós háttérrel ellentétben érzékierővel és intellektuális éleslátással ábrázolja az ember küzdelmét a szabadságért és a kreativitásért”[73] | költészet, esszé | |
1980 | Czesław Miłosz (1911–2004) |
Lengyelország (születési hely Orosz Birodalom) |
lengyel | „Aki megalkuvás nélküli tisztánlátással ad hangot egy súlyos konfliktusokkal terhelt világnak kitett ember számára”[74] | költészet, regény, esszé | |
1981 | Elias Canetti (1905–1994) |
Egyesült Királyság Bulgária |
német | „Széles látókörű, gondolatgazdag és nagy művészi erejű írásaiért”[75] | regény, dráma, memoirs, esszé | |
1982 | Gabriel García Márquez (1927–2014) |
Kolumbia | spanyol | „Regényeiért és novelláiért, melyekben a fantasztikus és a realista ötvöződik a képzelet egy gazdagon megszerkesztett világában, ily módon reflektálva egy kontinens életére és konfliktusaira”[76] | regény, novella, forgatókönyv | |
1983 | William Golding (1911–1993) |
Egyesült Királyság | angol | „Regényeiért, melyek a realisztikus elbeszélőművészet szabatosságával és a misztikum diverzitásával és univerzalitásával megvilágítják az emberiség helyzetét a mai világban”[77] | regény, költészet, dráma | |
1984 | Jaroslav Seifert (1901–1986) |
Csehszlovákia (születési hely Osztrák–Magyar Monarchia) |
cseh | „Frissességgel, érzékenységgel és nagy leleményességgel ellátott költészetéért, mely felszabadító képet ad egy rettenthetetlen lélekről és az ember sokféleségéről”[78] | költészet | |
1985 | Claude Simon (1913–2005) |
Franciaország (születési hely Francia Madagaszkár) |
francia | „Aki regényében a költő és a festő kreativitását az idő mélyebb tudatosságával ötvözi az emberi körülmények megörökítésének érdekében”[79] | regény, esszé | |
1986 | Wole Soyinka (b. 1934) |
Nigéria | angol | „Aki széles kulturális perspektívában és költői felhangokkal formálja meg a lét drámáját”[80] | drama, regény, költészet, forgatókönyv | |
1987 | Joszif Brodszkij (1940–1996) |
Amerikai Egyesült Államok Szovjetunió |
orosz és angol | „Mindent átölelő munkásságáért, amelyet a gondolat világossága és költői intenzitás tölt el”[81] | költészet, esszé | |
1988 | Nagíb Mahfúz (1911–2006) |
Egyiptom | Arab | „Aki árnyalatokban gazdag műveivel – amelyek hol éleslátóan realisták, hol felidéző módon kétértelműek – olyan arab elbeszélő művészetet alakított ki, amely az egész emberiségre vonatkozik”[82] | regény, novella | |
1989 | Camilo José Cela (1916–2002) |
Spanyolország | spanyol | „Teljes életművéért, művészetének gazdag és intenzív kifejezésmódjáért, amely részvéttel ábrázolja az emberi nyomorúságot”[83] | regény, novella, esszé, költészet | |
1990 | Octavio Paz (1914–1998) |
Mexikó | spanyol | „Művészete különböző kultúrák – az ősi indián, a spanyol és a modern nyugati kultúra – termékeny szintézise. (A díjjal Paz lapkiadói munkásságát is méltányolta az akadémia.)”[84] | költészet, esszé | |
1991 | Nadine Gordimer (1923–2014) |
Dél-afrikai Köztársaság | angol | „Teljes életművéért, több mint három évtizedes írói munkásságért, briliáns stílusú elbeszéléseiért, melyeknek központi témája a faji kérdés a dél-afrikai társadalomban”[85] | regény, novella, esszé, dráma | |
1992 | Derek Walcott (1930–2017) |
Saint Lucia | angol | „Költészete szerencsésen ötvözi az európai, valamint a karibi költészetet, mindezt afrikai lírikus elemekkel elegyíti és gazdag költői képekkel tarkított ékes angol nyelven fogalmaz”[86] | költészet, dráma | |
1993 | Toni Morrison (1931–2019) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Regényeiben a gazdag képzelőerő és költői megjelenítés az amerikai valóság egyik lényegi vonatkozását kelti életre”[87] | regény, esszé | |
1994 | Óe Kenzaburó (1935–2023) |
Japán | japán | „A jelenkori emberábrázolásban sajátos képzeletvilágot teremtő, mítoszt és valóságot elegyítő költői kifejezőerőért”[88] | regény, novella, esszé | |
1995 | Seamus Heaney (1939–2013) |
Írország | angol | „A mindennapok csodáit és a velünk élő múltat felmagasztaló lírai szépségéért és erkölcsi mélységéért”[89] | költészet, dráma, fordítás, esszé | |
1996 | Wisława Szymborska (1923–2012) |
Lengyelország | lengyel | „Költészete ironikus pontossággal engedi az emberi élet momentumaiban megmutatkozni a történelmi és biológiai összefüggéseket”[90] | költészet, esszé, fordítás | |
1997 | Dario Fo (1926–2016) |
Olaszország | olasz | „Az egyszerre szórakoztató, lebilincselő és távlatokat nyújtó szövegek alkotásában mutatkozó erőssége elismeréseként”[91] | drama, song lyrics | |
1998 | José Saramago (1922–2010) |
Portugália | portugál | „Képzeletből, együttérzésből táplálkozó és iróniával átszőtt példázatai újra meg újra kézzelfoghatóvá tesznek számunkra egy illuzórikus, tovatűnő valóságot”[92] | regény, dráma, költészet | |
1999 | Günter Grass (1927–2015) |
Németország (születési hely Gdansk) |
német | „Fanyar, groteszk történeteivel a történelem elfeledett oldalát mutatja be”[93] | regény, dráma, költészet, esszé | |
2000 | Kao Hszing-csien (b. 1940) |
Franciaország Kína |
kínai | „Munkássága egyetemes érvényének, keserű belátásának és nyelvi leleményességének köszönhetően új utat nyitott a kínai regény- és drámaírásban”[94] | regény, dráma, esszé | |
2001 | Vidiadhar Surajprasad Naipaul (1932–2018) |
Egyesült Királyság Trinidad és Tobago |
angol | „A lényeglátó elbeszélésmódot megvesztegethetetlen, tüzetes vizsgálódással egyesítő, utánozhatatlan hangvételű műveiért”[95] | regény, esszé | |
2002 | Kertész Imre (1929–2016) |
Magyarország | magyar | „Egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”[96] | regény | |
2003 | John Maxwell Coetzee (b. 1940) |
Dél-afrikai Köztársaság | angol | „Számtalan alakban festette meg a kívülálló meghökkentő részvételét egy közösség életében”[97] | regény, esszé, fordítás | |
2004 | Elfriede Jelinek (b. 1946) |
Ausztria | német | „Zenés, többszólamú hangvételéért, kiemelkedő nyelvezeti stílusáért valamint könnyedségéért, mellyel nyilvánvalóvá teszi korunk társadalmának közhelyeit és azok lehengerlő erejét”[98] | regény, dráma | |
2005 | Harold Pinter (1930–2008) |
Egyesült Királyság | angol | „Színdarabjaiban feltárja a hétköznapok fecsegése alatt tátongó mélységeket, és behatol az elnyomás zárt térségeibe”[99] | drama, forgatókönyv, költészet | |
2006 | Orhan Pamuk (b. 1952) |
Törökország | török | „Szülővárosa melankólikus lelkületének kutatása során a kultúrák összecsapásának és egymásba fonódásának új szimbólumaira lelt”[100] | regény, forgatókönyv, önéletrajz, esszé | |
2007 | Doris Lessing (1919–2013) |
Egyesült Királyság (születési hely Irán) |
angol | „A női tapasztalat epikusa, aki tűzzel, látnoki erővel és egészséges kétellyel vette górcső alá a megosztott társadalmi rendszereket”[101] | regény, novella, emlékiratok/ önéletrajz, dráma, költészet, esszé | |
2008 | Jean-Marie Gustave Le Clézio (b. 1940) |
Franciaország Mauritius |
francia | „Új kiindulási pontok, költői kalandok, érzéki extázis szerzőjének, az uralkodó civilizáció feletti és alatti emberség kutatójának”[102] | regény, novella, esszé, fordítás | |
2009 | Herta Müller (b. 1953) |
Németország Románia |
német | „A költészet tömörségével és a próza tárgyilagosságával rajzolta meg az otthontalanság tájképét”[103] | regény, novella, költészet, esszé | |
2010 | Mario Vargas Llosa (b. 1936) |
Peru Spanyolország |
spanyol | „A hatalmi berendezkedések feltérképezéséért és az egyén ellenállását, lázadását, alulmaradását bemutató erőteljes ábrázolásmódért”[104] | regény, novella, esszé, dráma, emlékiratok | |
2011 | Tomas Tranströmer (1931–2015) |
Svédország | svéd | „Tömör, letisztult költői képeiért, amelyek új fényben mutatják meg a valóságot”[105] | költészet, fordítás | |
2012 | Mo Jen (b. 1955) |
Kína | kínai | „Hallucinatív realizmussal elegyíti a népmesét, a történelmet és a mai valóságot”[106] | regény, novella | |
2013 | Alice Munro (1931–2024) |
Kanada | angol | „A kortárs novella mestere”[107] | novella | |
2014 | Patrick Modiano (b. 1945) |
Franciaország | francia | „Emlékezőtehetségéért, amellyel ésszel fel nem fogható emberi sorsokat idéz meg, és a német megszállás igazi arcát mutatja be”[108] | regény, forgatókönyv | |
2015 | Szvetlana Alekszijevics (b. 1948) |
Fehéroroszország (születési hely Szovjetunió) |
orosz | „Többszólamú írásaiért, amelyekben a jelenkor szenvedéseinek és a bátorságnak állított emlékművet”[109] | history, esszé | |
2016 | Bob Dylan (b. 1941) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „Új költői kifejezésmódokkal gazdagította az amerikai dalkincset”[110] | költészet, song lyrics | |
2017 | Kazuo Ishiguro (b. 1954) |
Egyesült Királyság (születési hely Japán) | angol | „Nagy érzelmi erejű regényeiben feltárta az ember világgal való illuzórikus kapcsolatának mélységeit”[111] | regény, forgatókönyv, novella | |
2018 | Olga Tokarczuk (b. 1962) |
Lengyelország | lengyel | "mindent felölelő szenvedéllyel ábrázolja a határok átlépését mint életformát”[112] | regény, novella, költészet, esszé, forgatókönyv | |
2019 | Peter Handke (b. 1942) |
Ausztria | német | "nyelvi leleményességgel tárta fel az emberi lét perifériáját és sajátosságát"[113] | regény, novella, dráma, esszé, fordítás, forgatókönyv | |
2020 | Louise Glück (1943–2023) |
Amerikai Egyesült Államok | angol | „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”[114] | költészet, esszé | |
2021 | Abdulrazak Gurnah (b. 1948) |
Tanzánia Egyesült Királyság (születési hely Zanzibár) |
angol | „a gyarmatosítás hatásainak és a menekültek sorsának megalkuvás nélküli és együttérző bemutatásáért”[115] | regény, novella, esszé | |
2022 | Annie Ernaux (b. 1940) |
Franciaország | francia | „a bátorságért és klinikai élességért, ahogyan meg tudja mutatni a személyes emlékezés gyökereit, furcsaságait, és kollektív korlátait”[116] | emlékiratok, regény | |
2023 | Jon Fosse (b. 1959) |
Norvégia | norvég |
„innovatív színdarabjaiért és prózájáért”[117] | drama, regény, költészet, esszé | |
2024 | Han Gang (b. 1970) |
Dél-Korea | koreai | „a történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért”[118] | regény, költészet |
Statisztikák
szerkesztésA díjazottak nyelv szerinti megoszlása 2024-ben[119]
szerkesztésNyelv | Díjak | % |
---|---|---|
angol | 30 | 24,79 |
francia | 15 | 12,40 |
német | 14 | 11,57 |
spanyol | 11 | 9,09 |
svéd | 7 | 5,79 |
lengyel | 6 | 4,96 |
olasz | 6 | 4,96 |
orosz | 6 | 4,96 |
norvég | 4 | 3,31 |
dán | 3 | 2,48 |
görög | 2 | 1,65 |
japán | 2 | 1,65 |
kínai | 2 | 1,65 |
arab | 1 | 0,83 |
bengáli | 1 | 0,83 |
cseh | 1 | 0,83 |
finn | 1 | 0,83 |
héber | 1 | 0,83 |
izlandi | 1 | 0,83 |
jiddis | 1 | 0,83 |
magyar | 1 | 0,83 |
okcitán | 1 | 0,83 |
portugál | 1 | 0,83 |
szerbhorvát | 1 | 0,83 |
török | 1 | 0,83 |
dél-koreai | 1 | 0,83 |
R. Tagore a bengáli, S. Beckett a francia és J. Brodszkij az orosz nyelvnél van feltüntetve.
A díjazottak ország szerinti megoszlása 2024-ben
szerkesztésOrszág | Díjak |
---|---|
Franciaország | 18 |
Amerikai Egyesült Államok | 13 |
Egyesült Királyság | 11 |
Németország | 9 |
Svédország | 8 |
Lengyelország | 6 |
Olaszország | 6 |
Spanyolország | 6 |
Írország | 4 |
Norvégia | 4 |
Oroszország/Szovjetunió | 4 |
Dánia | 3 |
Ausztria | 2 |
Chile | 2 |
Dél-afrikai Köztársaság | 2 |
Dél-Korea | 2 |
Görögország | 2 |
Japán | 2 |
Kína | 2 |
Svájc | 2 |
Ausztrália | 1 |
Belgium | 1 |
Bulgária | 1 |
Csehszlovákia | 1 |
Egyiptom | 1 |
Fehéroroszország | 1 |
Finnország | 1 |
Guatemala | 1 |
India | 1 |
Izland | 1 |
Izrael | 1 |
Jugoszlávia | 1 |
Kanada | 1 |
Kolumbia | 1 |
Magyarország | 1 |
Mauritius | 1 |
Mexikó | 1 |
Nigéria | 1 |
Peru | 1 |
Portugália | 1 |
Saint Lucia | 1 |
Tanzánia | 1 |
Törökország | 1 |
Ivan Alekszejevics Bunyint (1933) hontalannak számították.
A díjazottak kontinens szerinti megoszlása 2024-ben
szerkesztésKontinens | Díjak | % |
---|---|---|
Európa | 93 | 73,23 |
Észak-Amerika | 18 | 14,17 |
Ázsia | 6 | 4,72 |
Afrika | 5 | 3,94 |
Dél-Amerika | 4 | 3,15 |
Óceánia | 1 | 0,79 |
Azoknak a díjazottaknak, akik több országhoz tartoznak, minden helyen felszámoltuk a pontot. Például T. S. Eliot amerikainak és európainak is számít.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Nobel Prize in Literature 1901. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1902. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1903. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ a b Nobel Prize in Literature 1904. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1905. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1906. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1907. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1908. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1909. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1910. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1911. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1912. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1913. Nobel Foundation. [2008. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1915. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1916. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ a b Nobel Prize in Literature 1917. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1919. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1920. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1921. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1922. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1923. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1924. Nobel Foundation. [2008. október 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ „George Bernard Shaw | Irish dramatist and critic”, Encyclopedia Britannica. [2018. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2018. február 18.) (angol nyelvű)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1925. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1926. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1927. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1928. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1929. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1930. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1931. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1932. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1933. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1934. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1936. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1937. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1938. Nobel Foundation. [2009. február 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1939. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1944. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1945. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1946. Nobel Foundation. [2008. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1947. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1948. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1949. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1950. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1951. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1952. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1953. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1954. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1955. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1956. Nobel Foundation. [2008. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1957. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1958. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1959. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1960. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1961. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1962. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1963. Nobel Foundation. [2008. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1964. Nobel Foundation. [2008. október 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1965. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ a b Nobel Prize in Literature 1966. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1967. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1968. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1969. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1970. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1971. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1972. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1973. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ a b Nobel Prize in Literature 1974. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1975. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1976. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1977. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1978. Nobel Foundation. [2011. február 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1979. Nobel Foundation. [2008. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1980. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1981. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1982. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1983. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1984. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1985. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1986. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1987. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1988. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1989. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1990. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1991. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1992. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1993. Nobel Foundation. [2009. március 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1994. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1995. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1996. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1997. Nobel Foundation. [2008. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1998. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 1999. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2000. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2001. Nobel Foundation. [2016. február 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2002. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2003. Nobel Foundation. [2008. október 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2004. Nobel Foundation. [2008. október 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2005. Nobel Foundation. [2008. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2006. Nobel Foundation. [2008. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2007. Nobel Foundation. [2008. október 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 17.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2008. Nobel Foundation. [2008. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. október 14.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2009. Nobel Foundation. [2009. október 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 8.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2010. Nobel Foundation. [2010. október 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2011. Nobel Foundation. [2011. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 6.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2012. Nobel Foundation. [2012. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. október 11.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2013. Nobel Foundation. [2013. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. január 27.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2014. Nobel Foundation. [2014. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 24.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2015. Nobel Foundation. [2015. szeptember 21-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. október 8.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2016. Nobel Foundation. [2017. szeptember 20-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2016. október 13.)
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2017 – Press Release. Nobel Prize. [2017. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. október 5.)
- ↑ Nobel Prize in Literature 2018. Nobel Foundation. [2020. június 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2019 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org . [2019. szeptember 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. október 10.)
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2020 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org . [2020. október 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. október 8.)
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2021 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org . [2021. október 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2021. október 7.)
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2022 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org . [2022. október 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. október 6.)
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2023, 2023. október 5. [2023. október 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. nobelprize.org
- ↑ The Nobel Prize in Literature 2024 (amerikai angol nyelven). NobelPrize.org . (Hozzáférés: 2024. december 25.)
- ↑ http://www.nobelprize.org/nobel_prizes/facts/literature/index.html
Források
szerkesztés- Espmark, Kjell. Az irodalmi Nobel-díj. Száz év története. Budapest: Európa Könyvkiadó (2004). ISBN 963-07-7462-3
- All Nobel Laureates in Literature (angol nyelven). Nobel Foundation. (Hozzáférés: 2009. március 8.)
További információk
szerkesztés- Nobel-díjasok a literatura.hu oldalán
- Irodalmi Nobel-díj a Nobelprize.org oldalán