Jákob-pálca
A Jákob-pálca (Jákob pálca, Jákob botja) földrajzi szélesség analóg meghatározását, tereptárgyak magasságának megmérését lehetővé tevő mechanikus eszköz.
Története
szerkesztésAz eszköz első leírása rabbi Levi ben Gerson (vagy Levi ben Gershon, 1288-1344) csillagásztól származik (1421). Egy hasonló eszközt a Nap és a Hold szögátmérőjének megmérésére már Hipparkhosz is használt, de a megfigyelő eszköz alakját Johannes Regiomontanus adta meg 1472-ben.[1]
A navigációban a tengeren roppant nehézkesen használható asztrolábiumot váltotta fel.
Felépítése, használata
szerkesztésAlapvetően két részből áll:
- egy speciális tangens szögbeosztású, hosszú vízszintes rúdból,
- és egy azon elmozdítható, arra merőleges rövidebb rúdból.
A hosszú vízszintes rudat a szemhez tartva a rövidebb pálcát addig kellett előre tolni, míg annak felső éle a Nap (vagy más, megfigyelni kívánt égitest) korongjának alsó élével pontosan egy magasságba, alsó éle pedig a horizonttal egy magasságba nem került. A földrajzi szélességet a rövidebb pálca helyzetéből olvashatták le a hosszú rúdon.
Használata nagyon egyszerű volt, és a hosszú rúd a horizont beállítását is megkönnyítette, de a megfigyelőnek továbbra is mindkét szemével előre kellett néznie. Az emiatt adódó megfigyelési problémát ezután az úgynevezett asztronómiai gyűrűvel próbálták kiküszöbölni.
A holdpálya excentricitásának meghatározása
szerkesztésNéhány hónap adataiból meghatározható a holdpálya excentricitása: egy kb. 60 centiméter hosszú, milliméteres beosztású rúdon egy célzó eszköz, egy fából készült csúszka csúsztatható el, amelybe egymástól mintegy 8–10 mm-re két szög van beverve.
A rúd végét a szemhez kell illeszteni, a csúszkát pedig addig kell a rúdon eltolni, amíg a Hold átmérőjének képe kitölti a két szög közötti rést. A szem és a csúszka közötti távolságot és az időpontot minden alkalommal fel kell jegyezni.
Alkalmazás a földmérésben
szerkesztésA Jákob-pálcához hasonló kézi eszközöket a földmérők is használtak.[2]
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Szabó Péter Gábor - Jákob botja. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Fleck Alajos - A szögmérés kezdetei a földmérésben; Hozzáférés: 2016. július 20.
Források
szerkesztés- Dr. Kelemen János - Csillagászati gyakorlatok, szakköri füzet; Tankönyvkiadó, Budapest, 1984, ISBN 963 17 8006 6
- A tengeri navigáció története
- Reneszánsz csillagászati műszerek Magyarországon
- Térképészeti és csillagászati műszerek
