Jelasity Radován
Jelasity Radován[2] (szerbül Радован Јелашић / Radovan Jelašić, Baja, 1968. február 19. – ) magyarországi szerb közgazdász, a magyarországi Erste Bank elnök-vezérigazgatója,[3] a Szerb Nemzeti Bank (NBS) volt elnöke. 2000-ben, jegybank-alkormányzói kinevezésekor felvette a szerb állampolgárságot, ami mellett megtartotta a magyart is.[4] A 2020-as Befolyás-barométer szerint ő Magyarország 34. legbefolyásosabb személye.
| Jelasity Radován | |
 | |
| Született | 1968. február 19. (56 éves) Magyarország, Baja[1] |
| Állampolgársága | |
| Nemzetisége | magyarországi szerb[1] |
| Foglalkozása | közgazdász |
| Iskolái |
|
 | |
| Jelasity Radován aláírása | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Jelasity Radován témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pályafutása
szerkesztésA hatodik osztály befejezéséig Hercegszántón élt és az ottani szerbhorvát iskolában tanult, majd a budapesti Szerbhorvát Gimnáziumban érettségizett. 1986-ban a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre felvételizett sikeresen, ám tanulmányait egy, a kisebbségekkel kapcsolatos nemzetközi egyezmény alapján a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karán kezdhette meg; ott is szerzett diplomát 1992-ben. Ezután egy évre Passauba ment nyelvet tanulni. MBA diplomáját a chicagói Illinois Egyetemen szerezte, ahol 1993 és 1995 között tanult.[1][2]
Karrierjét Frankfurt am Mainban, a Deutsche Banknál kezdte, ahol menedzserként négy évig a közép- és kelet-európai régió ügyeinek illetékese volt. 1999-ben munkahelyet váltott, és másfél évig az ugyancsak frankfurti McKinsey & Company társaság[1] német, lengyel és bolgár bankprojektjeivel foglalkozott. Itteni tevékenysége több területet átölelt a hitelfinanszírozástól a privatizáción, a vállalatfelvásárlásokon, a szervezeti átépítésen és a vállalati finanszírozáson át a jelzáloghitel-stratégiák előkészítéséig.
2000 novemberében Mladjan Dinkics, a jugoszláv jegybank újonnan kinevezett kormányzója felkérte helyettesének. Jelasity ekkor vette fel a szerb állampolgárságot, és 2001 januárjától a Jugoszláv Nemzeti Bank, illetve később Szerb Nemzeti Bank alkormányzója lett.[1][5][6] Itt is számos terület felelőse volt, erre az időszakra tehetők ugyanis a banki ágazat átépítése, a bankok felügyeletének reformja, a Nemzetközi Valutaalappal, a Világbankkal és az Európai Unió pénzügyi programjairól való tárgyalások, a Nemzeti Bank IT-részlegének átszervezése, a kis- és középvállalkozások támogatására létrejött részleg felállítása, valamint a Szerb Nemzeti Bank által igényelt technikai segítség megszervezése.
2004. február 25-én a Szerb Köztársaság parlamentje a Szerb Nemzeti Bank kormányzójává (guverner) nevezte ki. Posztját március 1-jén foglalta el. 2007. szeptember 26-án a parlament öt évvel meghosszabbította megbízatását.[1][5] 2010. március 23-án bejelentette lemondását.[6] A hatályos törvények értelmében egy éven belül nem vállalhatott munkát kereskedelmi banknál,[5] de tervei szerint a magánszférában kívánt elhelyezkedni.[4] Hatéves jegybankelnöki időszaka alatt független szakembernek számított, aki nem félt felülemelkedni a politikai szempontokon. Erősítette a nemzeti bank szerepét, és aktívan fellépett az infláció kordában tartása érdekében. Kritikusai szerint túl nagy nyomás alatt tartotta a bankokat, és túl szigorú volt a kormányzati költekezéssel szemben, következetessége miatt azonban tisztelték.[7]
2010 decemberétől 2011 májusáig a Bank Austria Unicredit bécsi regionális központjában dolgozott,[8] 2011 júniusától a magyarországi Erste Bank elnök-vezérigazgatója, ahol fő kihívásának a bank nyereségessé tételét tekinti.[3] 2019-ben a Magyar Bankszövetség ideiglenes alelnöke lett,[9] 2020 májusában a Bankszövetség elnökévé választották.[10]
Családja
szerkesztésBosnyák nagyapja az I. világháború előtt vándorolt ki az amerikai St. Louisba, és ott ismerte meg hercegszántói születésű későbbi feleségét, így a háború után a faluban telepedtek le. Szülei ma is ott élnek, testvére pedig Budapesten.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b c d e f Haász János, Szalma Baksi Ferenc: Mindenki tudta, ki az, aki simlizik – Interjú Radovan Jelasiccsal, a szerb jegybank kormányzójával (magyar nyelven). Index, 2008. december 29. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ a b c Gergely Márton: A kettős világpolgár (magyar nyelven). Népszabadság, 2009. október 19. [2010. július 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. július 28.)
- ↑ a b Bán Zoltán, Palkó István: Gyors kiigazítás jön az Ersténél (Interjú Jelasity Radovánnal) (magyar nyelven). portfolio.hu, 2011. szeptember 14. (Hozzáférés: 2011. szeptember 14.)
- ↑ a b Radovan Jelasic cáfol: nem készülök a magyar jegybank élére! (magyar nyelven). Magyar Televízió, 2010. július 27. (Hozzáférés: 2010. július 27.)[halott link]
- ↑ a b c Lemondott Radovan Jelašić bankkormányzó – Személyes okokkal indokolta visszavonulását (magyar nyelven). Magyar Szó, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ a b Lemondott a szerb jegybank elnöke (magyar nyelven). Index, 2010. március 23. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ Slobodan Georgijev: Radovan Jelasic, The Nation's Banker (angol nyelven). BalkanInsight, 2010. március 25. (Hozzáférés: 2010. július 27.)
- ↑ Bemutatjuk az Erste új vezérét. 24.hu
- ↑ Az OTP-s Becsei András lett a Bankszövetség új elnöke. Magyar Lízingszövetség[halott link]
- ↑ Jelasity Radován lett a Magyar Bankszövetség új elnök. HVG, 2020. május 22.
További információk
szerkesztés- Mindenki tudta, ki az, aki simlizik – Interjú Radovan Jelasiccsal, a szerb jegybank kormányzójával – Index, 2008. december 29.
- A kettős világpolgár – Népszabadság, 2009. október 19.
- „Az ország maga alatt vágja a fát” – interjú az Erste Bank vezérével Archiválva 2012. június 29-i dátummal a Wayback Machine-ben – Origo, 2011. december 22.
