Joseph Andrews (regény)

A Joseph Andrews, eredeti teljes címe: The History of the Adventures of Joseph Andrews and of his Friend Mr. Abraham Adams (Joseph Andrews és barátja, Mr. Abraham Adams kalandjai) Henry Fielding angol író első regénye; először 1742-ben jelent meg.

Joseph Andrews
Szerző	Henry Fielding
Eredeti cím	The History of the Adventures of Joseph Andrews and His Friend, Mr. Abraham Adams
Nyelv	angol
Műfaj	comic novel
Előző	An Apology for the Life of Mrs. Shamela Andrews
Következő	The Life and Death of Jonathan Wild, the Great
Kiadás
Kiadó	Andrew Millar
Kiadás dátuma	1742
A Wikimédia Commons tartalmaz Joseph Andrews témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Előzménye

Henry Fielding Samuel Richardson regénye, a Pamela, avagy az erény jutalma hatására lett regényíróvá. Előzőleg számos színdarabot, bohózatot írt, később ügyvédként dolgozott és már úgy tűnt, hogy felhagy az irodalommal, amikor 1740-ben megjelent a Pamela. A nyílt természetű Fieldinget felháborította a Richardson-regény érzelgőssége, szenteskedő képmutatása. 1741-ben megjelent egy névtelen pamflet a félreérthetetlen nevű Shamela Andrews életéről, majd 1742-ben Fielding ellenregénye Pamela testvérének, Joseph Andrews-nek történetével. Tehetsége és mesélőkedve azonban elvitte a szerzőt az eredeti céltól, és így a könyvnek inkább csak az első része tekinthető a Richardson-regény paródiájának.

Cselekménye

Alább a cselekmény részletei következnek!

Richardson regényének hősnője, Pamela szobalány egy vidéki nemesi háznál, ahol a fiatalúr el akarja csábítani, de Pamela erényesen ellenáll. Fielding férfihőse, Joseph Andrews – Pamela fivére – inas Lady Booby szolgálatában. Úrnője hiába veti ki rá hálóját. Ám nemcsak a Lady, hanem komornája, Mrs. Slipslop is mindent elkövet, hogy az ifjút meghódítsa. A nővéréhez méltó Joseph Andrews valószínűtlen erényességgel állja az ostromot. Úrnője tehetetlen haragjában elbocsátja őt szolgálatából, állítólagos erkölcstelen élete miatt. Joseph a jóságos, de ügyetlenkedő Adams tiszteletessel útnak indul, hogy kedvesét, Fannyt felkeresse.

„És itt, Joseph kalandjainak a történeténél önálló életet kezd élni a regény, elszakad a paródiától, s hőse sorsának realisztikus rajzával az angol és európai irodalomban egyaránt korszakos jelentőségű alkotássá válik.” Útján sok baj éri, rablók kifosztják, és alig menti meg puszta életét. Megtalálja Fannyt, de Lady Booby és Mrs Slipslop mindent elkövetnek, hogy a szerelmeseket elválasszák egymástól. A történet váratlan fordulatokkal fejeződik be: kiderül, hogy Pamelának nem is Joseph a testvére, hanem Fanny, mert csecsemőkorukban felcserélték őket. Joseph előkelő család gyermeke, aki végül feleségül veszi Fannyt.

A regény legsikerültebb alakja nem is a főhős, hanem barátja, a címben is szereplő Adams tiszteletes. Ez a hiszékeny, tapasztalatlan, de vonzó figura csupa ellentmondás: Bár jövedelme kevés, hat gyermeket nevel fel és nem alázkodik meg soha; Arisztotelész Politikáját könyv nélkül tudja, de a napi politikai eseményekről sejtelme sincs, mert újságot nem olvas. Nagy nehezen rászánja magát egy londoni utazásra, hogy híres prédikációit eladja, és csak Londonban veszi észre, hogy otthon felejtette őket. Aischylos műveit éveken át fordítja és egyszer tévedésből a kézirattal tüzet rak. Másoknak nagyszerű tanácsokkal segít elviselni az élet csapásait, mégis vigasztalhatatlan, amikor saját gyermeke vízbe fullad.

Itt a vége a cselekmény részletezésének!

Irodalomtörténeti helye

Fielding – miként későbbi regényeiben – itt is előszóban világítja meg alkotói módszerét. „A Joseph Andrews – írja – komikus epikai költemény prózában [vagy: komikus próza-eposz], cselekménye át van szőve nevetséges eseményekkel. Szereplői között vannak minden rendű és rangú emberek; olyanok, aminők komoly éposz, tragédia vagy komoly tárgyú románc keretében nem fordulhatnak elő. A túlzott, eltorzított vonásokat azonban szigorúan kerültem olyan jellemek rajzolásánál, amelyeket az életből másoltam.” Míg Richardson egyre az erényességet hirdeti, addig Fielding „életből másolt” alakjai gyarló emberek, telve hibákkal és fogyatkozásokkal. Persze Fielding is erkölcsjavító szándékkal írja műveit, de módszere új: a valósághoz, a természeteshez tartja magát, vegyíti alakjaiban a jó és a rossz tulajdonságokat. „Tudatosan változtat elődei szerzői álláspontján is, nincs szüksége Defoe elhihető [elhitető] riporteri trükkjeire, Richardson autentikusnak látszó leveleire, – a mindentudó szerző önérzetes biztonságával veszi kezébe és irányítja igazi életet élő hőseinek sorsát.”

Alakjai többnyire a jómódú középosztályhoz tartoznak, de az „alsó” néprétegek és a felső tízezer képviselői is megjelennek nála. A pátoszt nem szereti, a patetikus jeleneteket kerüli. Fontos jellemzője a komikum, az angol regényírók között ő az első „humorista”. (Mindkét kortársa, Defoe és Richardson is nagyon szegények ezen a téren.) Adams tiszteletes furkósbotját, mellyel a kutyákat szokta kergetni, olyan eposzi lendülettel írja le, mintha az angol király jogaráról volna szó.

A regény alaphangja ellentétes a Richardsonéval. Az író nem is Richardson, hanem inkább Defoe elbeszélései és a régi pikareszk regények irányát folytatta. Azok még rendszertelenül halmozták egymásra a legkülönfélébb kalandokat. A Joseph Andrews is kalandok, gyakran nevetséges kalandok sorozata, de az eseményeket – ebben az első regényében még csak bizonytalanul – egy központi mag, a szerelmi szál összetartja. Fielding regényírói művészete hét évvel később kiadott nagy regényében, a Tom Jones-ban bontakozott ki a maga teljességében.

A Joseph Andrews-t Balabán Péter fordította magyarra, fordítása 1965-ben jelent meg.

Magyarul

• Joseph Andrews és barátja, Mr. Abraham Adams kalandjai; ford., utószó Balabán Péter; Magyar Helikon, Bp., 1965

Források

• Kundt Ernő: Fielding A Budapesti Szemle c. folyóirat digitalizált változata (Arcanum), 1927. 205. kötet, 593. szám (99–107. oldal)
• Szerb Antal: A világirodalom története (Magvető Könyvkiadó, Budapest, 1962) A felvilágosodás / Angol klasszicizmus c. fejezet (394. oldal)
• K. Kocztur Gizella: Az angol regény kialakulása In: Világirodalom II. Reneszánsz XVII-XVIII. század (szerk. Kardos László) Tankönyvkiadó, 1963 (Kézirat, ELTE BTK egyetemi jegyzet, 309–312. oldal)